Hetven éve vették tudomásul, hogy a Kispestből Honvéd lett

Majd a kor szokásainak megfelelően természetesen megköszönték Sztálin generalisszimusznak, Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak, és a Magyar Dolgozók Pártjának.

Az 1950. január 6-án megjelenő Magyar Labdarúgók Szövetsége Hivatalos Közlönye című lap második oldalán egy szűkszavú határozat jelent meg:

B. 79/13-1949. Tudomásul veszem, hogy a Kispesti AC a jövőben HONVÉD SE néven fog szerepelni.

A Kispestet bekebelezte a Honvédség. Az első nagy dominó eldőlt, a következő lapszámokban sorra következtek a többiek.

A Fradiból ÉDOSz lett (1950. február 23.)
Az MTK-ból Textiles (1950. március 23.)
Az Újpestből Dózsa lett, és feltűnik egy kisvárdai klub. (1950. április 20.)

Dr. Ries István, az MLSZ elnöke beszédet mond a Kispest 40. közgyűlésén
A Kispesti AC utolsó és a Honvéd SE első közgyűlése

(A Népsport 1949. december 19-i cikke)

Lelkes hangulatú díszközgyűlésen mondta ki a Kispesti AC a Honvéd Sport Egyesülettel való egyesülést

Ünnepi és nagyjelentőségű esemény színhelye volt vasárnap (1949. december 18-án – szerk.) délelőtt a kispesti városháza tanácsterme. A Kispesti AC tartotta fennállásának 40 éves évfordulója alkalmából ünnepélyes díszközgyűlését, amelynek a jubileum mellett az adott különös jelentőséget, hogy ezúttal határozták el a KAC-nak a Honvéd Sport Egyesületbe való beolvadását.

Az ünnepélyes közgyűlésen többe között ott volt Ries István dr. igazságügyminiszter, az MLSz elnöke, Jánosi Ferenc dr ezredes a honvédség képviseletében, Nyers Dezső (sic!), Kispest város polgármestere, Jánki Kálmán, az MDP kispesti szervezetének titkára, Sebes Gusztáv, a Szakszervezeti Tanács sportosztályának vezetője.

Nyers Rezső nyitotta meg a közgyűlést, majd Murai István főtitkár tartott beszámolót és ünnepi beszédet. Örömének adott kifejezést, hogy Kispestet érte az a kitüntetés, hogy egyesülete a népi demokrácia büszkeségének, a nép hadseregének egyesületévé válhat.

Javasolta, hogy a közgyűlés hozzon határozatot a Honvéd Sport Egyesületbe való beolvadásra.

Ezután Ries István dr emelkedett szólásra.

– A mai közgyűlés – mondta többek között – fordulópont a KAC életében. A kis pestkörnyéki egyesületből Nagybudapest nagy egyesülete, a Honvédség egyesülete lesz.

Szalay Miklós a KAC alapító tagja és Dalnoki Kálmán a motoros szakosztály vezetője beszélt, majd a sportolók nevében Puskás Ferenc emelkedett szólásra.

– A Honvéd Sport Egyesületbe való beolvadás biztosítja részünkre a korlátlan sportolási lehetőségeket és egyben jövőnket is. Ígérjük, hogy az új egyesület színeiben is éppen olyan lelkesedéssel fogunk küzdeni, mint a piros-fekete színekért küzdöttünk. – mondta.

A MDP kispesti szervezetének és Kispest dolgozóinak nevében Nyers Rezső beszélt.

Hangsúlyozta a polgármester, hogy külön fényt ad ennek az ünnepi közgyűlésnek az a körülmény, hogy majdnem egybeesik a nagy Sztálin születésnapjának ünnepével.

Ezután a főtitkár javaslatát szavazásra bocsátotta az elnök. A termet zsúfolásig megtöltő tömeg nagy lelkesedéssel és egyhangúan fogadta el a javaslatot: a Kispest egybeolvadt a Honvéd Sport Egyesülettel.

Jánosi Ferenc dr ezredes emelkedett ezután szólásra. Kifejtette, hogy a Kispest 40 éves múltja nem tűnik majd el nyomtalanul, mert kiveszik belőle mindazt, ami érték volt és azt tovább fogják fejleszteni.

– A népi demokrácia fejlődésével párhuzamosan sportunk is fejlődik – mondotta az ezredes – s ennek a fejlődésnek egyik jelentős állomása a mai közgyűlés. A MDP minden lehetőséget megteremt arra, hogy a hadsereg ütőképességét fokozza. Ugyanúgy akarja a fejleszteni a Honvédség sportéletét is. Mi magyar honvédek büszkék vagyunk arra, hogy ez az egyesület lesz a Honvédség sportéletének kiinduló pontja.

Befejezésül Farkas Mihály honvédelmi miniszter üdvözletét tolmácsolta Jánosi dr ezredes.

A közgyűlés hatalmas lelkesedéssel ünnepelte a Szovjetuniót, Sztálin generalisszimuszt, Rákosi Mátyást, Farkas Mihályt és a Magyar Dolgozók Pártját.


Ennyi volt a bejelentés. A Honvédség reprezentatív sportegyesülete, a Honvéd SE lecsapott az elérhető nagyvadak egyikére, az NB I. aktuális szezonjában az élen álló, és a bajnokság legnagyobb esélyesének tekinthető Kispestre.

A Népsport és az MTI valószínűleg közös anyagból dolgozhatott, mert az elkövetkező napokban több lapban is ugyanezeket a szófordulatokat olvashatjuk, valamint Nyers Rezső neve több helyen is tévesen, Dezsőként szerepel – egyszer, mert a cikkekben a második említések már helyesek. (l. Szabad Nép 1949.12.20.; Kis Újság 1949.12.20.; Világosság 1949.12.20.)

Az ünnepi közgyűlés név szerint említett szereplői

Ries István (1885-1950). Szociáldemokrata politikus, sportvezető. Az első világháború előtt jogi diplomát szerez és ügyvédi irodát nyit. Tagja a Galilei-körnek. A háborúban orosz fogságba esik, és csak 1918-ban tér vissza Magyarországra. A Tanácsköztársaság idején a pártiskolán tanít, majd katonaként részt vesz az északi hadjáratban. Rövid bécsi emigráció után Budapesten újra ügyvédi irodát nyit. 1924-ben belép a Szociáldemokrata Pártba. 1945 áprilisában az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választják, majd júliustól egészen az 1950-es letartóztatásáig igazságügyi miniszter. Koncepciós pert terveznek ellene, azonban az előkészítés ideje alatt, máig tisztázatlan körülmények között, a váci börtönben halálra verik. 1945-től az Ötös Sporttanács tagja, 1947 és 1950 között az MLSZ elnöke.

Jánosi Ferenc (1916-1968). Miniszterhelyettes, a Hazafias Népfront első főtitkára, kultúrfelelős. Előbb Sárospatakon szerez református lelkészi, majd 1941-ben Debrecenben magyar-latin-görög szakos tanári oklevelet. 1943-ban tábori lelkészként orosz fogságba esik. A hadifogságban feleségül veszi Nagy Imre lányát, Erzsébetet. Az Ideglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztériumában osztályvezető, majd a népművelési miniszter első helyettese. 1954-től a Hazafias Népfront főtitkára, majd a következő évtől a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója. Az 1956-os forradalom után letartóztatják, és Nagy Imrével, valamint társaival a romániai Snagovba szállítják. Nyolc év börtönre ítélik, de 1960-ban kegyelmet kap. 1968-ban hal meg infarktusban. 1989-ben a Nagy Imre-per további elítélteihez hasonlóan felmentik.

Nyers Rezső (1898-1956). Lakatos-segéd. 1947-től Kispest polgármestere. Fia, Nyers Rezső (1923-2018) politikus, pénzügyminiszter, az MSZP első elnöke.

Jánki Kálmán (1907-1997). Helyi politikus. 1949-ben az MDP kispesti titkára, 1957-től az MSZMP kerületi elsőtitkára. A hatvanas években a pártvonalról a pamutiparba helyezik át.

Murai István (1907-1974). Diplomata. A kispesti Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth gyárban mintakészítőként dolgozott. 1924-ben belép a Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségébe. 1937-től a KMP (Kommunisták Magyarországi Pátja) tagja. 1945-től népjóléti tanácsos, főfelügyelő, majd Kispest polgármesterhelyettese, a Kispesti Athletikai Club elnökségi tagja. 1949-ben kerül a külügyminisztériumhoz, ahol előbb Párizsban, majd Rómában tanácsos, később iráni nagykövet. Hazatérése után 1962-ig a Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese. 1962–1968 között nagykövet Damaszkuszban.

Sebes (Scharenpeck) Gusztáv (1906-1986). Labdarúgó, edző, sportvezető, az UEFA alelnöke.

Puskás (Purczeld) Ferenc (1927-2006). Labdarúgó, edző.


Teljes a kavarodás

Bár az MLSZ értesítőjének január 6-i számában tudomásul veszik a Honvédot, a tudomásul vétel nem ment egyszerűen. A január 26-i harmadik számban ugyanis még simán úgy hozzák le az NB I. tavaszi sorsolását, hogy abban konzekvensen Kispestet írnak.

A Honvéd első sorsolása – még Kispestként (MLSZ Hivatalos Közlönye, 1950.01.26.)

(A Magyar Nemzet 1949. december 21-i cikke, részlet)

Február 20-án kezdődik a tavaszi labdarúgó idény

A Ferencváros kölcsönkérelmét elutasította az MLSZ

Hétfőn igen mozgalmas délután volt a labdarúgóházban.

Először az MLSZ elnöksége tárgyalta az FTC kérelmét, amely arra irányult, hogy a Labdarúgó Szövetség adja kölcsön az FTC-nek a Csepel- és az MTK-mérkőzések bevételét, melyet a rendező egyesületek az MLSZ pénztárába fizettek be. Az FTC nyomasztó anyagi helyzetére hivatkozott. Az elnökség elvi okokból elutasította az FTC kérelmét, de elutasította a Csepel és Kispest kártérítés iránt előterjesztett kérelmeit is. Az FTC-től elvett bevétel teljes egészében a labdarúgó ifjúság nevelését fogja szolgálni.

(…)

A Kispest már pár napja Honvéd, és a cikk pont ezért érdekes. Úgy tűnik, a labdarúgó szövetség konkrétan kivérezteti az egyesületeket azzal, hogy a meccsnapi jegybevételeiket részben, vagy teljes egészében elvonja, és az ifjúság nevelésére fordítaná. 1949 végén nem csak a Ferencváros, hanem a Kispest és a Csepel is hiába próbálkozik, hogy legalább annyi pénz maradjon náluk, amennyit ténylegesen megtermelnek, a szövetség hajthatatlan.

Alig pár hónap, és úgyis mindegy lesz.

Ludas Matyi (1949.12.01.)

Grómusz, Grolmusz, Grolhmus szerencsétlenkedése

Grolmusz Gyula (maradjunk ennél a névalaknál), akinek az édesapja is a környéken, a Wekerlén és a KAC amatőrben futballozott, a Kispest saját nevelésű játékosa volt. A háború után rendszeresen pályára lépett Puskásékkal, azonban a sok tartalékbajnoki mellett az NB I-ben mindössze egyetlen meccsen játszott: 1948. november 14-én, az ETO – Kispest 4-0-án. (Ruzsa – Rákóczi, Tóth III. – Gromus, Patyi, Budai – Horváth, Gyulai, Cserjés, Puskás, Babolcsai)

MLSZ Hivatalos Közlönye (1950. március 16.)

1950 márciusában egy érdekes határozat jelenik meg a hivatalos értesítőben: Grolmusz Gyula a Kispest játékosa maradna – négy hónappal a KAC Honvédba olvasztása után!

Sajnos, a jelenségre nincs egyértelmű magyarázatunk, szinte bármit jelenthet. Az viszont beszédes, hogy 1950 júliusában, amikor az MLSZ gyakorlatilag megszüntette a korábbi igazolásokat (ekkor kerül Kispestre Grosics (Grosits!), Budai és Kocsis) Grolmusz a Ganz TK csapatához igazol.

Két év múlva és vélhetően a Pereces érintésével már az Ormosbányai Bányásznál találjuk az NB III-ban. Utóbbi pont összecseng a hetvenes évek diósgyőri aranycsapatában játszó Grolmusz születési idejével és helyével.

Grolmusz neve ezt követően egyszer kerül komolyabban elő, mégpedig a Labdarúgás egy 1959-es számában:

A múltévi Bányásznapon pl. az Ormosbányai Bányász a most is első helyen levő Martfű csapatával játszott Ormosbányán bajnoki mérkőzést. A hazaiak 2:1-re kikaptak, s a mérkőzés után néhány ittas szurkoló meg akarta verni az edzőt, mert “szesztestvérüket”, a csapat Kispestről odaszármazott csaptárát, a 29 éves Grólmusz Gyulát kihagyta.

– Ez a játékos a múlt évben olyan gyenge erőben volt, hogy a vezetőség felküldte általános kivizsgálásra a Sportorvosi Intézetbe – beszél az edző. Én tudtam, hogy az ital készítette ki, s ez később be is bizonyosodott. Amikor azonban hazajött, olyan mesét “tálalt”, amit már a szurkolók sem hittek el… Sajnos, ekkor már a vezetőség sem volt mindenben egységes, nem akarták tudomásul venni, hogy kellő fegyelem nélkül sem kis-, sem nagy egyesületben nem lehet egészséges sportélet. Ha kihagytam a rossz szellemű játékosokat, pillanatnyilag a csapat látta a kárát, de a szurkoló, a vezetők türelmetlenek, s nem azt nézik, hogy a jövő, az egészséges szakosztályi élet kialakítása érdekében az ilyen operációkra mindenütt, tehát nálunk is szükség volt… és van…

interjú Radics Gyulával, az Ormosbánya edzőjével.

Grólmusz a következő években még feltűnik pár meccsen a Hajdú-Bihari Napló tudósításaiban, majd nyoma veszik a sajtóból.


Hajrá, Honvéd!

(A Népsport 1949. december 26-i cikke.)

Hajrá Honvéd!

Új színnel gyarapodott a magyar labdarúgás. A Kispesti AC beolvad a Honvéd SE-be s ez a megerősödött egyesület képviseli most a magyar sportban néphadseregünk színeit. Véderőn, hadseregünk fejlesztése ma békénk, szabadságunk szempontjából alapvetően fontos. Ez szükségszerűen azt is hozza magával, hogy néphadseregünknek erős sporttal kell rendelkeznie. S külön nagy összefogó erőt jelent, ha a honvédségnek élegyesülete, élcsapatai is vannak. Jelképezi ez a sport nagy katonai fontosságát s ugyanakkor társadalmunk helyes viszonyát az élsporthoz. A sport fontos része a kiképzésnek, de ugyanakkor a Honvéd SE nagyararányú bekapcsolódása hatalmas erősödést jelent egész sportunknak. Sporttársadalmunk örömmel üdvözli néphadseregünk új élegyesületét és szívből üdvözli: Hajrá Honvéd!

Mit lehet ehhez a semmi közepén, amolyan helykitöltőként bedobott cikkhez hozzáfűzni? Talán csak annyit, hogy nem manapság fedezték fel az újságírás árnyoldalait a Névtelen Szerzők.


Természetesen a népi demokratikus humor se maradhat ki
Szabad Száj (humorlap, 1950.01.05.)

A cikk elkészítéséhez az Arcanum Digitális Tudománytár , a Hungaricana Közgyűjteményi Portál és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum digitalizált dokumentumait, valamint magánadományokat használtunk fel.