A bábos, a báb és a fújoló közönség

Két hét telt el Győr óta. Két hét, amit a csapat további építésére lehetett fordítani. Részsikereket máris megfigyelhetünk.

Sikerült például elérni, hogy végre játszhattunk egy teljesen egyértelmű meccset, ugyanis az első perctől közünk sem volt hozzá. Amíg vitt minket az előző másfél idény lendülete, tartott az öltözői hangulat, addig legalább annyiba kapaszkodhattunk, hogy alig kicsin múltak a meccsek. Viszont ahogy haladunk előre időben, egyre inkább szét fog esni az öltöző, egyre inkább rátelepedik Fórizs személyisége, és egyre rosszabb lesz minden. Még az erős karakterű játékosok számára is hatalmas feladat lesz fejben feldolgozni, és mellette egyben tartani a csapatot, segíteni a többieket. Ők az utolsó reményeink jelenleg. Viszont ha megugorják, az egy igazi valami, komoly, tiszteletet érdemlő emberi teljesítmény. Őszintén szurkolok nekik.

Aztán azt is sikerült megmutatni, az új igazolások mennyit érnek. Hadzikic simán hagyján, bár az első gólban szerintem benne volt. Hiába álltak előtte nagyon sűrűn az ötösön belül, mindössze egy határozott lépést kellett volna tennie a labda irányába, és kiboxolni bárhova. Alic továbbra is súlytalan, igaz, benne látni némi perspektívát, Eddarrajra még kitérünk, Boldor semmivel sem tűnik jobbnak Szabó Alexnél, viszont legalább becsületesen hajt, nem őt hibáztatom azért, mert játszik, Pablo García perceket kap pár meccsenként, Safronovot sem gondolom, hogy a padra igazoltuk, azonban ezzel a rajtjával annak is örülhet, ha egyáltalán meccskeretbe kerül, Asier Garcíát padra is minek, a sérülten igazolt Marí pedig még a padig sem jutott el.

Játékpercek, új igazolások

név	nevezve	kezdő	be	perc
Alic	7	7	0	567
Boldor	7	7	0	602
Eddarraj	3	2	1	150
García, Asier	3	0	0	0
García, Pablo	7	0	3	102
Hadzikic	7	4	0	360
Marí	0	0	0	0
Safronov	3	0	2	11

Mivel nem egyszerre érkeztek, idény elején vagyunk, viszonylag kevés meccset játszottunk, így a táblázat cellái torzítanak, pár kivételtől eltekintve nem mutatják meg pontosan, hogy ki mennyire felesleges igazolás egyelőre.

Az valamivel talán többet mutat, ha megnézzük, hogy hány meccsre neveztek egy-egy játékost, és ezeknek a meccseknek hány százalékát töltötte a pályán:

• 95,6% Boldor
• 90% Alic
• 57,1% Hadzikic (kapus, nála kicsit máshogy kell értelmezni ezt a mutatót)
• 55,6% Eddarraj
• 16,2% Pablo García
• 4,1% Safronov
• 0% Asier García, Marí

Boldor egyértelműen a négyvédősre átállás nyertese, Szabó Alex helyett vele számolnak. Alic hiányposztra érkezett, és egyelőre nem sikerült neki sem betöltenie, viszont tényleg nincs más. Hadzikic nem tűnik rossz kapusnak, a 43 éves Tujvelt váltotta, mivel Dúzsnak továbbra sem akarják megadni az esélyt.

És akkor jön Eddarraj, akit az elmúlt meccsek alapján erőltetni akarnak. Félidős játékos, vagy még több. Cserébe Gyurcsó már a padon sincs, Zuigeber hol játszik, hol nem, Medgyest lepattintották, még nagyobb terhet téve a 19 éves Szamosira és a 17 éves Somogyi Tamásra. Milyen edzői-vezetői döntés ez?

Luxemburgi svájci-marokkói csoda

Hat passz egy félidő alatt. Hat. Ezért megérte idehozni. Ha kint felejtünk a szélen bemelegítés után egy bóját, egy félidő alatt jó eséllyel ennyiszer az is labdához érne. Bocsi, de ki kell mondani, így pár meccs után: kabaré szegény srác. A bajai meccs volt a szintje ellenfélben.

Aranyosnak, kedvesnek tűnik, azonban láthatóan kevés és fogalmatlan még a magyar NB I. amúgy dilettáns Fórizzsal súlyosbított szintjéhez is. A mi aktuális szintünkhöz. Nem fogom szidni szerencsétlent, láthatóan próbál mindent kihozni magából, azonban benne ennyi van, nem véletlenül tart itt 26 éves korára.

Érdemes belegondolni, hogy a hasonló szintről érkező Kántorral is évek óta szenvedünk. Amikor jött, lőtt pár szép gólt, azonban rajta is egyértelműen látszott, képzetlen, időbe telik, mire megérti mit kellene játszania, ráadásul a szervezete se volt feltétlen felkészülve a profi futballra, évek maradhattak ki nála. Vélhetően ezért sérült annyiszor.

Kántor és Eddarraj kapott egy lehetőséget, ami valahol szép dolog, azonban ez a kibaszott Kispest és nem a Szeretetszolgálat FC. Tudjuk ki hozta ide őket, nyilván, tudjuk ki adta meg a lehetőséget, nyilván, innentől azonban minden csak rajtuk múlik: hátrányból indulva kellene kivívni az elismerést, és bizonyítani, nem két teljesen hülye gyerek, akiket bepaliztak valamiféle kétes, az alkalmasságukba vetett szöveggel. Tessék, lehet dolgozni rajta.

Azonban félidőnként hat passzal inkább ne. Az ide is nagyon kevés. Amíg ez a szint, addig inkább jelentsünk beteget, fogadjuk el, nem sikerült megugrani a lécet, bármit, tényleg bármit, ahelyett, hogy még nagyobb hátrányba sodornánk a csapatunkat.

Értelmezési keret

Micsoda aljasság behozni a 87. percben, 1-3-nál azt a Szabó Alexet, akit jobb megoldás híján is simán kitettek a kezdőből, jóformán szarba se vettek, ellenben a szurkolók kedvelik és tisztelik, aminek rendre hangot is adnak. Behozni a 87. percben, 1-3-nál nem jelent mást, mint a várható meccsvégi reakciók esetleges csillapításának vágyát. Ha bent van Alex, akkor majd éltetik kicsit, aztán szépen hazamennek. Helyette mi történt?

Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! Fórizs, takarodj! (és így tovább)

Jacobacci egy idő után megunta, sarkon fordult, és bevonult az öltözőbe. Ennyit a felelősségről Báb bácsi.

Tisztelet hiánya

Rendre és kizárólag a csapat vállalja a felelősséget, nekik kell odaállniuk az emberek elé. Jacobacci megteheti, hogy a fórizsozást otthagyja, azonban ezzel csak azt éri el, hogy még nagyobb bábnak tűnik tőle.

Fórizs viszont egy beszari alak. Játssza a vagányt, a nagydumást, azonban valójában egy pitiáner és beszari alak. Saját maga nem mer leülni egy kispadra sem (vajon a játékosai mennyi ideig bírnák ki a jelenlétét?), helyette inkább a háttérből próbál sunyisodni. A kispadon csak megbukni lehet (vagy kiutálni, mint Feczkót), ekkora kockázatot nem vállalhat, hiszen a projekt addig projekt, amíg Leisztinger hagyja garázdálkodni. Amíg csak mindenbe belepofázik, valószínűleg a klozettpapír színétől felfelé tényleg mindenbe, addig tudja halogatni a szükségszerűen bekövetkező bukását, mert hiába dönt mindenről ő, megmarad a lehetősége ujjal mutogatni a papíron felelősökre.

Önérdekvezérelt klub lettünk egy rossz ember kezében.

Sőt, igazából két rossz ember kezében. Mert ha Leisztinger ezt hagyja, akkor bármennyire is reménykedtem benne, ő sem több egy szar alaknál. Többezer emberrel kibaszni, és tudatosan kibaszni, az nehezen nevezhető pozitív emberi tulajdonságnak.

Szokták mondani: embert barátjáról.

Merre tovább, Jacobacci?

0,86 pontos átlag az első hét meccsen. Ennyire szarul kevés edző rajtolt az elmúlt 25 évben, viszont mindkét NB I-ből kiesős évünkből találunk neveket:

1. 0,57 Laczkó (2024) – nem kommentálnánk. Fórizs első edzője, hatalmas találat volt. Laczkó végül 11 meccset maradt, és a végére felpörgött egészen a 0,82-es pontátlagig.
2. 0,57 Patrascu (2002) – Fitostól vette át a szenvedő csapatot. Év végén kiestünk. Patrascut 7 meccs után az örök beugró, Szurgent Lajos váltotta.
3. 0,71 Supka (2006) – Hemingway első saját edzője, azonban az őszi keret még nagyrészt örökölt volt. Télen jelentősen megerősítették a csapatot, és megnyertük a Magyar kupát. A vége: 48 meccs, 1,4-es átlag.
4. 0,71 Klafuric (2023) – Év végén kiestünk. 21 meccs, 0,95-ös átlag.
5. 0,86 Rossi (2015) – Egy feladat volt: bennmaradni. Az utolsó fordulóban sikerült. Rossi második eljövetele 79 meccs lett 1,56-os átlaggal, és 2017-ben egy bajnoki címmel.
6. 0,86 Sannino (2019) – Rettenetes rajt, vállalható ősz, rossz tél, még rosszabb tavaszi folytatás, majd jött a Covid. A vége: 25 meccs, 1,36-os átlag.
7. 0,86 Jacobacci (2026)

És ha már a kieső csapatok edzői szóba kerültek, itt van az összes:

• Fitos (2002/03, papíron: Gujdár): 5 meccs, 0,4 ppm
• Patrascu (2002/03, papíron: Gujdár): 7 meccs, 0,57 ppm
• Szurgent (2002/03): 5 meccs, 1,2 ppm
• Őze Tibor (2002/03): 6 meccs, 0,5 ppm
• Duró (2002/03): 9 meccs, 1,56 ppm
• Courts (2022/23): 12 meccs, 1,08 ppm
• Klafuric (2022/23): 21 meccs, 0,95 ppm

Igen, a legutóbbi kieső csapatunk mindkét edzője végül jobb átlagot hozott, mint ahol most tart a Fórizs-Jacobacci-páros. Az álmoskönyvek szerint tartósan 1 pontos átlag alatt ragadni: kiesést jelent.

Csíkszereda, partnerklub

A megállapodást Séllei Árpád, a Honvéd FC Kft. ügyvezetője és Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke írta alá. A partnerség a felnőtt csapatokat és a hozzájuk tartozó utánpótlás-nevelést, vagyis a Honvéd akadémiáját és a Székelyföld Labdarúgó Akadémiát egyaránt érinti. (…) A megállapodás kitér ugyanakkor a játékoscserékre is abban az értelemben, hogy bajnoki szereplést biztosítanak egymás játékosai számára akadémiai és felnőtt szinten egyaránt.

via honvedfc.hu, 2025.02.28.

Ehhez képest tavaly a Felcsút adott kölcsönt két játékost a Csíkszeredának (Dusinszki és Nagy Zoárd), ami valahol érthető, mert a román I. nem a magyar II-ből szokott kölcsönözni, viszont idén nyáron is a Felcsút igazolt a Szeredától. Bencze Lóránd egyelőre az utánpótlásba érkezett, a 18 éves Brugger viszont a nagycsapatba. A 19 éves Bödő legalább nem Felcsútra, hanem az ETO-hoz igazolt (róla kaptuk két hete az összefejlős tizenegyest).

A Kispest és a Csíkszereda között játékosmozgást semmilyen szinten nem találtunk. Ennyit erről.

Osztályozókönyv

---

✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

---

---