Már szombat este általános meglepetést kelthetett drukkereink körében, hogy számos partifotókat megosztó weblap és előkelő fővárosi bokszklub brazil és szomáliai-norvég reklámarca mellett válogatottunk kapitánya is megjelent a Fradi elleni hiperszupcsirangadón Bozsik VIP-páholyában. Sanyi bá’ – a szerethető csapatért felelős szakállamtitkár – győzelmünktől kissé megrészegülve azt találta lenyilatkozni, hogy több kispesti fodbalista játéka is elnyerte tetszését, amelyből természetesen mi azonnal arra következtetünk, hogy a várható őszi Eb-selejtezős kudarcok után már piros-fekete üdvöskékre épülhet a nemzet csapata. Mi több, elképzelhető, hogy a Vidi-saga lecsengése okán már most mi vagyunk deresedő szövkap által leginkább kultivált bezzegklub, titkos forrásból ugyanis olyan képekhez jutottunk, amelyek arról tanúskodnak, hogy három játékosunk már korábban is kapcsolatba került a válogatottal. Bizonyító erejű fotók a tovább után.
Debreceni csúszik-mászik.
Novák osztogat. 
Délczeg lendít.
~o~
Nem tudunk sok mindent hozzáfűzni ezekhez a sokkoló felvételekhez, ezért – komolyra fordítva a szót – vitát indítunk. Van-e bárkinek is esélye a mai Honvédból a válogatott keret közelébe kerülni? Ha igen, ki(k)nek? Ha nem, min kéne változtatni a cél érdekében? A csapaton? A klubon? Az egész magyar bajnokságon? Aktuális ez egyáltalán? Lehetséges, hogy az akadémia az utolsó mentsvár? Várjuk kommentjeiteket!
(Képek: Lovi – 1909foto.hu)
Az utóbbi napok (hetek) nagyobb csöndjét megtörendő jelentkezünk e kis szösszenetünkkel, mely címéhez méltóan próbálja meg összegereblyézni az elmúlt napok hivatalos és informális csatornáin érkező Kispest-related híreket, pletykákat, történéseket. A poszt amolyan hírgyűjteményként műfajából adódóan elsősorban link-kollekcióként funkcionál (és amenyiben úgy adódik, funkcionál majd a jövőben), így a részletesebben kifejtett értekezéseket ne itt keressük, ellenben ha van olyan Kispest-szurker aki valami csoda folytán elkerülte volna az itt említett friss hírmorzsákat, az legalább tájékozódhat. (Jó, beismerjük elsősorban a blog által adandó életjelként számolunk e kvázi-rovattal, mert míg testvér-blogjaink naponta ontják a posztokat addig itt a csakakispesten jó ha hetente érkezünk frissítéssel mióta kitört a szünet. Persze ennek is van oka, de egyelőre nem sírunk ezen, talán majd egy tavaszi elposszanás alkalmával, ha a hétköznapi meló túlontúl fejünkre és a blogra nőne a következő hetekben…).