Lukácsot valóban eltékozolta a Honvéd?

Az örmények ellen a válogatottban gólt szerző Lukács Danit 2014 nyarán, 18 évesen igazoltuk a REAC-ból. Akkor még volt U21-es csapatunk, benne olyan nevekkel (csak akik nálunk eljutotak az NB I-ig), mint Bobál Dávid, Constantinescu, Gazdag Dániel, Göblyös Dániel, Koszta Márk, Kovács Dániel, Márton András, Palmes, Sundas Alexis, szóval nem volt egy gyenge eresztés. Év végén a Fradi és a Haladás után mégis csak a bronzérmet sikerült megszerezni. Lukit ebben az évben kipróbálta Rossi a Ligakupában, valamint Simon Miki az NB III-as csapatban.

A következő idényben bemutatkozott az NB I-ben és a Magyar kupában, és az NB III-as csapatban fokozatosan alapemberré vált. Ennek ellenére a 2016-17-es, végül bajnoki címmel záródó szezonban Rossi a nagycsapat egyetlen meccsére sem nevezte, az idényt végig az NB III-ban töltötte.

Rossi távozása után Eric van der Meer októberben vette először számításba, és az őszből hátra lévő mintegy két hónapban kétszer becserélte az NB I-ben, valamint egyszer a Magyar kupában. Az EvdM-et váltó Supka tavasszal kilencszer is nevezte a bajnokságban, egyszer kezdőként és négyszer csereként számolt vele, valamint a négy kupamecsből hármomszor is keretbe került, kétszer pedig becserélte.

A következő idényre – ahogy az akkoriban szokás volt – szeptemberig nem állt össze a keret, ezért Supka Lukival, mint harmadik-negyedik számú támadó számolt, ami azzal járt, hogy az időszakra eső öt meccsből ötször is beállt csereként, valamint megszerezte az első NB I-es gólját. A nyári átigazolási szezon végén azonban elcserélték az újpesti Tischlerre, mert amíg nekünk valódi középcsatár kellett, addig az Újpestnek inkább egy szélső. Újpesten eleinte játszott, majd tavaszra a padra szorult, ha egyáltalán nevezték.

2019-20-ra visszatért a tulajdonosváltáson áteső Honvédhoz, azonban Sanninon mindössze egyszer ültette le a padra, mégpedig decemberben Debrecenben. Addig az NB III-ban játszott Pisontnál abszolút alapemberként. Tavaszra kölcsönadtuk az NB II-es Tiszakécskének, ahol azonban mindössze hét meccsen játszott és egy gólt lőtt.

Nyáron újabb edzőváltás, jött Bódog, és Luki megint visszatért Kispestre. Bódognál mindössze egyszer, a csácsbozsoki Nemesapáti elleni kupameccsen játszott. Érdemes megnézni, hogy milyen összetételű csapatban. Bódog kirúgása után Pisont ült le a padra, és felmerült az esély, hogy az őt az NB III-ból jól ismerő edzőnél talán beverekedheti magát a csapatba. Nem így történt. Bár a padig többször is eljutott, végül se bajnokin, se a kupában nem lépett pályára. A Pisontot váltó Horváth Feri viszont már egyetlen meccsre sem nevezte.

Ezt követően igazolt 2021 nyarán az akkor NB II-es Kecskeméthez. A döntése valahol érthető volt, ugyanis a 2014-es Kispestre igazolása óta eltelt hét évben a klubnak tíz edzője(!!!) is volt, és ebből egyedül Supka számolt vele, egészen addig, amíg vissza nem alakította a játékrendszerünket végleg 3-5-2-re, mert abban a formációban már nem találta a helyét.

Furamód máig sokan úgy emlékeznek Supkára, mint aki elüldözte Lukit Kispestről, pedig ő volt az egyetlen, aki ha csak kiegészítő emberként, de számolt vele. Supka 47 bajnokijából Luki tíz alkalommal is pályára lépett és ezeken két gólt lőtt. Az persze igaz, hogy Supka játékrendszeréhez statikus középcsatár kellett, és nála került Újpestre. Viszont azt se feledjük, hogy Supkát a Metalcom a kupadöntő és a negyedik hely ellenére is leváltotta, és Luki ezt követően még két évet állományban maradt. A Metaclom-érában mindössze ötször jutott el az NB I-ben a padig, és egyszer pályára lépett a Magyar kupában. Szinte végig az NB III-as csapatban játszott, illetve pár meccset kölcsönben az NB II-es Tiszakécskénél.

Érdekesség, hogy 2021 máricusában az új Bozsik első tétmeccsén, egy zártkapus Honvéd–Szekszárdon Luki lőtte az új stadion első gólját. Ebben a csapatban:

Dúzs, Török K., Benczenleitner, Csörgő (Pekár), Eördögh (Irimiás), Bocskay, Lukács D. (Szűcs T.,), László D., Kamber, Kocsis D. (Banó-Szabó), Kovács D. (Kerezsi)

Egyáltalán nem volt meglepő, hogy hét év mellőzöttség és NB III. után, huszonöt évesen Kecskemétre igazolt. Akkoriban azt is hallani lehetett, elgondolkodott azon, hogy befejezi a labdarúgást. Örülök, hogy nem így döntött.

_személyes rész

Sokat vitatkoztunk akkoriban Lukiról. Én hétről-hétre láttam az NB III-ban, és bár voltak jó meccsei, és az látszott, hogy jóval gyorsabb az átlagnál, valahogy nem éreztem soha benne, hogy helye lenne a nagycsapatban. Akkoriban rendszersen 3-5-2-es felállást játszottunk, és a Lanzafame, Eppel, Danilo hármas mellett szinte reménytelen lett volna bekerülni. Később Holender is felkerült támadóba, ahol gólkirály lett, szóval tényleg nem volt egyszerű.

Klsszikus szélső, vagy szélsőcsatár viszont nem volt a csapatban. Aki a szélen játszott, az a szélsővédő, egészen más feladatokkal, mint amire Luki alkalmasnak tűnt. Neki a 4-2-3-1 vagy a 4-3-3 lett volna jó, ahol ki tudtuk volna használni a sebességét. Viszont hiába próbált meg több edző is átállni a négyvédős rendszerre, a tehetetlen tömegként a csapat egyik gerincét adó Kamber, Lovric, Bobál, Batik, satöbbi belsővédők mellett nem sok értelme lett volna, hiszen akkor a csapat egyik alapemberét, erősségét kellett volna kihagyni.

Luki egy szerencsétlen időszakban játszott Kispesten. Hiába volt olyan képessége, ami átlagon felüli, egyszerűen nem tudták hol használni, ahhoz viszont egyedül kevés volt, hogy miatta átalakítsák az egész játékrendszert.

Maradt tehát az NB III, ahol minket, azt a pár nézőt szórakoztatta, aki akkoriban kijárt a Bozsik hátsó füvesére, vagy a stadion bontása után Csepelre.

Bármennyire is kedveltem a játékát, megértettem az egymást követő edzők döntéseit is. Persze, amikor a régi Bozsik utolsó meccsein Supkánál két meccs – két góllal indult, akkor páran talán elhitték, itt az új csatárreménység (ekkor még mindig csak 22 éves). Lehet, benne volt, most azonban már sosem tudjuk meg. Viszont azt sosem fogom megérteni, hogy két jól sikerült meccsből (mindkettőn csereként állt be) miért kell hosszú távú következtetéseket levonni, ráadásul úgy, hogy 2018 nyarán, amikor Supkánál játszogatott, akkor Luki már négy éve Kispesten volt, tehát a közönség akár ismerhette is volna.

Még egyszer: örülök, hogy nem hagyta abba focit, és kibebaszott boldog voltam, hatalmasat ordítottam a válogatottban lőtt gólja után. A srácnak annyira hányattatott sors jutott a pályán (elég csak arra gondolni, hogy úgy lett gólkirály az NB II-ből feljutó Kecsekeméten, hogy ő már év közben aláírt a következő szezonban is NB II-es Diósgyőrhöz, majd a visszatérését követő évben kiesett az NB I-ből), hogy ha létezik ilyesmi, akkor ez

járt neki.

És tudom, nagyon sokan kallódnak el mindenféle okokból, akár önhibájukon kívül, és nem járhat mindenkinek minden, azonban, hogy Luki 29 éves korára kapott egy esélyt pont attól a Rossitól, aki pár éve még nem igazán számolt vele Kispesten, arról valahol érezzük, hogy na, ez végre egy igazságos dolog.

_Luki kispesti pályafutása

Nézzük a kispesti statisztikáit idényenként:

Az összes játékpercet szándékosan nem számoltuk össze, mert iszonyatosan kiábrándító lenne. Akit érdekel, a HLSZ oldalán megtalálja.

És most nézzük az előző táblázatot átforgatva edzőkre:

Illetve bajnoki sorozatra:

címlapkép: Lukács az első NB I-es gólját lövi a Haladásnak 2018. július 21-én. fotó: 1909foto.

✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése