Mastodon

Izé, ez mégsem az a meccs volt

Kispest–Szentlőrinc 2-1

Mármint ahol elkaptuk a fonalat. Pedig nagyon el kéne kapni. Ismét csak szenvedtünk, és még az is könnyen előfordulhatott volna, hogy a meccs bohózatba fullad, hiszen

  • Szabó Alex fel akart szabadítani Tollár elől, azonban fejbe-mellbe rúgta, és onnan Tujvelt átemelve a kapunkba pattant a labda.
  • egy öngóllal egyenlítettünk az első félidő hosszabbításában (az ún. lélektanilag fontos pillanatban)
  • egy kavarodás végén Kántor mellére pattan a labda, és a mozgásával majdnem besodorja, azonban a kapufáról kifelé jön,
  • Csontos bombagólja rendszeren kívüli esemény volt.
„Izé, ez mégsem az a meccs volt” bővebben

Ezt lehetne az a meccs, amikor elkapjuk a fonalat

Kispest–Szentlőrinc @ Bozsik, vasárnap 17:00

Szombat délután van, vasárnap este meccs, és semmi. Azt tudom, hogy a Szentlőrinc hozzánk hasonlóan fordulók óta veretlen, talán a Csákvárral kiegészülve ennek a három csapatnak van a leghosszabb sorozat (hat-hét meccs), vagyis nem kaptak ki azóta, hogy a Kecskemétről ismerős Visinka Ede lett az edzőjük, de ezen kívül semmi. Egyszerűen a Szentlőrinc úgy sem hoz lázba, hogy hazai, és Pestszentlőrincen (illetve akkor még Pestlőrincen) nőttem fel.

Nyilván most nem fogom elmesélni – újra – azt a történetet, hogy nem csupán szurkolóink, de még pár játékos is azt hitte korábban róluk, hogy csak ide, a szomszéd kerületbe kell átugrani hétvégén, és nem Pécsen túlra utazni. Furcsa, hogy nem tűnt fel nekik, ha lenne a közelben egy másik másodosztályú klub, akkor arról legalább hallottunk volna.

Amúgy a meccset várom, biztos jó lesz.

„Ezt lehetne az a meccs, amikor elkapjuk a fonalat” bővebben

Ez a vasárnap Dél-Pestről szól, ahogy annak egy normális világban lennie kell(ene)

Soroksár–Honvéd @ Soroksár, vasárnap 17:00

Tudom, unalmas, azonban bocsi, most tényleg alig van valamire időm. Kezdve azzal, hogy kedden, november 4-én lesz tizenöt éves a csakblog, és ebből az alkalomból a héten egy dupla adást vettünk fel a podcasthez, aminek egyelőre csak az első felét hallhattátok, és a második vágását, keverését, miazmást épp az előbb fejeztem be, hogy a jeles napon csak élesíteni kelljen. Cserébe viszont kellően elfáradtam ahhoz, hogy most pötyögjek bármit.

És igen, kezd kicsit unalmas lenni ez az állandó siránkozás, azonban mit csináljak, ha egy nap ugyanúgy 24 órából áll, mint amikor jóval lazább a tempó. Számolgattam, és az jött ki, hogy a temetőjáratot és egyéb családi kötelezettségeket figyelembe véve, a két adás vágása mellett most ennyi fér bele. Pláne, hogy hétfőn összefoglaló, osztályozókönyv, vagyis vagy azt csinálom, hogy az összefoglalót írom meg előre, és akkor hétfőn lehet podcastozni, vagy aminek van értelme, előbb a podcast és az összefoglalót pedig a meccs után.

Tizenöt év, bzmg, tizenöt év.

„Ez a vasárnap Dél-Pestről szól, ahogy annak egy normális világban lennie kell(ene)” bővebben

Szentlőrinc, új dal, vendégszektorok

Nekünk a Kispest podcast S01E04

Megint egy olyan meccset nyertünk meg, ahol nem mi lőttük az első gólt, azonban a csapat megmutatta, hogy mennyire tud egymásért küzdeni. Miközben a pályán és a lelátón is a hőségtől szenvedtek az emberek, a Kodály-módszer népe nem hazudtolta meg magát, és annyira megtanult egy új dalt, hogy azzal szinte azonnal fesztiválhangulatot teremtett Szentlőrincen.

„Szentlőrinc, új dal, vendégszektorok” bővebben

Lassan a fordított is sima lesz?

Szentlőrinc–Honvéd 1–2

Attól félek, sokáig emlékezni fogok erre a meccsre. Persze, nyilván nem azért, mert fordítottunk, az ilyesmi lassan elvárás lesz felénk, hanem mert olyan piszokmód fájt a jobb lábam egész nap, hogy sírni tudtam volna. (Nagyon rosszul viselem a fájdalmat.) Rossz volt állni, rossz volt sétálni, ülni se jobb, ráadásul gyakorlatilag lehetetlen, annyira tömött a lelátó. Mindenhol máshol kellemes füves placc, azonban a világos vászonnadrágomnak valószínűleg a végét jelentette volna, ha ott táborozok le. Ebből szenvedés lesz.

„Lassan a fordított is sima lesz?” bővebben