mert célunk csak egy van
Kisvárda – Honvéd @ Kisvárda, 17h
tessék e szerint eljárni.
Elég volt a kifogásokból, elég volt a megmentőzésből, hogy nélküle hol lennénk, mert csak magunkat hülyítjük. Kieső helyen állunk, tartósan a kieső helyen állunk, miközben teljesen kilátástalanok vagyunk, és eddig kivétel nélkül elbuktuk az előrelépéshez szükséges összes kulcsmeccsünket. Kisvárda egy újabb esély, szóval
győzni kell.
(Vagy utólag magyarázkodni, az úgyis jobban megy.)
„Felesleges addig számolgatni, amíg nem győzünk, tehát” bővebbenHonvéd – Újpest @ Bozsik, 20:00
FTC – Honvéd @ Üllői, 19:30
Egyszerű a helyzet: nekünk jobban kellenek a pontok. És nem azért, mert esetleg pont a Fradit előznénk a bajnokságban, vagy valami címért mennénk, hanem mert sikerült olyan helyzetbe keverni magunkat, tisztán önhibánkból, hogy egy ilyen Fradi elleni meccs is számít.
Éveken át szinte mindegy volt. A Fradi a bajnok, mi a harmadik-ötödik között bármi, bár pont nem harmadik, mert mindig elcsesztünk valamit. A klubnak egyáltalán nem számítottak a Fradi elleni pontok, viszont a szurkolói léleknek jól estek, ha néha-néha megcsíptünk párat. Sajnos csak nagyon ritkán sikerült ez a csípés.
„A legkisebb is számít” bővebbenEnnyi.
„Győzni kell!” bővebbenHárom rövid fejezet a mai Paks elé, ahol ebben a mondatban írjuk le utoljára, hogy mennyire, de mennyire fontos lenne a győzelem a bentmaradásunk szempontjából.
A továbbiakban ugyanis Bognárgyuriról értekeznénk kicsit, és elmagyarázzuk, hogy miért lehet szeretni azért, amiért normális esetben gyűlölni kellene, valamint szembesítjük a számaival.
Aztán jöhet Farkas Ádám, akit megkaptunk mára, mintha a küldéssel próbálnák finoman jelezni: srácok, nektek annyi.
„Bognárgyuri egy és kettő, valamint Farkas Ádám, de mindenek előtt Puskás Ferenc” bővebben