Furcsa nap ez a mai, de nem feltétlen vészes. Egyrészt végre megszólalt, és megnyugtatókat mondott a tulajdonos, másrészt mentek és jöttek játékosok a keretből/be. A harmadik pedig egy tény, hogy egyetértünk a pályamizériás-halasztós cumóban is. Sorban akkor mindet.
1. Nem tudom miért kellett erre annyit várni, de ha már igen, akkor megnyugtató. Nincs tartozás Kispesten! – írja tulajunk legfrissebb blogbejegyzésében. Remek hír, de azért mi hozzátennénk a szokásosat: hogy akkor minek kellett ezzel ennyit várni, miért nem lehetett azonnal cáfolni a távozó Morales rágalmait? (Mert így bizony mondandója átkerül a rágalom kategóriába, feltételezve és elfogadva, hogy a blogbejegyzésben van az igazság.) A de másik része viszont visszavezet minket a magyaros hétköznapokba, és nem feledve, hogy egy cég pénzügyei a cég belső ügyei, azért jó lenne tisztázni (amennyiben lehetséges), hogy a nincs tartozás egész pontosan mit is jelent? Sajnos régi gyakorlat klubjainknál, hogy a játékosokat minimálbér környékére jelentik be, és a szerződésük szerint járó további juttatásaikat számla ellenében, mint vállalkozók vehetik fel. Lefordítva mindezt: Kispesten akkor most valóban minden ki van fizetve? Jó lenne tudni, mert így a szurkoló mindjárt más alapokon kérheti számon a pályán mutatott teljesítményt.
Meg kell jegyeznem – a korrektség kedvéért, hogy – én is leírtam nemrég: „állítólag” tartozások vannak a Honvédnál (igaz, tényként soha nem kezeltük), ezért is öröm, hogy végre adekvát helyről és klaviatúrából jött válasz a kétségeinkre. Tessék élni a tájékoztatás lehetőségével, a szurkolónak minden megerősítés fontos.
2. Távozott Németh Gabi, Zsolnai és Cuerda, érkezett Hercegfalvi. Németh egyértelműen az NB1 egyik legjobb kapusa, érte kár, de nem tudjuk pontosan mi van a távozása hátterében. Zsolnai igazolása sajnos nem jött be, és állítólag ő sem érezte mindig jól magát Kispesten – bár erről mi, szurkolók is tehetünk talán egy kicsit, de tudjuk, a Bozsikban nagyon nehéz egy kívülről érkezettnek elfogadtatnia magát. Ha kölcsönben volt valahol épp, akkor ment neki a játék, nálunk talán a Fener elleni zártkapust kivéve soha. Nem kár érte. Cuerda vállalható képességű középhátvéd, de annyi butaságot követett el az itt eltöltött egy éve alatt, hogy azok örökre rajta maradnának. Érte sem kár. Visszajött Herceg, talán újra lesz támadósorunk. (Nála maradjunk egyelőre ennyiben.)
3. A pályaviszonyokról. Kétszer is szóvá tettem, hogy nonszensz állapot, ha egy csapat nem tudja lejátszani soros bajnokiját, mert a pályája alkalmatlan játékra. Emlékezhetünk, fél évig jártunk mi is Csepelre, mert Hemibá – jó gazdaként – első körben nekiesett a Bozsik korábban egyértelműen a minősíthetetlen (ld. még: libalegelő) jelzőt kiérdemlő talajának, felszántatta, újragondolta, majd befüvesítette. Egyszerűen krumpliföldön, vakondtúrások között nem lehet futballozni! Lehet bármilyen csapatod, ha a guruló labda derékig felpattan, ha félve futsz, mert nem tudod mikor megy rá a bokád egy sprintre, akkor esélytelen vagy a bajnokságban. Az pedig külön abszurd, hogy most sírhatnak egyes klubok, mert közösen és együtt egyszer már az előrehozott meccsek mellett döntöttek. Versenysemlegesség? A kispesti pályafelújítás árából mi is vehettünk volna néhány nevesebb játékost, majd most mi is rinyálhatnánk a halasztásért, de fel kéne végre ébredni, ez nagyon nem így működik, érdemes előre gondolkodni. A pénztelenség erre nem lehet válasz, ha nincsenek meg a feltételek, nem kötelező vállalni az első osztályt.
Szalai László büszke a tanítványaira és sajnálja a győzelem elmaradását – derül ki a vele való beszélgetésünkből.
Nem sikerült megtörni a hazai pálya „átkát” a Vasas ellen sem a pénteki, fogcsikorgatóan hideg estén. A képlet a még kitartó Kispest drukkerek számára a megszokott volt: meddő mezőnyfölényben nyomuló, becsülettel küzdő, ám a 16-os előtt jobbára tehetetlen csapatunk megtesz mindent, de nem jön össze a végső siker. Mindenképp pozitívum azonban Szalai mb. edző bátor hozzányúlása az MFA ifjú tehetségeihez: az Eger elleni hétközi MK-siker 3 akadémiker-debütje után ezúttal két kadét esett át az NB1-es tűzkeresztségen. Részletekért, osztályozókönyvért KATT.
…ahogy klubunk örökbecsű indulója is harsogja. Bizony, ez a mondat, azaz kívánalom, hogy azt ne mondjam, szándéknyilatkozat a mai fővárosi derbi előtt különösen helytálló. Még úgy is, hogy a Vasas ellen (sem) szeretünk játszani… 