Szemezgetős poszt volt már tegnap a nemrég kijött 2022-es éves beszámolóról, és hála a közösség erejének, kifejezetten érdekes kommentek érkeztek hozzá, aminek kifejezetten örülünk, mert halvány fogalmunk sincs az ilyesféle könyvelési izékről.
Amit viszont tudunk, hogy egy gazdálkodó szervezet mozgástere általában annyi, amennyi a saját bevételeinek és a kötött felhasználású forrásainak összege, mínusz a kötelező kiadások. Nagy vonalakban: van 200 pengő bevételed, kapsz mellé 50 pengő lakhatásit, ebből ki kell fizetned fixen 60 pengő lakbért és 40 pengő rezsit, akkor a 250 pengő bevételedből kivonva a 100 pengő kötelezettséged, lesz 150 pengő mozgástered. Fontos, hogy az 50 pengődet mindenképp a lakhatásra kell fordítanod!
1. grafikon
Itt van rögtön az első grafikon, ami amúgy nem nagyon jelent semmit, mert pontosan nem részletezi senki, hogy mi tartozik az egyéb bevételek kategóriába, azonban nyugodtan feltételezhetjük, hogy ott jelennek meg az állami/önkormányzati pénzek és támogatások, a sportsikerek díjazásai, a TAO, és a mindenféle egyéb jogcímen kapott támogatások.
- 2018-ban érdekes módon a nettó árbevétel bezuhant, miközben az egyéb jelentősen megnőtt, köszönhetően valószínűleg a bajnoki címhez kapcsolódó pénzdíjak és értékesített jogok, valamint az akkoriban létező fiatalszabály csúsztatott kifizetésének.
- 2020 után az egyéb sor iszonyatosan megugrik, amit - eredményesség hiányában - nehéz nem az egyéb állami forrásoknak tekinteti.
- további érdekesség, hogy a Hemingway-érában az árbevételre rá lehet húzni, hogy valamiféle növekvő tendenciát mutatott (kivéve 2018-at), és ez folytatódik a Metalcom-érában is, azonban az 1,3-1,5 milliárdos árbevétel nem jelentősen több, mint az akkori csúcs 0,8-1 milliárd forint.
- a nagy különbséget, vagyis az összes bevételek növekedését tehát az okozhatja, hogy az új tulajdonosi kör inkább hozzáfér az állami forrásokhoz, valamint az is előfordulhat, hogy a szabályozási környezet változott menet közben, és új, azonban szintén állami pénzcsapok nyíltak meg a kluboknak amolyan normatívaként.
Nem véletlenül említettük a bevezetőben a pengős-lakbéres témát, ugyanis a valószínűleg az egyéb bevételek közé sorolt tételek felhasználása kötött. Például az akadémiára jutó pénzekből az akadémiai edzőket lehet fizetni, és nem a nagycsapat játékosait. Utóbbira tessék máshonnan előteremteni a pénzt.
2. grafikon
Ezzel át is eveztünk a talán leglényegesebb grafikonra (az eddig közölt kettőből nem nehéz): ahol a klub nettó árbevételét és a bérköltséget tettük egymásra. Természetesen nem állítjuk, hogy az egyéb bevételekből ne lehetne bérekre költeni, azonban azt igen, hogy az értékesítés nettó árbevétele soron van a klub kalkulálható teljesítménye, és ez az az összeg, amivel garantáltan játszani tud.
Érdemes megfigyelni, hogy a Hemingway-korszakban törekedtek arra, hogy az összes bérköltség az árbevétel alatt maradjon, a Metalcom alatt viszont az egekbe lőttek a bérek mind nominálisan, mind arányokban:
3. grafikon
Az éves beszámoló mellékletében található "A Társaság alkalmazottainak létszáma" táblázatot alapul véve, a következőt kapjuk:
- a Társaságnak 122 teljes munkaidős nem fizikai alkalmazottja volt 2022-ben. Valószínűleg a futballisták ide vannak besorolva, mert a következő nagyobb tömeg a részmunkaidős szellemi lenne 25 fővel, és hát, ugye, eleve szellemi, másrészt tuti többen vannak 25-nél.
- megtippelni sem merjük, hogy mennyi a 122 teljes munkaidős nem fizikai alkalmazottból a futballista, azonban ha a hozzájuk tartozó cellában található 2,513 milliárd forintot elosztjuk előbb
- 122-vel, majd a hónapok számával (12-vel) akkor megkapjuk az egy fő teljes munkaidős nem fizikai alkalmazottra jutó havi átlagbért, ami pedig:
- 1,72 millió forint (mai árfolyamon 4411 euró).
- még egyszer: ebben mindenki benne van, pontosan úgy, mint amikor a KSH azt mondja, hogy egy magyar egy évben átlagosan 132 liter (csak mondtam egy számot) tiszta szesznek megfelelő alkoholt fogyaszt, és ebben benne van csecsemőtől az antialkoholistáig mindenki.
Az arányokat talán jól érzékelteti, hogy Hemingway utolsó teljes évében (2018) ebbe a kategóriába 87 fő tartozott, összesen 1,156 milliárd forint bérrel, vagyis átlagosan havi 1,11 millió forinttal. Az átlag tehát a másfélszeresére nőtt négy év alatt, miközben vélhetően a növekedés hátterében nem a fizetett labdarúgók darabszámának drasztikus növekedése, és nem az azóta felvett további alkalmazottak elképesztő bérezése lehet, hanem konkrétan a futballistáké.
Összevetésképp: a Debrecennél egyelőre nincs kint a 2022-es beszámoló, azonban a 2021-esben (15. oldal) 44 sportoló szerepel külön tételként összesen 808 millió forint bérkerettel, ami egy játékosra bontva 1,53 millió forintot jelent havonta. (2020-ban: 1,074 millió Ft, 2019-ben 1,22 millió Ft) Most képzeljük el a kispesti 1,72 milliót úgy, hogy abban nem 44 játékos, hanem 122 alkalmazott van. Nem lepődnénk meg, ha tisztán a játékosok átlaga elérné a 3-5 milliót (8-13 ezer eurót), és ebben benne van minden fizetett spíler Átroktól Zsótérig.
Egyelőre ennyi. Aztán lehet, napközben eszünkbe jut egy újabb grafikon, akkor vagy ide betesszük és frissítjük a posztot, vagy kitesszük egy újba.
Amit mindenképp meg szeretnénk nézni: összegyűjteni a lehető legtöbb NB I-es klub beszámolójából a következős sorokat: (@radnar?)
- az értékesítés nettó árbevétele
- egyéb bevételek
- bérköltség
- adózott eredmény
- rövid lejáratú kötelezettségek
- források összesen
- valamint a mellékletekből, ha van:
- alkalmazottak létszáma, alkalmazotti kategóriákra eső bérköltség
- nevesített állami, minisztériumi támogatások
https://honvedfc.hu/hirek/partneri-megallapodas/2023-03-22
Vignjevic visszatért, mint Thoke Ihto!
Felpörgeti a Dózsát pár meccsre, ami pont elég ahhoz, hogy mi essünk ki és ne ők. Eleve 2 pont hátrányunk van. (Paks itthon, Vasas a Fáy utcában, Fradi Üllői, Dózsa itthon. Ez négy meccsből esetleg a Vasas elleni 3 pont, talán egy x-re még jók vagyunk a Pakssal – ugyanekkor UTE-ZTE, Vidi-UTE, UTE-Paks, Honvéd-UTE: nekünk az UTE-t és a Vasast is meg kellene verni és közben remegni, hogy az UTE kapjon ki a ZTE-től, meg a többitől is.)
Reménykedtem a ZTE-ben, meg az UTE-ban, hogy szarabbak lesznek mint mi.
De lám, ez is szertefoszlik. A ZTE vitt 3 pontot a bágyadt Fraditól, az UTE meg visszahozza a mindenkori mentőövét egy összeomlásos meccs után.
Mit számít ehhez képest, hogy mennyi a saját tőke? Az NB2-ben már senkit nem érdekel. Pénzmosoda, első, második és harmadi olvasatra is. Azért ennyi a bérköltség, mert valakik valakiknek visszatejelnek/tek. Ugyanezért szar a csapat is. Ungarische wirtschaft.
Sztem az adózott eredményt ne hasonlítsd össze a klubok között. Ha már akarsz valami ilyesmit, akkor esetleg a bevételek százalékában érdemes vizsgálni, mint afféle eredményességi mutatót, vagy esetleg az eladósodottsági mutatókat (kötelezettség/saját tőke) összehasonlítani.
Csak ötlet, nem akarlak én dolgoztatni…
Ja, az adózott eredmény a legkevésbé érdekes ebből.
Sokkal jobban érdekel, hogy mennyit termelnek a klubok, mennyit „kapnak”, és mennyi a bérköltségük. Ebből a háromból fasza mutatókat lehetne csinálni, és nem feltétlen könyvelőknek szólókat, hanem olyat, amit talán én is megértek :(
Az a legnagyobb baj -írom kissé szarkasztikusan- hogy a gazdálkodási, pénzügyi mutatókat olyan gazdasági társaságok elemzésére találták ki, amelyek normál körülmények között működnek. Hát a focikájefték pont nem ilyenek. Ahogyan te is írtad/írod, és tegnap többen is írtuk, minden „egyéb” sor belső tartalmát szeretnénk megismerni, számalosztályokra bontott főkönyvi kivonattal. Na, az aztán érdekes lenne.
Ennek ellenére, vagy ezzel együtt(?) én üdvözlöm és szívesen olvasom a fentebb jelzett összehasonlításodat a klubok között.
Igazából azt feltételezhetjük, hogy az esetek nagy részében kb. ugyanoda könyvelnek el tételeket, vagyis egy klubok közötti összevetés, ha megdobjuk némi idősorral, és elfogadjuk, hogy több cégforma van, többféle bevallás készül, valamint az Újpest nem naptári éves mérleget ad le, továbbá egyes kluboknál nem csak egy cég van (a bajnokságban igen, de az utánpótlás már lehet, máshova tartozik részben, vagy van egy társított alapítvány a rendszerben), akkor azt kapjuk, hogy még véletlenül sem összevethetőek az adatok.
Időm függvényében lehet, egy próbát megér. Ha a maira rászántam mintegy három órát, akkor mi az már.
(Mivel nálunk a szerkezet évek óta ugyanaz – anélkül, hogy ismernénk mit hova könyvelnek el -, valamennyire összevethetőek az adatok idősorosan, és jól látható a legutóbbi két tulajdonosi felfogás közötti különbség.)
Pár adatot megtaláltam, és kifejezetten érdekes, hogy 2022-ben a nettó árbevétel 1,2-1,5 milliárd között volt ott, ahol van már adat, 2021-ben pedig 1-1,4 milliárd között, vagyis az nb1 jelentős része egy szűk tartományban mozog.
Ehhez képest a Honvéd egyéb bevétele tavaly 2,5 milliárd, tavalyelőtt 3,4 milliárd kifejezetten extrém, mert egyedül a DVSC-nél találunk egy 1,6 milliárdos adatot, mindenhol máshol 50-800 millió forint.
Ebből aztán következik, hogy a bérköltség nálunk van egyedül nagyon elszállva a lehetőségekhez képest, és mi vagyunk az egyik legjobban rászorulva az „egyébre”.
https://uploads.disquscdn.com/images/19c5740a5b4b3b73c2159518fbe8b40bc02e93522f3dbec21b7ad7cead982cec.png
Hülyeségeket irtam, mert nem neztem a tablat, bocsi. Ezert csak az alabbiak szamitanak:
A vasast el sem hiszem. Ott valami dribli van. Mashonnan toljak he a penzt, mashonnan vannak, mas pantlikaval alkalmazotti kifizetesek. Erre mernék fogadni
A Vidiét nem találtam az oldalukon, a Fradi meg a Felcsút kibogozhatatlan. Máshol egyelőre nincs kint a 2022-es mérleg.
Igen, ezert csaloka a dolog. A ceghalok miatt szinte kiderithetellen a valosag.
(Emlekszem amikor a 90-es evekben valahol papiron a focistak takaritottak, es ezert persze pluszpenz jart😁)
Annyiban talán nem, hogy a vállalkozások neveznek a bajnokságba, és mindent ezeknél a cégeknél kell elszámolni. Például azt is külön elismerik, hogy a játékosok az ő tulajdonukban vannak. (Ennek ellenére is full átláthatatlan.)
Annyiban talán nem, hogy a vállalkozások neveznek a bajnokságba, és mindent ezeknél a cégeknél kell elszámolni. Például azt is külön elismerik, hogy a játékosok az ő tulajdonukban vannak. (Ennek ellenére is full átláthatatlan.)
Es az mukodne, hogy felveszlek teged X Kft -be focizni 600 bruttoert, de masodallasban piackutatást vegzel Y Kft-ben 1 miilaert? Igy nincs gond X alacsony es jol dokumentalt arbevetelevel, es nincs gond a senki altal nem jegyzett Y-ban vegzett munkaval. Ami gond lehet, a jatekos adozasa. Azt nem tudom masodallas eseten is olyan kedvezoen adoznak-e?!
A kedvezményes EKHO-t csak annál sportvállalkozásnál kapja meg, ahol igazolt játékos, az biztos.
Akkor agyalunk tovabb hogyan lehet adot csalni a játékosokkal egy fociklubnal…🙃
Amúgy nagyon érdekes (2021-es adat), hogy ha a saját bevételt és az egyéb bevételt összeadjuk, akkor együtt szinte minden csapatnál az 55-62%-os tartományba esik a bérköltséggel összevetve. (Mármint a bérköltség ennyied részét teszi ki a bevételeknek.) Mintha lenne rá valami elvárt mutató.
Igaz, mi ennek is csak úgy tudtunk megfelelni, hogy 3,4 milliárd „egyéb” bevételt számoltunk el arra az évre, messze többet, mint bárki, akinek az adatait ismerem. (A másik nyolc csapat együtt sem éri el a 6 milliárdot.)
Azt nem hinnem, hogy kvázi szabalyozva lenne. Ennek valami konyvelestechnikai oka lehet max. Illetve a viszonylag együtt mozgo bevetelek es berek. De az is siman lehet, hogy pont beletenyereltél valami egyeztetett okossagba.
Azt pedig valtig allitom, hogy a kinyert adatok egyes csapatok eseten nem fedik a teljes igazságot
Azt állítod, hogy Magyarországon nem őszinték a jórészt állami pénzből gazdálkodó klubok, azzal kapcsolatosan, hogy mire költik el a beeső forintokat???????
Soha nem állítanek ilyet.
Bocs most mennem kell, es az accountomat is torlom, mert hirtelen rajottem a zinternet karos mivoltara.l es nem vagyok hajlando ilyen istentelenseget tamogatni.
:D:D:D:D::D:D:D
Nagyobb probléma, hogy 2022-re közel 1 milliárddal kevesebb egyéb bevételt számoltunk el és a 2,5 milliárd egyéb bevételből 1,256 milliárdnak egyelőre nem látszik a fedezete! Tehát ténylegesen csak 1,2 milliárd volt tavaly az egyéb tényleges bevétel!
Szia, segítenél és elmagyaráznád, hogy ezt miből lehet tudni? Szeretném megérteni ezeket a beszámolókat.
Bocsi, hülyeséget írtam! Azt rosszul írtam, hogy 1,2 volt a tényleges egyéb bevétel! 2,4 volt, hisz oda van írva! :D Az egyéb bevételből vontam le a tagok által (még) be nem fizetett 1,2 milliárd forintot. De ez hülyeség, mert az itt nem jelenik meg, csak a mérlegben.
Itt csak az látszik, hogy az egyéb bevételünk 1 milliárddal visszaesett. Viszont jól láthatóan ezt bekalkulálták bevételként, hisz kb ennyi lett a veszteség is nagyságrendileg.
kérdés még, hogy mi a határideje a pénz/apport betolásának és van-e erre tényleges forrás. Mert ha nincs, akkor baj les, mert valamiből fizetni kellene a számlákat!
Egy kérdés, a költségcsökkentés kapcsán:
A TCS-féle szeku leváltása az költségcsökkentési okból történt, vagy más egyéb dolog áll a háttérben? Érzésre, minőségileg biztosan visszalépés a mostani brigád, csak érdekelne, hogy ők mégis hogyan kerültek ide :)
T. Cs. függetlenül attól hogy jó eséllyel (állítólag) milliárdos adócsaló volt (meg más egyéb).
Alapvetően egy „nagyobb kutya” miatt lett eltakarítva az útból.
Munkaügyben kapcsolatban vagyok egy üzlettársával az sokat mesélt róla, meg a körülményekről amik előzetesbe juttaták.
Mondjuk az örző-védő ipar hemzseg az adózási problémáktól T. Cs. nélkül is.
Lehet a konkurencia emberei az újak…
„adózási problémák” – micsoda eufemizmus :D
de ja, gondolom akkor politika hátszelesebb emberek az újak