Szemezgetős poszt volt már tegnap a nemrég kijött 2022-es éves beszámolóról, és hála a közösség erejének, kifejezetten érdekes kommentek érkeztek hozzá, aminek kifejezetten örülünk, mert halvány fogalmunk sincs az ilyesféle könyvelési izékről.
Amit viszont tudunk, hogy egy gazdálkodó szervezet mozgástere általában annyi, amennyi a saját bevételeinek és a kötött felhasználású forrásainak összege, mínusz a kötelező kiadások. Nagy vonalakban: van 200 pengő bevételed, kapsz mellé 50 pengő lakhatásit, ebből ki kell fizetned fixen 60 pengő lakbért és 40 pengő rezsit, akkor a 250 pengő bevételedből kivonva a 100 pengő kötelezettséged, lesz 150 pengő mozgástered. Fontos, hogy az 50 pengődet mindenképp a lakhatásra kell fordítanod!
1. grafikon
Itt van rögtön az első grafikon, ami amúgy nem nagyon jelent semmit, mert pontosan nem részletezi senki, hogy mi tartozik az egyéb bevételek kategóriába, azonban nyugodtan feltételezhetjük, hogy ott jelennek meg az állami/önkormányzati pénzek és támogatások, a sportsikerek díjazásai, a TAO, és a mindenféle egyéb jogcímen kapott támogatások.
- 2018-ban érdekes módon a nettó árbevétel bezuhant, miközben az egyéb jelentősen megnőtt, köszönhetően valószínűleg a bajnoki címhez kapcsolódó pénzdíjak és értékesített jogok, valamint az akkoriban létező fiatalszabály csúsztatott kifizetésének.
- 2020 után az egyéb sor iszonyatosan megugrik, amit - eredményesség hiányában - nehéz nem az egyéb állami forrásoknak tekinteti.
- további érdekesség, hogy a Hemingway-érában az árbevételre rá lehet húzni, hogy valamiféle növekvő tendenciát mutatott (kivéve 2018-at), és ez folytatódik a Metalcom-érában is, azonban az 1,3-1,5 milliárdos árbevétel nem jelentősen több, mint az akkori csúcs 0,8-1 milliárd forint.
- a nagy különbséget, vagyis az összes bevételek növekedését tehát az okozhatja, hogy az új tulajdonosi kör inkább hozzáfér az állami forrásokhoz, valamint az is előfordulhat, hogy a szabályozási környezet változott menet közben, és új, azonban szintén állami pénzcsapok nyíltak meg a kluboknak amolyan normatívaként.
Nem véletlenül említettük a bevezetőben a pengős-lakbéres témát, ugyanis a valószínűleg az egyéb bevételek közé sorolt tételek felhasználása kötött. Például az akadémiára jutó pénzekből az akadémiai edzőket lehet fizetni, és nem a nagycsapat játékosait. Utóbbira tessék máshonnan előteremteni a pénzt.
2. grafikon
Ezzel át is eveztünk a talán leglényegesebb grafikonra (az eddig közölt kettőből nem nehéz): ahol a klub nettó árbevételét és a bérköltséget tettük egymásra. Természetesen nem állítjuk, hogy az egyéb bevételekből ne lehetne bérekre költeni, azonban azt igen, hogy az értékesítés nettó árbevétele soron van a klub kalkulálható teljesítménye, és ez az az összeg, amivel garantáltan játszani tud.
Érdemes megfigyelni, hogy a Hemingway-korszakban törekedtek arra, hogy az összes bérköltség az árbevétel alatt maradjon, a Metalcom alatt viszont az egekbe lőttek a bérek mind nominálisan, mind arányokban:
3. grafikon
Az éves beszámoló mellékletében található "A Társaság alkalmazottainak létszáma" táblázatot alapul véve, a következőt kapjuk:
- a Társaságnak 122 teljes munkaidős nem fizikai alkalmazottja volt 2022-ben. Valószínűleg a futballisták ide vannak besorolva, mert a következő nagyobb tömeg a részmunkaidős szellemi lenne 25 fővel, és hát, ugye, eleve szellemi, másrészt tuti többen vannak 25-nél.
- megtippelni sem merjük, hogy mennyi a 122 teljes munkaidős nem fizikai alkalmazottból a futballista, azonban ha a hozzájuk tartozó cellában található 2,513 milliárd forintot elosztjuk előbb
- 122-vel, majd a hónapok számával (12-vel) akkor megkapjuk az egy fő teljes munkaidős nem fizikai alkalmazottra jutó havi átlagbért, ami pedig:
- 1,72 millió forint (mai árfolyamon 4411 euró).
- még egyszer: ebben mindenki benne van, pontosan úgy, mint amikor a KSH azt mondja, hogy egy magyar egy évben átlagosan 132 liter (csak mondtam egy számot) tiszta szesznek megfelelő alkoholt fogyaszt, és ebben benne van csecsemőtől az antialkoholistáig mindenki.
Az arányokat talán jól érzékelteti, hogy Hemingway utolsó teljes évében (2018) ebbe a kategóriába 87 fő tartozott, összesen 1,156 milliárd forint bérrel, vagyis átlagosan havi 1,11 millió forinttal. Az átlag tehát a másfélszeresére nőtt négy év alatt, miközben vélhetően a növekedés hátterében nem a fizetett labdarúgók darabszámának drasztikus növekedése, és nem az azóta felvett további alkalmazottak elképesztő bérezése lehet, hanem konkrétan a futballistáké.
Összevetésképp: a Debrecennél egyelőre nincs kint a 2022-es beszámoló, azonban a 2021-esben (15. oldal) 44 sportoló szerepel külön tételként összesen 808 millió forint bérkerettel, ami egy játékosra bontva 1,53 millió forintot jelent havonta. (2020-ban: 1,074 millió Ft, 2019-ben 1,22 millió Ft) Most képzeljük el a kispesti 1,72 milliót úgy, hogy abban nem 44 játékos, hanem 122 alkalmazott van. Nem lepődnénk meg, ha tisztán a játékosok átlaga elérné a 3-5 milliót (8-13 ezer eurót), és ebben benne van minden fizetett spíler Átroktól Zsótérig.
Egyelőre ennyi. Aztán lehet, napközben eszünkbe jut egy újabb grafikon, akkor vagy ide betesszük és frissítjük a posztot, vagy kitesszük egy újba.
Amit mindenképp meg szeretnénk nézni: összegyűjteni a lehető legtöbb NB I-es klub beszámolójából a következős sorokat: (@radnar?)
- az értékesítés nettó árbevétele
- egyéb bevételek
- bérköltség
- adózott eredmény
- rövid lejáratú kötelezettségek
- források összesen
- valamint a mellékletekből, ha van:
- alkalmazottak létszáma, alkalmazotti kategóriákra eső bérköltség
- nevesített állami, minisztériumi támogatások
