mert célunk csak egy van
Annyira előttem van
fotó: suntm tumblr / ripost
Magyarország – Horvátország @ Üllői út, 18:00
Szerencsére nincs ma Forma-1, így az egészen korai, délután hatos kezdésre már mindenki ébren lehet, hogy vérmérsékletéhez mérten szurkoljon a magyar válogatottnak.
Ha közben úgy adódna, hogy kommentben mondanád el a véleményed, akkor arra a célra ezt a posztot ajánljuk.
„Kibeszélő // magyar-horvát” bővebbenKiss László: Elfeledett főszereplők – Életrajzok és történetek a magyar futball 120 évéből
Aki figyelmesen olvassa az oldalt, annak bizonyára már feltűnt hogy gyakran linkeljük a remek Futball és történet blog tartalmait, mert azon túl, hogy érdekes sztorikat dolgoz fel a magyar foci múltjából, rendszeresen jelennek meg rajta kispesti kötődésű posztok is.
No, itt következzék egy nem fizetett hirdetés, mégpedig annyi, hogy
Várhatóan március utolsó hetében a boltokban lesz az Aposztróf Kiadó gondozásában megjelenő, új írásokat és a blog néhány régebbi bejegyzését tartalmazó kötet.
Előrendelhető itt, borítókép és ajánlószöveg a hajtás után.
„Könyvajánló” bővebbenWiesner Salamon (vagy Sándor, esetleg Sámuel) kispesti mechanikus, a gázolásnál összetörő rendszámtábla, a névtáblával ellátott kerékpárzár, valamint a kétszobás, felfújható weekendház (Magyarság, 1932. szeptember 22.) feltalálója, egyben Horacsek Jenőnek, a levegő által meggyújtható villanykörte kiötlőjének munkatársa (Délamerikai Magyarság, 1932. június 16.) bemutatta a világ ötödik gépemberét.
A következő posztnak semmi köze sincs a kispesti labdarúgáshoz.
„A kispesti gépemberrel kívánnánk nagyon boldog új évet” bővebben
A kép abszolúte mentes a politikától; nem tol előtérbe egyetlen vallást sem; felkészült a húsmentes étrendet folytatókra; a színei mattak, nem bántják a szemet; gyertyából négy van, ami a távol-keleti olvasóinkon kívül remélhetőleg nem jelent senkinek semmit; a hókifli egy jelképes fohász az ablakokból oly’ gyönyörű havas tájakért; húsvéti sonka, biztos, ami biztos, de nem húsvéti, hanem pusztán étkezési sonka értelmében; alkoholmentes italként hideg gyümölcsleves; két szék, amelyeken gendersemlegesen nem ül senki, szóval ha valamibe, akkor a szetten kívüli római tálba lehet csak belekötni, de hát ugye, mit adtak nekünk a rómaiak?
fotó: Fortepan / Urbán Tamás
Az eseményhez tartozó event elérhető itt.
(Itt válaszolnák neki, ha már a másik felületen nem tudok. Gondolom úgyis olvassa.)
Az még rendben, hogy a Facebook rostáján fennakad a „jugoszláv köcsögválogatott”, és a blog csatolt oldaláról egy figyelmeztetéssel együtt lekapják, tényleg, a franc se akarta annyira megsérteni szegény jugoszlávokat, hogy összemossam őket a Videotonnal.
Ahhoz azonban minden tiszteletem, hogy az egyébként nem publikus Facebook-falamat valaki, aki nyilván az ismerősöm, képes volt végigpörgetni, és bejelenteni egy ki tudja mikori, talán több hónapos/éves bejegyzést, amit nyilván egy Videoton – Honvéd után írtam ki, de hogy pontosan mikor, arra már a fene se emlékszik. Annyi biztos, hogy nem a most szombati meccset követően.
A feljelentés repült, lett belőle gyűlöletbeszéd (bár nem teljesen értem melyik részéből), engem meg kitiltottak átmenetileg a Facebookról. Utóbbit amúgy pont leszarom, gyakorlatilag amúgy sem használtam, viszont a Messengert kénytelen vagyok, mert az emberek egy jelentős része valamiért azon keresztül szeret kommunikálni.
Szóval, kedves névtelen feljelentő vidista barátom, köszönöm, hogy ilyen ügyesen kib*sztál velem államalapításunk ünnepén, ami nem mellesleg nevem napja is egyben.
Remélem most nagy a boldogság. Tudom, még szokatlan, mert nem lehetett benne nagyon részed, de figyu, ott lesz valaki egy valódi, létező klub szurkolója, ha megtanul győzni is. Addig azonban marad a házmestertempó.
Pénztármizéria alert!
Na. Illetve: no. Az van, hogy körbejártam a Hungária körutat, vagyis nem az egész körütat, csak az MTK stadionját, amit még mindig Hungária körútnak hívok, mint Felszab térnek a Ferencieket, vagy Pannonnak a Telenort, és azt találtam, hogy
Tehát, ha mindet kinyitják, akkor a hazaiba legfeljebb öt pénztárban vehetitek meg a jegyeiteket, ami azért jóval kevesebb, mint a Bozsikban lehetséges maximum. Mivel egy jegy klubkártya nélkül akár másfél perc is lehet, így a pénztárak elméleti áteresztő képessége nagyjából 45 jegy óránként, ami ha fel is pörög, mert mondjuk sok a Kiss, Kovács, Nagy és Szabó, és kevés a Schicklgruber, Dessewffy meg Osztyapenko, akkor se több jelentősen 60-nál. Öt pénztárra vetítve ez óránként kábé 300, vagyis egy 1500 fős nézősereg, ha mindenki jegy nélkül érkezik, akkor sok-sok óra alatt szolgálható ki.
