Mastodon

Nem a csapatoddal van a baj, hanem a hozzáállásoddal!

Tanácsok a szezonra egy profi kiesőjelölttől

Ádika vendégposztja a Honvéd-Diósgyőr elé.

Drága honvédos feleim, sőt, talán sokatokat nevezhetem a barátomnak is!

Rendhagyó szezont élünk meg, de ti több szempontból is: mi miskolciak csak annyi furcsát észlelünk, hogy nem tudunk kimenni a meccsekre, nektek viszont egészen szokatlan módon azzal is szembesülnötök kell, hogy kedvenc csapatotok kieső helyen áll az ősz vége felé. Egy csapat persze mögöttetek van, és épp a Diósgyőr az, viszont veletek szemben nekünk az idei egy teljesen átlagos szezon.

Mivel Hanta sok remek élményt adott nekem (igaz, a nagyrészükre nem emlékszem), itt az ideje valamit nekem is visszaadnom ebből, ugyanis jól láthatóan nem csak a Kispest nem tudja kezelni ezt a helyzetet, de a szurkolói sem. Pedig egy kis odafigyeléssel, higgyétek el, nagyon könnyen együtt lehet élni azzal, hogy a csapatotok szégyent hoz rátok, sőt! Egy idő után, ha jól csináljátok, már nem is szégyen lesz, hanem átalakul valami olyan típusú büszkeséggé, amit a vigyorogva az egyesért vizsgára érkező diákok szoktak érezni.

Úgyhogy itt vannak az én csokorba szedett életvezetési tanácsaim nektek, Miskolcról, a szokásosnál is kiélezettebb* szuperrangadónk előtt, amivel talán jobban meg tudjátok élni ezt a szezont!

*_ Ádinak sajnos igaza van: 2020 két leggyengébb csapata játszik egymás ellen. Fokozni talán csak úgy lehetne, hogy ha a harmadik leggyengébb otthonában, a Megyerin rendeznék a meccset.

“Nem a csapatoddal van a baj, hanem a hozzáállásoddal!” bővebben

Szegény Ádi még nem is sejti (bár tudja), hogy nem csak a pontokat, de még a kupát is elvisszük majd előle

November – tart még a reménykedés hónapja.
Bp. Honvéd – Diósgyőr @ Hungária, 19:30

Ha van valami, amit nagyon szerettem a újságírásban, az az ún. négykezesek írása. Alapvetően a két ember által közösen írt cikkeket hívják így, és szemérmesen elhallgatják a valódi működési elvet. Elmesélem.

Egy átlagos hétköznap délután, munka után két újságíró elmegy meginni egy kilépő sört. Három-négy óra múlva, a semmiből jön egy ötlet, a cikk, ami megváltja a világ újságírását, és olyan lesz innentől, hogy volt az eddig, majd jött valami teljesen más. Gyorsan kikérnek még egy sört, néha rövidet is hozzá, hogy ott helyben kidolgozzák az ötletet.

Másnap a szerkesztőségben két véreres szem néz egymásra a kávégép előtt: te, emlékszel még mit találtunk ki tegnap? A standard válasz a kérdésre így hangzik: valami rémlik. A napindító értekezleten ettől függetlenül – egymást erősítve – szemérmetlenül behazudják, hogy egy Valódi Vezető Anyag van készülőben, mindössze pár óra kell hozzá, de este nagyot fog futni.

“Szegény Ádi még nem is sejti (bár tudja), hogy nem csak a pontokat, de még a kupát is elvisszük majd előle” bővebben

Jóságos Téger szólógólja a mennyekben, micsoda videót kaptunk!

A legváratlanabb helyen tűnt fel a Nyaknélküli Balhátvéd.

Tibortól jött a váratlan levél:

Hétvégémet az örökölt családi ház felújítási munkálatai miatt a Veszprém megyei Úrkúton töltöttem. Péntek este a Makk Hetes presszóban meglepve láttam, hogy a helyi megyei első osztályú csapat edzés után betérő játékosai között egy afrikai is van. Barátom, a csapat mindenese elmondta, hogy személyében az egykori NB1-es játékost, Haman Sadjót tisztelhetjük, aki a Diósgyőr és az Újpest mellett a Honvéd csapatában is megfordult, ráadásul a kameruni válogatottban is pályára lépett. Először azt hittem, ugrat, de az MLSZ adatbankjában rákeresve kiderült, hogy igaza van: Sadjo a Veszprém megyei I. osztályban szereplő Úrkút SK igazolt játékosa, előtte pedig a Veszprém és a Csetény csapatában is játszott.

Az úrkúti futball ismerői szerint nagyon jól érzi magát a csapatban, a szurkolók szeretik és azt tervezi, hogy Veszprémből a faluba költözik. Állítólag nincsenek nagy anyagi igényei, az elvileg amatőr megyei első osztályban hasonló nagyságrendű juttatásokat kap, mint társai.

“Jóságos Téger szólógólja a mennyekben, micsoda videót kaptunk!” bővebben