mert célunk csak egy van
Bozsik stadion Honvéd FC in Magyarország
Nemrég fedeztük fel Pádár László remek alkotását Szentélyünkről a 360cities.net oldalon, és bár twitterfolyamunkon elcsiripeltük, nem bírtuk ki, hogy beágyazva ne mutassuk meg nektek.
Kommentár? Nincs, csak annyi, hogy gyönyörű, és reméljük a két hét múlva induló bajnokságban minél többen járunk majd ki, és szurkolunk ebben az igazán felemelő környezetben a csapat sikeréért. Csak!
Amikor még a tavalyi bajnokság vége felé beröppentek az első hírek More barátunk távozásáról, Babar kollega egy igazán helyre kis elbocsájtó szép üzenettel fejezte ki mindannyiunk őszinte fájdalmát a kis brászil kerékkötő kispesti fészekből való kirepülése kapcsán. Az a cikk remekül reprezentálta az átlag Kispest-drukker gondolatait és életérzését: pikírt volt, szarkasztikus és ironikus – pontosan azokat a hangulatokat-érzéseket koncentrálta, amikkel mi, egyszeri Honvédosok próbáljuk átvészelni az 1996 óta datálódó mélyrepülést, melyet ugyan a Hemingway-éra kezdete megakasztott, de az igazi eufória, a bajnokesélyes csapat gyors visszatérte elmaradt. Hanta már többször emlegette kettős klubidentitásos, sok igazságot tartalmazó téziseit amiről egyszer talán posztot is ír, itt most nem ez a lényeg. Hanem az, hogy ma végre történt valami olyasmi, ami egy más hangulatú posztra késztet. Nem pikírtre. Nem szarkasztikusra. Csak szimplán örömtelire. Kicsit bizakodóra. Kicsit vakon optimistára. Azért óvatosra. De mindenképp örömtelire. Németh Norbert hazatért.
Haza, igen, nem mentegetőzöm a patetikusság miatt. Kevés olyan játékos van a Bohócban akire még nyugodt szívvel húzhatjuk rá a jelzőt hogy a mi kutyánk kölyke. Akihez eligazolása óta sem kötődik semmi folt, aki sosem tett dehonesztáló megnyilatkozásokat, véleményes megnyilvánulásokat excsapata felé. Felénk. Németh ilyen, ráadásul pályafutásának első kispesti szakasza bizony nem is rossz emlékű. Korosztályából egyenesen a legjobbak közt tartottuk számon. A Reszeli által 1999 őszén a kerethez felhozott 3 ifjonc (NN, Torghelle Sanyi, Kozarek) közül ma is tartom ,hogy Norbi volt a leglabdaügyesebb, bár az is igaz, Sanyink nagyobb karriert futott be, megjegyzem megalkuvás nélkülisége folytán abszolút megérdemelten. De a 2000-2002 közti, NN által is fémjelzett kispesti évek azért ha nagy sikerekben nem is, kisebb szép emlékekben gazdagok (Szuri bás őrült tavasz 2001-ben, 2001 őszi Fradiverések, Détáris kis menetelés stb.). És ennek Németh Norbi is része volt.
Hemingway érkezése óta voltak már bíztató kísérletek igazolások terén. Örömtelinek véltem anno Bárányos és főleg Tóth Misi hazahozatalát. Más kérdés hogy egyik sztori sem úgy zárult ahogy annak kellett volna. A mai gyökértelen világunkban igen is szükség van a kapaszkodókra, így Némethnek kicsit önmagán túlmutató jelentősége lehet: a sok tucatlégiós mellett végre egy a „mi fiaink” közül is újra itt van, egy játékos akinek a Honvéd nem pusztán az udvariassági formulák halmozása miatt fontos klub, hanem akinek jelent is valamit. Aki itt nevelkedett. Aki a Bozsikban mutatkozhatott be az NB1-ben. És aki most úgy fogalmaz: hazatértem.
No nem kell elszállni, ezt én is vallom. Sokat vitáztam -vitáztunk Németh Norbi ügyén az utóbbi hetekben. Volt, aki meg is fedett, hogy NN nem megváltó. Nos, tényleg nem az. Még csak különösen jó formában sincs mostanság, a Tomszk kaland óta. De ne feledjük, hogy anno nálunk, vagy 2006-07 táján a Vasasnál azért emlékezeteset produkált. Nagyon bízom benne, hogy a hazai környezet és egy türelmes hazai közönség ezt előhozhatja belőle. Vagy nem. Akkor sincs tragédia. Viszont akkor is szükség van rá. Kell, mert jelenléte üzenet végre a szurkolók felé, egy tényleg szerethető csapat kialakítása felé, és ha Norbi nem is a legnagyobb vezéregyéniség arculat, azért mégis értelmesebb focisztorikat tud mesélni a fiatal akadémistáknak a jövőjük esetleges menedzseléséről vagy saját tapasztalataiból mint 1-1 pár hónapja itt élő külhoni (nem pejoratíven értve de) zsoldosjátékos, vagy épp…. s itt most nem írok le neveket inkább.
Németh Norbi tehát hazatért, ennek pedig végre örülhetünk. Örülhetünk mint télen a Zelenka-igazolásnak, örülhetünk, mint a fiatal MFA-s srácok közt a tehetségesebbek feltűnésének és örülhetünk, hogy most nem az utolsó pillanatban beeső 10 próbázóval szerződünk. Örüljünk egy kicsit, mert ránk fér. Üdv újra itthon Norbi. Már vártunk.
Fotó: honvedfc.hu
Szomorúan olvasom a sportlap online kiadásában, hogy három egykori(?) játékost, és négy játékvezetőt vettek őrizetbe az évek óta húzódó fogadási csalások ügyében. Szomorúan olvasom, mert ilyenkor valahogy mindig előjön egy legendás Újpest-Honvéd, esetleg a Szolnok elleni kupameccsek, netán egy homályos Honvéd-Vasas.
Ezúttal azonban nem! Ahogy megláttam a hírt, azonnal klikkoltam a keresőre, és elkezdtem beírni: Honvéd. Nulla találat az oldalon. Huhh. Nézzük Kispesttel. Úgy is, így a rám ülő kényelmes, felszabadult érzéssel futhattam végig a lényegi olvasmányt.
Megnyugodtam, megnyugodhatunk. (egyelőre)
A Losonc elleni felkészülési találkozót követően Supka Attilával beszélgettünk, aki a bajnokságra való felkészülés közepén adott helyzetjelentést a hivatalos honlapnak, illetve blogunknak.
– Hogy áll jelenleg a csapat felkészülése, milyen munkát végeztünk el eddig, hogy látja a csapat eddigi teljesítményét?
– Nagyon sokat dolgoztunk a játékosokkal az elmúlt hetekben, ami meg is látszott a mai mérkőzésen. Fáradtabban mozogtunk, de nem most kell frissnek lenni, hanem a bajnoki időszakban. Ma több próbajátékos is volt, az ő tesztelésük befolyásolta a meccsen az összeállítást, a játék alakulását. Bízunk benne, hogy hamarosan megtaláljuk azt a két-három embert, akikre még szükségünk van. A héten két fronton dolgoztunk: a csapat egyik fele a a mai NB II-es osztályozó mérkőzésre készült, ez is meghatározta a mai összeállítást. Úgy érzem, hogy amit elterveztünk az eddigi időszakra, azt meg tudtuk valósítani. Bízom benne, hogy hamarosan összeáll az a csapat, amellyel a Győr elleni meccsen el tudjuk kezdeni a bajnoki mérkőzéseket.
– Megjelentek a keretben az első fecskék akikkel már már szerződést kötöttünk. Milyen szerepkörben számítunk rájuk, hogyan tervezi őket beépíteni a csapatszerkezetbe?
– Délczeg Gergely és Novák Alexisz posztja mindenki számára ismert, rájuk nem térnék ki. Marek Kostolanira jobboldali védő pozícióban számítunk. Rutinos játékos, aki megjárta a Bundesliga 2-t és a szlovák első osztályt, bízunk benne, hogy megoldja a feladatát. Christian Tchami személyében a bal oldalra is igazoltunk egy játékost, ő a gyorsaságával lehet segítségünkre.
– Az mindenképp látszik hogy ezek az igazolások olyan posztokra érkeztek ahol tavasszal már volt egy alternatíva. Az újak tehát bővíthetik a repertoárt – nagyobb rotációra számíthatunk 2011-12-ben a kezdőcsapatot tekintve?
– Természetesen szeretnénk mindenkinek lehetőséget adni és kialakítani a versenyhelyzetet a csapaton belül. Tavasszal sikerült megtalálni azt a tizenegy embert a keretből, akik végig tudták játszani a félidényt, most olyan játékosokat igazolunk melléjük, akik versenyhelyzetre késztetik őket. Bízunk benne, hogy ez jó hatással lesz a csapatra, növelni fogja a teljesítményt.
– A mai próbázók közül vannak olyanok, akik elnyerték a tetszését?
– Nehéz erről beszélni, hiszen egy gyengébb játékkal abszolváltuk a meccset. Volt két-három olyan játékos, akit itt tartunk a szerdai Dunaszerdahely elleni meccsre. Ilyen például a baloldali belső védő, Bjelkanovic, illetve Sekulic, a montenegrói csatár.
– Hogy folytatódik a felkészülés a jövő héttől?
– Napközis rendszerben készülünk a Bozsik -stadionban, edzőmérkőzésekkel fűszerezve a programot. A jövő hét után pedig egy rövid ausztriai edzőtáborra utazik a csapat.
Fotó: Babar.
Érdeklődve szemlélődő tekintetek a hátsó füves korlátjánál, vidáman kvaterkázó arculatok figyelik szigorúan összehúzott szemekkel a melegítő játékosokat…. a lustábbak (így posztírónk is) a kapu mögött üldögél a fűben, egykedvűen szívva be az enyhe fűillatot a derült kék ég alatt és a lassan induló edzőmeccs „árnyékában”. Még rajta is túltesz azonban két ifjú, 4-5 év körüli kollega, akik a szögletzászló mellett a hédezerés fogalmának klaszikus értelmezéseként egy kis pokrócon fekszenek el egy doboz almalé társaságában. Élni tudni kell. Honvéd-Losonc beszámoló a katt után.
A tél óta megszokott fekete keresztcsíkkal ékesített vörös edzőfölsőnkben kifutó kezdőt böngészve bizony látszott: a múlt héten az Orosháza megszodomizálását lerendezését feladatul kapó különítmény (Kemi, Lovrics, Debrő, HajdúNorbi) ezúttal is a Viharsarok felé vette az irányt segítendő a nem épp élelmedett koráról hírhedt Honvéd II-t az osztályozón. A kezdőt tehát a már megszerzett újak (Sánta, Kostolani, Tchami), a régi motorosok (Zeli, Botis), illetve egy adag próbázó tette ki. Utóbbiak közül ismerős lehetett a télen már csekkolt Bjelkanovic, akit még most is megnéz majd további 1-2 meccsen Supka. A srác állítólag a védelem közepén és balszárnyán sem elveszett, nos télen és most is amolyan ‘biztos, de semmi extra’ teljesítményt hozott, és magam kissé értetlenül is állok az előtt hogy Ivan, Sorin és Debrő mellé minek egy 4. oszlop is, de nem ebbe fogunk belerokkanni, az is biztos.
A többi próbás tekintetében…hát…nem tudok ömlengeni. A 97-es mezben toló afro skac a jobbszélen Abassnak a cipőjét sem pucolhatná, és az igazhítű kispesterek tudhatják, hogy ez egy kemény kijelentés, lévén a derék Dieng Ceikh-t sem az új Gyimesik/Pisontok közt tartjuk számon. Felejtős. A hol a középpálya jobb, hol bal oldalán hol csatárszerű poszton feltűnő szerb arc bár vert egy mesterhármast, bennem erősen Arszenijevics & Co utóérzéseket keltett, persze a gólszerzési hatékonyság bíztató, ám ezek közül igazán csupán a 3. volt igazán értékelhető és ne feledjük, edzőmeccseken anno Arszáék is villogtak. Brnovics ugye régi ismerős, debreceni, vagy győri formájában azonnal megvenném, sajna most látszik rajta egy kis puh, amit valszeg 1 éves sérülési pauzája alatt szedett fel. Azért még 1-2 mecs próbát tán megérne, de lehet hogy ezt csak a szívem mondatja velem. Az biztos hogy a tegnapi csatárkínálatból messze ő helyezkedett a legjobban, de sajna az is, hogy még Zelenka is a robbanékonyság megtestesítője mellette…nem tudom. 
Ha valaki garantálná hogy Brno fél év alatt utoléri egykori önmagát, habozás nélkül tolnám elé a kontraktot, de ilyet ki igér? Max a mesék.
A friss arcok közül Sánta kapust nem nagyon tette próbára a losonci támadósor, így első ránézésre pedig maradnék Kemenesnél a kapuban. Nincs gond Sántával, de én csak akkor váltanék, ha egy új Petry/Nota tűnne fel. Kostolani barátunk egy erős átlagos jobbhátvéd munkát hozott, kb. ilyeneket láttam a tavalyi téli tréningszezon alatt Mogától, vagy sérülése előtt Baráth Botitól. A balszél új fekete gyémántja, Tchami egy bíztató első félidőt tolt, gyors, dinamikus, és még labdát kezelni is tud, Lunguk, Rouanik után ez egyenesen pozitív meglepi. Második félidei beszürkülése már nem.
A második játékrészre érkezett Ivancsics Zeli helyére irányítani, dettó mint tavasszal, látszik nem ez a posztja, de szabadrúgásgólja dicsérhető. Azért a rőt cseh első félidőben kiosztott 2-3 hatalmas külsős passza hiányzott. Délczeg is beállt és ahhoz képest, hogy testalkatra a Zsolnai/Pala/Ndjodo iskolát képviseli, labdafedezése és passzai (no meg két remekbeszabott gólja, egy szögbelövő erősségű fejes és egy szép eltekerés) arról árulkodnak, hogy ő szép éveket tölthet el itt, de inkább nem kiabálom el a dolgot.
Maga a Losonc amúgy elég halovány egy alakulat benyomását keltette, messzemenő következtetéseket kár is levonni a tegnapi gálázásunkból főleg úgy, hogy Supka mester is húzta a száját a játékunk minőségére, igaz hozzátéve azt is: a felkészülés jelen szakaszában nem a szemkápráztató pörformansz a fő cél. Jövő héten edzések és edzőmeccsek sora jön, majd utána ausztriai túra. A csapat és mi sem unatkozunk tehát a bajnoki nyitányig.
A Bozsik meg szép lassan kiürült, az elbaktató szurkerek válluk fölött hátranézve még láthatták a levezető köreiket róvó keretet illetve a próbázóknak a szentenciáit kiosztó Supkát, majd a Puskás Ferenc utca és az Ady elnyelte az embereket. Folyt köv…
Bp. Honvéd – FC Losonc 6-0 (2-0)
Bozsik-stadion, 300 néző, Vezette: Berényi.
Gól: Sekulic (3), Délczeg (2), Ivancsics.
BHFC: Sánta – Kostolani, Botis (Dubjevic 46’), Belkanovic, Novák – Akassou, Ndango (Délczeg 46’), Zelenka (Ivancsics 46’), Tchami – Sekulic, Brnovic (Nagy Armand. 65’).
Fotók: Babar.