Búcsúzik tétmeccsen 2024, és ha minden igaz, vele búcsúzik Laczkó Zsolt is. Valószínűleg utoljára látunk pár játékos Honvéd-mezben, és reményeink szerint az egészért leginkább felelős Fórizs Sándort is – a barátságukra való tekintettel – kimenekíti valahogy Leisztinger tulajdonos. A lényeg, hogy tűnjön el, mert az biztos, amíg a klub környékén találjuk, addig itt csak pusztulat remélhető. Akár a középkori pestisjárványok idején: jöhet a füstölés, a gyógyfüvek, a bűnbánat (nem használ egyik sem), és jöhet a karantén, az elzárás, a reménykedés, hogy lesznek túlélők.
Pedig ez a fajta pestis, ha maradunk a példánál, könnyen megelőzhető lenne, és mindössze annyi elég hozzá, hogy viszonylag rendben tartjuk a környezetünket. Esetünkben figyelni arra, hogy kit engedünk be a klub környékére (l. kórokozó), és milyen mentálhigiénés állapotokat alakítunk ki a mindennapokban (l. terjedési valószínűség). Ha egy klubnak kialakul és erős az immunrendszere, akkor egy semmiből és meglepetésszerűen érkező fertőzés jóval kisebb károkat okoz, mint tenné egy legyengült szervezeten. A Metalcom-éra egy beesett arcú, vitaminhiányos, göthös Honvédot hagyott maga után, egy testet, amit a legapróbb nátha is képes lett volna elvinni, nemhogy egy egyedileg tenyésztett szupervírus. Sőt, esetünkben vírusok sorozata.
(Kiegészítés: a pestisbaktérium hordozója a patkányok és az emberek között a patkánybolha. Tehát nem a patkánytól kapja el az ember közvetlenül.)
„Felülemelkedni saját magunkon” bővebben
