és ez mindent elmond a mérkőzésről.
Egyedül a kilátástalanságot sikerült tökélyre fejleszteni. Hiába az új igazolások, hiába nevezhetjük végre minőséginek és bőnek a keretet az NB II. szintjén, a dolgok sajnos nem úgy működnek, hogy már az első meccstől minden sokkal jobb lesz.
Ismét idő kell, mert kivétel nélkül mindig idő kell az edzőknek, csapatoknak, koncepcióknak. Idő kell, és időt kérnek. A szurkoló élete másról sem szól, mint a türelemről, a várakozásról, hogy egyszer talán valahogy, valamiért jobb lesz.
A szurkoló bármit képes belelátni a legtrógerebb csapatba is, mert a szurkoló reménykedik. Tavaly is hittünk elég sokáig, pedig nem csupán a pofánkba röhögtek, hanem egyenesen és boldogan beleszartak, amikor csak alkalmuk nyílt rá. Pedig mekkora játékosok lehettek volna. Albán, szerb, mindenféle válogatott.
Ha valami nem változott, az a kilátástalanság. Apró pillanatok vannak, amikor a remény fellángol, mint volt a Győr elleni hazain, majd mintha mi sem történt volna, vissza minden, és újra jön a kilátástalanság.
Egyszerűen nem érezni, hogy mit akarunk. A szavak, a kommunikáció megvan, azonban amikor ki kell menni a pályára, és ott megvalósítani, vagy legalább úgy tenni, mint aki valaminek a megvalósítására törekszik, akkor jön a kilátástalanság, – és az unalom.
Létezik annál nagyobb kritika, mint a lelátón beszélgető emberek tömege?
Ott akarnak lenni a meccseken, azonban amikor ott vannak, szinte két lehetőségük marad: beállni szurkolni, vagy beszélgetni ismerősökkel. A mérkőzést, vagy a csapat játékát élvezni ugyanis egyszerűen lehetetlen.
Nincs fújolás, pedig akár lehetne, hanem helyette csönd van, és beszélgetés. Méla közöny a válasz a kilátástalanságra, és pont ez nem lenne szabad, hogy beleférjen.
A szurkoló képes felrázni magát, a csapatnál viszont egyáltalán nem érezni, hogy képes lenne rá. Márpedig a kettő csak együtt működhet, ha a bajnokságnak komoly célokkal akarunk nekifutni. (Tételesen: 1. feljutás, 2. egy keret, egy játék kialakítása, ami alap lehet a jövőre nézve, 3. nem csődbe menni.)
Soroksár a borongós idővel hozta azt, ami elvárható volt: a se előre, se hátra pillanatot, és ezredszer is leírom: a totális kilátástalanság érzését.
Sajnálom.
Talán majd csütörtökön, otthon a Budafok ellen.
Tabella
Ugyanúgy öt pontra a feljutás, mint a forduló előtt, és ugyanúgy öt pontra a kiesés, mint a forduló előtt. Egyedül a mezőny sűrűsödött tovább, mert nyert a Vasas, a Csákvár és a Siófok, valamint kikapott a Pécs. A többi döntetlen.
Minden hektikus
A legutóbb remek közvetítés ezúttal ismét akadozott (mondjuk ki: élvezhetetlen volt). 720p, foltos, képtelenség követni vele a mozgásokat, mert minden elmosódik, és mindezt tetézi, hogy a mikrofon beállítása is féloldalasra sikerült, magyarul sztereó, de csak a jobb fülesből szól. Így csomagban iszonyatosan idegesítő egy idő után, szinte nézhetetlen. Nevezzük gyerekbetegségnek, azonban nem lenne baj, ha lassan kialakulna egy setup, amit hétről-hétre csak össze kell rakni, és működik rendesen.
Ha már videó: a Soroksár összefoglalója
Osztályozókönyv
🗣️ a hozzászólás // előmoderált.
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
