„Ami Szappanos Pétert illeti, a téli átigazolási időszakban érkezett egy ajánlat érte, de végül nem egyeztek meg a klubok egymással. A felkészülés időszak nagy részét emiatt kihagyta, ami hatással volt az utóbbi meccseken mutatott formájára, úgy éreztük, hogy most pihenőre van szüksége“
mondta a mérkőzés előtt vezetőedzőnk, Dean Klafuric. (via honvedfc.hu)
Végül ennyit sikerült kiszenvedni hivatalos álláspontként. A valósághoz nyilvánvalóan semmi köze, hiszen még csak hasonló miatt sem raktak ki soha játékost a kispesti keretből. Pedig időben sem kell nagyon messzire visszamenni, elég ha a tavaly tavaszi Lukicra gondolunk. Nem lett meg a szerződés, besértődött, ami meglátszott a teljesítményén, mégis folyamatosan játszott. Szappanosnak ugyan voltak hibái, nála mégis elfogyott a türelem. Napersze.
Itt és most a Mezőkövesden bemutatott csodálatos űrfocinkról szeretnék írni, a hat-nullról, ami könnyedén lehetett volna hét, vagy a kár kilenc is, azonban nekem leégne a bőr a képemről, ha akkorát torzítanék a valóságon, mint teszi a Honvéd Szappanos esetében.
Maradjunk annyiban a meccsel kapcsolatban, hogy
- örülök Dúzs bemutatkozásának, és örülök, hogy nem kapott gólt.
- örülök annak, hogy Átrok ismét közel fél órát kapott.
- örülök annak, hogy négy sárgával hoztuk le a meccset, vagyis hajlandónak tűntünk végre akár odarúgni. (Ha jól számolom, akkor Gomis begyűjtötte az ötödiket, vagyis a Felcsút ellen kimarad egy körből.)
- örülök annak, hogy többször láttam bevetődő, magát megfeszítő játékost a kapunk előtt. Üde pillanat volt a korábbi szarokbele stílussal kontrasztba állítva.
- mondjuk sokat segített volna, ha megpróbálkozunk a kapura lövéssel, ha kicsit több kockázatot vállalunk, mert rajtunk ezek az egy pontok, hangozzanak bármilyen jól, egyáltalán nem segítenek. Hiába a teljesítménynek tűnő valami, ha mégis kiesés a vége.
Egyébként menő, hogy péntek este nyolckor is a megszokott környéki létszámban, mintegy két-háromszázan voltunk lent. A többi nem számít.
A bentmaradás megint kicsivel távolabb került.
Osztályozókönyv
címlapkép: Mezőkövesd Zsóry/Gál Péter
