Szerző: vh

és akkor hajnali fél három környékén nemes egyszerűséggel bezuhantam egy kossuth téri dohányboltba, a következmény néhány kékes-zöldes folt a térden, de a szemüveg és a telefon megúszta

Kettőkor találkoztunk a Határ úton, és én már eleve úgy mentem oda, hogy történjék bármi, a Népstadionba semmiképp sem megyek, fájjon bármennyire is érte a szívem. Az okokat nem magyarázom el újra, megírtam már épp elégszer. Kellemes délutáni sörözgetés, közben kiderül, a buszok is innen indulnak, a temetőnél ugyanis elfelejtett összeverődni a hatalmas tömeg.

„Filléres emlékeim” bővebben