Százkét éve a spanyolnátha miatt rendeltek el zártkapus meccseket

1918 igencsak sűrűre sikeredett az emberiség történelmében. Utolsó évében járt az első világháború, tombolt (korabeli szóhasználattal: grasszált) a spanyolnátha-világjárvány, és ha mindez nem lett volna elég, Európában sorra bomlottak fel a hagyományos hatalmi struktúrák, és jöttek létre új, sokszor egymással ellenséges országok.

Pár napja a kormány újabb intézkedéseket vezetett be a koronavírus-járvány második körének megfékezésére, ami alkalmat adott arra, hogy az emberek megismerkedjenek családjukkal, hiszen este nyolc és reggel öt között kötelezően össze lesznek zárva egymással.

Posztunkban a spanyolnátha 1918-as őszébe kaphattok egy kis betekintést a Sporthírlap, a Sportlap és a Pesti Hírlap (utóbbi újság vitt viszonylag egységes szerkezetben állandó rovatot a járvánnyal kapcsolatos hírekről) cikkei alapján.

1918. szeptember 30., Sporthírlap //
Knapp Miksa meghalt. Fájdalmas gyász sújtott le a magyar football sportra: vasárnap délben 12 órakor 28 esztendős korában meghalt Knapp Miksa, az MTK sokszoros reprezentatív (válogatott – szerk.) kapusa, footballista gárdánknak egyik legnépszerűbb és legszimpatikusabb tagja. Tíz nappal ezelőtt spanyol betegségbe esett, tüdőgyulladást kapott s a gyilkos háborús epidémia elpusztította fiatal életét. Intelligens, képzett fiatalember volt Knapp Miksa akit rajongó szeretettel vettek körül klubtársai és sportbeli bajtársai egyaránt. Műegyetemi tanulmányainak befejezése előtt állott s szolgálta a hazát zászlósi rangban, s legutóbb pedig mint a katonai rendőrséghez beosztott tiszt teljesített szolgálatot. Az MTK csapatának játékosai az FTC elleni mérkőzésen fekete karszalaggal adnak külső kifejezést őszinte gyászuknak. Az elhunyt footballistát kedden délután temetik.


1918. október 1., Pesti Hírlap //
— (A spanyol nátha miatt bezárták az iskolákat.)
A spanyol nátha elleni védekezés tárgyalására Bódy polgármester ülésre hívta össze a közegészségügyi bizottságot. (…)

1918. október 2., Pesti Hírlap //
— (Védekezés a spanyol nátha ellen.)
Oly súlyossá vált a spanyol betegség veszedelme, hogy rendkívüli óvó rendszabályokat kellett tenni. A polgármester fölhívásban fordul a lakossághoz, amely igen erélyes utasításokat, tartalmaz. Megállapítja a felhívás, hogy a spanyol betegségnek nevezett fertőző influenza járvánnyá fajult, amelynek leküzdésére a legszigorúbb óvóintézkedések foganatosítása szükséges. (…) valamennyi iskolát az egyetemek kivételével október elsejétől kezdődőleg október tizenharmadikáig be kell zárni. A spanyol betegség bejelentését kötelezővé teszi a polgármester a kerületi elöljáróságnál (tiszti orvosnál). (…) A kórházakban ápolt betegek látogatása a további intézkedésig tilos, (…) A tapasztalás szerint a ragály ott terjed leginkább és a legnagyobb gyorsasággal, ahol sok ember van együtt huzamosabb ideig, kivált zárt helyen, mert főleg a levegőn át történik a fertőzés. Ezért ajánlatos kerülni a tömeges összejöveteteket, színházakat, kávéházakat, vendéglőket, klubbokat, templomokat, váróhelyiségeket, üléseket. (…)


1918. október 03., Pesti Hírlap //
— (A spanyol járvány.)
Egyre szedi áldozatait a spanyol járvány anélkül, hogy csak valami javulás is mutatkoznék, A veszedelmes betegség az orvosok véleménye szerint már elérte a tetőfokát. (…)


1918. október 07., Sporthírlap //
Mayer Béla, a Kispesti AC közkedvelt intézője spanyol betegségbe esett. Örömmel értesülünk, hogy a kiváló sportember túl van a veszélyen.

Szüsz Béla, a kisegyletek közkedvelt bírája mint sajnálattal értesülünk, spanyol betegségben megbetegedett.


1918. október 11., Pesti Hírlap //
A csütörtöki nap statisztikája a következő: A spanyol járvány betegeinek létszáma 1015. Szerdán felvettek 47 férfit és 185 nőt. Gyógyultan távozott a Gellért-kórházból 65 egyén, üres ágy 83 van és rendelkezésre állnak a Zita-kórház pavillonjai, amelyek azonban még nincsenek berendezve. Haláleset 40 fordult elő, még pedig 22 a kerületekben és 38 a kórházban.

A polgármester kibocsátotta ujabb rendeletét, amelynek intézkedéseit már bejelentette és amely igy hangzik:

Az összes oktatásügyi intézmények, az egyetemek kivételével, ez évi október 20-ig zárva maradnak. (…) Az orvosok csakis olyan betegeknek kórházi fölvételét kérjék, kiknek kórházban való elhelyezése bajuk súlyosságánál vagy egyéb megokolt körülmények folytán múlhatatlanul szükséges.

(Továbbá: az orvosoknak már nem egyenként, hanem összesítve kell lejelenteniük a betegeket a területileg illetékes tisztiorvosnak; az orvosok döntenek a ragályos betegség miatti házi karantén kezdetéről és végéről; a karantént vörös cédulával kell megjelölni. – szerk.)


Pesti Hírlap, 1918. október 18., címlap részlete

1918. október 20. Pesti Hírlap, levelező rovat (a korabeli Facebook) //
— (Mindent bezárnak.) (Levél a szerkesztőhöz.) A “Pesti Hirlap” egy élesszemű olvasója figyelmeztet levélben, hogy a ragálynak legkényelmesebb terjesztőhelye a gőzfürdő. Csukják be hát azt is.

Ezzel szemben nekem, mint országszerte elismert univerzális laikusnak, az a meggyőződésem, hogy a spanyol-betegség ellen nem lehet védekezni. A hatóság éppen azért záratja be a mulatóhelyeket, mert nem lehet védekezni ellene és ilyenkor a legkényelmesebb eljárás bezárni valamit.

Ellenben nézetem szerint egy bizonyos diétával nagyon hatásosan tudnók fölvértezni magunkat a spanyol-betegség kártevő ereje ellen. Reggel teljes kávé, vaj, méz, két lágy tojás, egy kis hideg hús. Délben egy kis husieves, frissen sült, zöld főzelék, sült tészta és gyümölcs. Este egy kis hal, egy kis sült, egy kis kompót és egy üveg borocska. Azt hiszem, ez a diéta hathatósan tudna a spanyol-betegséggel szembeszállani.

Igaz, akadnak majd, akik megjegyzik erre, hogy sokan megkapták a spanyol-betegséget olyanok, akik már eddig is e diéta szerint éltek. De itt az volt a baj, hogy csak ők éltek ezzel a diétával, holott jótevő hatása csak akkor mutatkozhatik, ha mindenki egyformán így él. Így állván a dolgok, azt indítványozom, hogy ha a hatóság mindenáron be akar zárni valamit, no a mozikat zárja be, hanem az árdrágítókat.

Nagy Endre.


1918. október 21., Sporthírlap //
November 4-ig nem lesznek mérkőzések.
A főváros tiszti főorvosa indítványára a tanács testületileg kimondotta, hogy október 21-től november 4-ig az összes színházakat, mulatóhelyeket stb. és sporttelepeket a rendkívüli nagy mérvben elterjedt spanyol járvány miatt zárva kell tartani. Így tehát a székesfőváros területén november 4-ig az összes sporttelepeket bezárják, elmarad a november 3-ikára tervezett magyar—osztrák válogatott mérkőzés is. A szövetség elnöksége ezúton is közhírré teszi, hogy ezen idő alatt egyik bizottság sem tart ütést s a börzenapok is elmaradnak. A szövetség helyiségét nem zárják be, de csakis azok mehetnek fel, akiknek fontos elintézni valójuk van.


Sportlap, 1918. október 26. (a címlapképpel együtt LG gyűjteményéből)


1918. október 28., Sporthírlap //
A magyar-osztrák válogatott mérkőzés elhalasztása.
A spanyol nátha miatt kiadott tilalom következtében november 4-ig elmaradnak az összes mérkőzések, nem lehet tehát a november 3-ra tervezett válogatott mérkőzést sem lejátszani.

Mi sem természetesebb azonban, hogy ez csak néhány heti eltolást jelent,

mert az őszi magyar-osztrák mérkőzés; amelynek színhelye ezúttal Budapest lesz, előreláthatólag november 10-én vagy 17-én kerül majd döntésre. Ebben az ügyben különben az elmúlt hét szerdáján az MLSz-ben elnökségi értekezlet volt, amely elé Oprée Rezső társelnök azt a javaslatot terjesztette, hogy az MLSz forduljon ez ügyben az osztrák labdarugó szövetséghez, a járvány megszűnte esetére egy novemberi terminust ajánlva fel.

(A magyar-osztrák meccset végül 1919. április 6-án rendezték meg. – szerk.)

Vasárnap — mérkőzés nélkül.

Kissé szeles, de nagyon kellemes időjárás uralkodott október utolsó vasárnapján. Igazi football-idő, amikor még kellemes a szabadban való élet, amikor még nem bántja a nézőt a hideg és amikor már nem izzasztja meg a játékost az erős mozgás. És egy ilyen szép napon a football lelkes közönségének nélkülöznie kellett megszokott, kedves szórakozását, a csapatoknak kényszerű pihenőt diktált a hatóság és az egyesületek tétlenül voltak kénytelenek elviselni programmjuk fölborulását.

Nem szállunk vitába a rendelettel, amely az influenza járványra való tekintettel megtiltotta a mérkőzéseknek közönség előtt való lebonyolítását, nem mulaszthatjuk el azonban annak a megállapítását, hogy ugyanakkor, amikor az emberek csoportosulását a sporttelepeken megtiltották, megengedték, hogy a parlament előtt sok ezer főre rugó közönség tömörüljön a politikai szónoklatok meghallgatására. Mindenesetre különös dolog, hogy ugyanakkor, amikor a közegészségügy szempontjából a sportközönség csoportosulását veszedelmesnek tartják, a politikai gyülekezetét immunisnak ítélik a járvánnyal szemben.

Teljes szünet azonban még sem volt. Az MTK-ban és a Kispesti AC-ban volt meg egyedül a hajlandóság, hogy lemondjanak egy kis jövedelemről és megtartsák vasárnapra kiírt bajnoki mérkőzésüket — közönség nélkül. Meglehetősen sivár képet nyújtott a Hungária sporttelep tátongó tribünje, amely úgy meredt a gyepre, mint egy irtózatosan nagy száj, amely hiába várja a táplálékot. Volt ezen a »spanyolos« bajnoki mérkőzésen néhány kisebb bajnoki, egy-két barátságos mérkőzés is, de miután a csapatok zöme elfogadta a reá diktált pihenőt, a nap egészében elveszett a footballsportra.

MTK-KAC 6:2 (1:1). Hungária-uti pálya. Bíró Vértes Imre.

A zárt ajtók mögött rendezett bajnoki meccs a kék-fehérek megérdemelt győzelmével végződött. Az MTK Schaffer és Orth nélkül, a KAC Tresánszky és Boldog nélkül állott fel. A játék első felében, a mikor a KAC játszott széllel hátban, teljesen egyenrangú ellenfele volt az MTK-nak, de szünet után mindjobban kidomborodott a kék-fehérek technikai fölénye, s a kifulladt kispesti védelem nem tudta megakadályozni a gólok özönét.

Kossuth a maga obligát gólját ezúttal sem engedte el, de különben nem volt rossz. Feldmann és Winkler voltak a hátvédek, de mindketten különösen azonban Winkler igen gyengén dolgoztak. A fedezetsorban Nyúl játéka magaslott ki. Kertész II és Vágó ma sem elégített ki. A csatársorban Braun és Nagy voltak a legjobbak. Igen szépen dolgozott a csatársor, amikor Braun—Konrád II— Nagy alkotta a belső triót. Rácz csak az első félidőben elégített ki, míg Schlosszer (sic!) nem volt jó.

A KAC nála szokatlanul idegesen dolgozott, folyton reklamált, a minek a váratlanul nagy gólarányu vereség lett a következménye. Varga néhány labdát szépen védett, de számos feltűnő helyezkedési hibát is követett el. A hátvédek közül Tury, a fedezetsorban Kincs volt a legjobb, míg a csatársorban Jeszmás és Jeny játéka emelkedett ki.

Az első gólt a KAC éri el az első félidő 40. percében oly módon, hogy Kossuth Feldmann hátraadott fejesét kiejti, melyet Kónya belő. A 45. percben Schlosszer fejeséből egyenlít ki az MTK.

A második félidő 5. és 18. percekben Konrád II, a 23. percben Braun lő gólt. Ezután a 24. percben éri el Blasnik révén a KAC második gólját. A 35. percben Konrád, s a 45. percben Braun további két gólt lő.


1918. október 31., Pesti Hírlap //
— (A spanyol járvány.)
A tiszti főorvosi hivatal legújabb jelentése ismét a spanyol járvány csökkenéséről tanúskodik. A megbetegedések száma háromszázkilenevenkettő, meghaltak negyvenöten. Az ápoltak száma összesen ezerötszázhuszonegy.


Pesti Hírlap, 1918. november 1., címlap részlete

1918. november 9. Pesti Hírlap //
— (Hétfőn megnyílnak az iskolák.)
A járványbizottság pénteki ülésén dr. Szabó Sándor tiszti főügyész azt indítványozta, hogy hétfőtől kezdve ismét nyissák meg az iskolákat. A bizottság hosszas vita után elfogadta a javaslatot. — Egyébként csütörtökön száznyolcvanöt ujabb spanyol beteget jelentettek be és huszonegy halálesetet.



1918. november 12., Pesti Hírlap, címlap részlete – vége az első világháborúnak

1918. december 1., Pesti Hírlap //
— (A spanyol járvány.)
A tisztifőorvosi hivatal legújabb jelentése némi csökkentést mutat a spanyol járványban. A halálozások száma pénteken harmincnégy, a megbetegedéseké ötszázhuszonkettő volt.


1918. december 2., Sporthírlap //
Fejezzük be a football szezont!
Schmidt Gyula, a szövetség tanácstagja az MLSz-hez indítványt nyújtott be, amelyben azt javasolja, hogy az újból egyre jobban terjedő spanyol járványra és a kedvezőtlen időjárásra való tekintettel a még hátralévő mérkőzések lejátszását halásszák a tavaszra. Az indítványt a szövetség elnöksége irattárba helyezi.


1918. december 03., Pesti Hírlap //
A spanyol járvány áldozatul követelte az uj magyar irodalom egyik legeredetibb és legerősebb egyéniségét. Vasárnap az egyik budapesti klinikán váratlanul meghalt Kaffka Margit.


1918. december 09., Sporthírlap //
Pataki Mihály beteg. Pataki Mihály, az FTC kitűnő csatára betegen fekszik szüleinek a lakásán. Spanyol betegség támadta meg, erős szervezete azonban meg fog birkózni a kórral s nemsokára teljes épségben láthatjuk viszont a népszerű footballistát.


1918. december 14., Pesti Hírlap //
Szakértők a spanyol járványról.

A főváros járványbizottsága pénteken ülést tartott, amelyen résztvett több meghívott szakértő is. Az a vélemény alakult ki, hogy a veszedelem ellen nem lehet védekezni csupán korlátozó intézkedésekkel, amelyekkel csak látszólagos eredményt lehet elérni. A betegség terjedése ellen az a leghathatósabb védekezés, hogy a közönség alkalmazkodjék azokhoz a rendszabályokhoz, melyeket a józan ész súgott. Mivel a puszta érintkezés is terjeszti a nyavalyát, tartsa magét mindenki tisztán és távol a gyülekezéséktől. A legfontosabb rendszabály a betegek elkülönítése.

A járványbizottság ülésén dr. Szabó Sándor tiszti főorvos jelentette, hogy a járvány némi csökkenést mutat, szerinte a más országokban duló spanyol-járványokkal szemben relativ előnyben vagyunk. (…)


1918 őszén a spanyolnátha-járvány miatt mintegy két hétig nem játszottak meccseket Budapesten – nyilatkozta Szegedi Péter sporttörténész a HAON-nak.


A poszt elkészítéséhez az Arcanum Digitális Tudománytár , a Hungaricana Közgyűjteményi Portál és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum digitalizált dokumentumait, valamint magánadományokat használtunk fel.