2019. február 9., 20. forduló. A Hungárián Holender duplájával 2-1-re verjük a Felcsútot, és három fordulót követően újra dobogón állt a Honvéd. A Debrecen egy ponttal mögöttünk, a Videoton kettővel előttünk, simán benne volt akár egy ezüst is az évben. A Fradi tizenegyre, őket hagyjuk.
Egyetlen apróság kellene: néha, néha rangadót nyerni. Valahogy nem megy. Üzembiztosan hozzuk a középmezőnyt, bénázunk az alsóházzal (a következő fordulóban pont az utolsó előtti Diósgyőrtől kaptunk ki 2-1-re idegenben), de alapvetően megvannak a szükséges pontok. Egyetlen apróság hiányzik az árnyékunk átlépéséhez: rangadót nyerni. Fradit, Videotont, Újpestet, esetleg Debrecent.
2017. augusztus 12-én megvertük az Újpestet, majd 2018. augusztus 25-én a Debrecent, hogy a következő rangadót csak 2019. április 27-én, a már bajnok Fradi elleni 3-2-vel húzzuk be. Mindhárom meccs hazai (Bozsik és Hungária), akkoriban még ez számított valamit.
A lényeg azonban, hogy ezalatt a másfél év alatt játszottunk 22 meccset a fenti négy csapattal, és összesen 1, azaz egy győzelmet szereztünk, az említett Debrecent. A lehetséges 66 pontból mindössze 10 jött össze, vagyis nem hiába mondtuk:
képtelenek vagyunk rangadót nyerni.
Valahogy unni kezdtük a harmadik-ötödik helyezéseket, mintha odagyógyultunk volna. Igazából se előre, se hátra.
Hogy hátra nem, az egyáltalán nem baj, azonban előre sem ment. Ahhoz ugyanis rangadót kellett volna nyerni.
Kapta rendesen Supka. Volt ő minden, halvérűtől a kóklerig, amit el tudsz képzelni. Nem volt rossz csapata, talán a mezőnyhöz képest sem. Kiemelkedő sem volt feltétlen, azonban működgetett. A Felcsút ellen például így néztünk ki (az isteni Bamba a padon ragadt):
Gróf
Mezghrani, Lovric, Kamber, Kálnoki-Kis, Uzoma
Szendrei (Májer), Gazdag, Heffler
Holender (N’Gog), Danilo (Tischler)
Volt baj rendesen.
Napi téma volt, hogy ennyi kevés ettől az eresztéstől, hittük, több van bennünk. Tényleg csak annyi a dolgunk, hogy végre rangadót nyerjünk. Bárhogy számoltuk, ott mentek el a dobogók, az érmek.
Talán edzőt kéne cserélni – mondtuk magunknak, és hozni valakit, aki végre képes lesz megcsinálni, mint Rossi abban az egy évben majdnem. Mert Rossi is csak hármat nyert meg a kilencből, pont annyit, amennyi kellett.
2022. október 8., 10. forduló, Honvéd – Mezőkövesd 2-2. A Mezőkövesd holtversenyben utolsó a bajnokságban, nekünk négy pont az előnyünk velük szemben, és képtelenek vagyunk nyerni.
Ennyit változott a világ.
Szappanos
Jonsson, Prenga, Cirkovic, Tamás (Doka)
Mitrovic (Lukic), Bocskay
Samperio, Zsótér, Domingues (Kocsis D.)
Ennin
A keretben szerb gólkirály, ráadásul a közelmúltban válogatott is volt. Izlandi és albán válogatott, magyar és kanadai válogatott kerettagok, Európa-liga győztes, papíron neves és jó játékosok, remek ajánlólevelekkel, remek helyekről.
És a tökutolsó ellen képtelen vagyunk otthon nyerni – már nem először. A Kövesdet konkrétan hét (7!) meccs óta nem tudjuk megverni, az évek óta agonizáló Újpest ellen kilencből egy győzelem, és egyedül a ZTE ment viszonylag stabilan, azonban az elmúlt évben már őket sem sikerül.
2022. október 15., 11. forduló, Felcsút – Honvéd.
Három év telt el, és mostanában nem az a problémánk, hogy képtelenek vagyunk rangadót nyerni, hanem, hogy egyáltalán
képtelenek vagyunk nyerni.
Pedig most egy-egy győzelem nem arról szólna, hogy netán lehet ezüst is az a bronz (végül persze bronz sem lett), hanem a bentmaradásról, az NB I-ről.
Vicc.
