Amikor arról beszéltünk, hogy egymillióból csak egyszer lehet ilyen pechünk (Debrecen, Debrecen, Mezőkövesd, Felcsút, Újpest, mittudomén), akkor felmerül a kérdés, hogy egy olyan meccsen, ahol két megpattanó (hovatovább szinte öngól), egy helyzet nélkül kapott, majd mázlival becsorgó utolsó utáni perces tizenegyessel nyersz, az micsoda? Lépjünk egy nagyságrendet, és mondjuk azt, hogy egy a milliárdból?
Tanult kollégám írta tegnap a meccset követően: Ferinek a csúcson kellene abbahagynia.
[összefoglaló videó egyelőre az m4sport oldalán érhető el]
- 5. // Ádám Martin Klemenz és Tamás között, a tizenhatos sarkáról kényelmesen kilőtte a jobb felsőt. 1-0
- 6-35. // Szappanos parádézik a kapuban, és meccsben tart minket.
- 36. // Egy kapu előtti kipattanót Lukic lőtt vissza. A lövés – a túloldali, a lövés irányával nagyjából párhuzamos kamera felvételei alapján – valószínűleg mellé ment volna, azonban Windeckeren megpattant. 1-1
- 44. // Böde fejelte le a labdát az egyedül álló Pappnak, akit Pantelic egyszerűen lerúgott. A VAR alapján Berke tizenegyest ítélt. 2-1
- 45+2. // Hidi tolta befelé a labdát a tizenhatos vonalán, majd ellőtte. A gyenge és középre tartó lövés megpattant Tamás Olivéren, és begurult a bal alsóba. 2-2
- 77. // Zsótér helyett Balogh.
- 84. // (Jó lesz az a 2-2, húzzuk az időt cserékkel.) Pantelic helyett Banó-Szabó.
- 88. // (Na, még egyet.) Nagy Dominik helyett Kerezsi.
- 90+5. // Lukic hatalmas luftot rúgott lövés helyett, azonban Lenzsér a suta mozdulata után(!) rálépett a lábára. A VAR alapján Berke tizenegyest ítélt. Lukic lőtte a büntetőt, és a labda a jobb kapufa tövéről valahogy bevánszorgott a kapuba. 2-3
- 90+6. // Vége.
Tényleg komolyan kérdezem: ha eddig (természetesen akkor, ha kikaptunk) egy elképesztő pechszériában voltunk, akkor a Kisvárda elleni meccset, de főleg ezt a paksit mégis mivel magyarázzuk?
A korábbi kommunikáció függvényében ilyenkor miről lehet egyáltalán beszélni? Taktikáról? Erőnlétről? Fegyelmezettségről? Csapatszellemről? Kitartásról? Szerencséről? Most akkor mégis jó ez a VAR? Az előző fordulóban szombat este játszottunk, most pénteken, utazni is kellett, hol van itt a Fair Play? (Vagyis a paksi 120 kilométer belefér, az egerszegi 240 nem? Miközben a Paks vasárnap játszott és Debrecenben, tehát többet utazott és kevesebbet pihenhetett.)
Ne haragudjatok, de egy ilyen meccs után tényleg csak röhögni tudok az egészen.
Ahogy a helyszínen is tettük.
Ugyanis a meccs másfél órája a nagy hideg ellenére is egy valódi prémiumkategóriás futballélmény volt. Magunkat szórakoztattuk újabb és újabb dalokkal:
Na, na, na, na, na, na, na, na, na, na.
a Give it up (vagy ahogy mi jobban ismerjük, a Kispest lőjj egy gólt dallamára)
Feri takarodj!
Takarodj, Feri takarodj!
Aztán:
A Horváth Feriért,
igen, ez a bajnoki címért, bajnoki címért, küzdjetek a bajnoki címért
A Horváth Feriért,
Küzdjetek a Horváth Feriért!
Röhögtünk, táncoltunk, szinte olyan volt a hangulat, mint egy igazi őszi kupameccsen, ahol mindegy az eredmény (úgyis továbbjutunk), a lényeg, hogy ott legyünk és jól érezzük magunkat.
A viccet, az abszurdba hajló kispesti helyzet kifigurázását egyedül a köztelevízió riportere nem értette, és jó érzékkel rákérdezett Ferinél, hogy mégis milyen érzés, amikor a szurkolók előbb elküldik a vérbe, majd pár perccel később már a maradását követelik:
Osztályozókönyv //
címlapkép: Lukic luftja a 93. percben
? a hozzászólás // előmoderált.
? az offtopicot // az offtopicba.