Tartsatok velem, és nézze mindenki otthonról a szombati meccset

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer valóban komoly témáról is írni fogunk. Az egész egy játék, az életünk, a klubszeretetünk, ahogy megéljük a rajongásunkat, ahogy szinte bármilyen őrültségre kaphatók vagyunk, ha meccsről, a Kispestről van szó – most azonban komolyra fordultak a dolgok.

Kiugrott szociológusként ha valamitől, akkor a magyar társadalom általános mentális állapotától hajlandó vagyok tartani, és mivel a magyar társadalom nincs felkészülve az olyan jelenségekre, mint a világjárványokkal járó korlátozások, félek, hajlamos a végletek szerint megélni a következő heteket. A pániktól a merev tagadásig terjedő skálán bármilyen attitűd előállhat, és azon se lennék meglepődve, ha megjelenne a végleteknek egy furcsa keveréke is.

A péntek reggeli helyzet szerint a Honvéd-Kisvárda meccset zárt kapukkal rendezik meg szombaton. Eközben Csehországban és Szlovákiában már a szórakozóhelyek működési idejét is korlátozták, több helyen bezárják az iskolákat, törekednek arra, hogy az emberek a lehető legkevesebbet érintkezzenek egymással, így lassítva a vírus terjedését.

Azt hiszem, nem kell bizonyítanom, hogy a Kispestért a világ végére elmennék, elképesztően furcsa volt már azt is megélni, hogy tavaly egy lipóti edzőmeccset ki kellett hagynom. A törökországi edzőtáborok egyenesen megőrjítenek, évek óta tervben van, hogy legközelebb oda is ki kéne utazni.

Mert ez az egyetlen racionális döntés. Nem kocsmában, nem haverokkal, hanem otthon, egyedül.

Gondoljunk bele, különböző tereken, különböző emberekkel érintkezünk, majd összefutunk sokan, hogy pár óra múlva újra másokkal, máshol, a családunkkal. Egy meccs miatt, ahol amúgy sem lehetünk jelen.

Ha most valami felesleges kivagyiság, akkor az a Fáyhoz kimenni és kintről szurkolni; vagy sokan összegyűlni egy kocsmában és együtt nézni.

Soha nem hittem volna, hogy le fogom írni ezt a mondatot, mégis: kivételesen kérnék mindenkit, a Kisvárda elleni meccset otthonról, a saját tévéjén nézze.

Vannak az életben fontos dolgok, amelyek közül sokunknak pont a Kispest az egyik legfontosabb, és éppen ezért, hogy minél előbb véget érhessen ez a rémálom, ami miatt üresek maradnak a lelátók, minden tőlünk telhető apróságot meg kell tennünk – magunk, a szeretteink és a klubunk érdekében.

Ha ehhez az kell, hogy otthon, családi körben nézzünk meg egy mecset, akkor otthon, családi körben nézzük meg azt a meccset. Ezzel egymásra és másokra is vigyázunk.

Köszönöm, hogy meghallgattatok.

ps: a legkevésbé sem tartom szurkolóbarátnak, hogy az MLSZ nem a bajnokság felfüggesztése mellett döntött.

A poszthoz kivételesen bekapcsolva hagyom a kommentelést, azonban kérek mindenkit, csak felelős hozzászólások miatt ragadjon billentyűzetet.

címlapkép: StockSnap/Pixabay

Frissítések //

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése