Sajnos nem csillapodnak a szombati események korbácsolta hullámok, sőt. A kaposvári klubtulajdonos vigyorogva nyilatkozta, hogy “rendet csináltunk”, miközben klubunk tulajdonosa már a vizsgálatok előtt közölte, hogy az előállított szurkolók ki lesznek tiltva mindenhonnan akár csináltak-e valamit, akár nem.
Hogy egy klub vezető milyen jogon utasítja a rendőrséget bármilyen eljárásra, azt nem tudja senki. Mindenesetre a kaposvári klubvezető most elégedetten dőlhet hátra. Érdekességként megemlíteném, hogy Illés János G.F. Hemingwayel együtt vezeti azt az albizottságot, mely nemrégiben nyilatkozatban szólított fel a stadionokban a rendrakásért. Ebben eddig csak a kispesti klubvezér jeleskedett, most kaposvári kollégája is felállhat mellé. Hiszen rendet tett. A videó felvételek alapján ez egyébként nem volt nagy tett, sőt. A rendőrök egy teljesen nyugodt szektorba masíroztak be, majd kezdték el azt kiüríteni. Kaposvár nem tartozik a “meleg” helyszínek közé, mégis állandóan nagy létszámú rendőri erő állomásozik meccsek idején a stadionban. Mitha máshol nem lenne éppen elég dolguk, amikor mindenki rendőr hiányról beszél. Mintha csak egy alkalomra várnának, ahol megmutathatják, igenis szükség van rájuk. Ez az alkalom pedig két “petárda” személyében érkezett el. És a “ziccereket” illik kihasználni.
A bíróság gyorsított eljárásban hozott ítéletet (na igen, korunk társadalmi problémája a huliganizmus, bezzeg a milliárdos sikkasztásokat akár tíz évig is elhúzzák), hat szurkoló 15 nap elzárást kapott, egy szurkoló ellen pedig büntető eljárás indult, mert “rátámadt” a mentősökre a rendőrség szerint. Az előállított szurkolók mindegyikét kitiltották az összes MLSZ által rendezett sporteseményről is fél évre. Ez azt jelenti, hogy májusban jöhetnek legközelebb meccsre (hacsak Hemingway nem hosszabbítja meg önkényesen a kitiltást), már ha egyáltalán akarnak majd. De talán ez lenne a legkevesebb. Ez a hat ember nem követett el semmit, és most mégis bűnözőként kezelik őket. Ez a 15 nap azt jelentheti, hogy elveszthetik az állásukat, megélhetésüket. És miért? Pár szerencsétlen klubvezető ügybuzgósága miatt, akik bár Abramovivcsnak képzelik magukat, a pénzük legfeljebb amatőr afrikai és délszláv menekültekre elég, akik sok esetben úgy adják veszik a meccseket, mint más a reggeli újságot. Bár a Kispest naponta szerepel a fogadási botrányról szóló híradásokban, a klubvezetés mégis ismét a szurkolókban látja a kispesti futball legnagyobb baját.
Érdekesség, hogy az egy nappal később lejátszott DVSC-FTC meccsen ugyanúgy berepültek pirotechnikai eszközök, mégsem volt szektor kiürítés, kis lökdösődéssel megúszták a vendégek, a pirotechnikai eszköz pedig veszélytelenül leégett és kész. Ügy sem lett belőle, senki nem kapott elzárást, senki nem kapott 15 napokat. Gyorsan hozzáteszem, ezt nem is szerenté senki, hogy ilyenért életeket tegyenek tönkre! Csak éppen elgondolkodtató, hogy ezek szerint mások az MLSZ és a BTK előírásai Somogy megyében, mint Hajdúban? Más törvények vonatkoznak a kispestiekre, és mások a fradistákra? A média szerepe is kérdéseket vet fel. Tudom, hogy szurkolóinkat nem ez motiválta, de elképesztő az a hozzállás, hogy a múlt heti gyűjtésről egyetlen sor sem jelent meg sehol, most pedig a csapból is a “dühödt kispesti szurkolók” folynak.
Jellemző kis történet ez is. És még kérdezi valaki, miért beteg a magyar futball?
(forrás: 1909.hu)
Puskás Ferenc a valaha volt legnagyobb magyar labdarúgó. Ha nem számoljuk az MTK szurkolóinak vitatható, de vállalható igazságát Orth Györggyel kapcsolatban, akkor a világon mindössze egyetlen stadiont találunk, ahol Puskás neve mellett nem a legnagyobb kizárólagos kategóriája, hanem az egyik legnagyobb megosztott titulusa szerepel. Mert nekünk van még egy 
1909 és 1949 között egy szegény, külvárosi egyesületként sikerült a feljutástól kezdve mindvégig megőrizni elsővonalbeli tagságunkat, alakítani proficsapatot, és egyáltalán talpon maradni. Mire összejött volna az első nagy siker (1926-ban az amatőrcsapat nyeri meg a Magyar Kupát), már minden más volt, az egyesület beleolvadt a Budapesti Honvédba, és az új néven lett bajnok. A következő negyven év során két rövidebb, néhány éven át tartó szakaszban egyértelműen az ország legjobb csapatának számítottunk, de a köztes időszakokra sem lehet panasz, a dobogóról csak a legritkább esetben szorultunk le. 1991 után megint minden más lett, újra önálló lett a klub, begyűjtünk két bajnoki címet és néhány kupát, majd történetünk során először, egy évre alámerülünk a másodosztály borzalmába.
Egy klub, két történelem. A kispesti kötődésű Kispest, és az országos vonzáskörzetű megaegyesület Honvéd – egyszerre. Ember legyen a talpán aki képes kiigazodni szurkolóink lelkivilágában, ha azt hallja tőle, én kispestes, én meg honvédos vagyok.