Tartsatok velem, és nézze mindenki otthonról a szombati meccset

Tegyünk meg mindent azért, hogy minél hamarabb véget érjen ez a zártkapus rémálom.

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer valóban komoly témáról is írni fogunk. Az egész egy játék, az életünk, a klubszeretetünk, ahogy megéljük a rajongásunkat, ahogy szinte bármilyen őrültségre kaphatók vagyunk, ha meccsről, a Kispestről van szó – most azonban komolyra fordultak a dolgok.

Kiugrott szociológusként ha valamitől, akkor a magyar társadalom általános mentális állapotától hajlandó vagyok tartani, és mivel a magyar társadalom nincs felkészülve az olyan jelenségekre, mint a világjárványokkal járó korlátozások, félek, hajlamos a végletek szerint megélni a következő heteket. A pániktól a merev tagadásig terjedő skálán bármilyen attitűd előállhat, és azon se lennék meglepődve, ha megjelenne a végleteknek egy furcsa keveréke is.

A péntek reggeli helyzet szerint a Honvéd-Kisvárda meccset zárt kapukkal rendezik meg szombaton. Eközben Csehországban és Szlovákiában már a szórakozóhelyek működési idejét is korlátozták, több helyen bezárják az iskolákat, törekednek arra, hogy az emberek a lehető legkevesebbet érintkezzenek egymással, így lassítva a vírus terjedését.

Azt hiszem, nem kell bizonyítanom, hogy a Kispestért a világ végére elmennék, elképesztően furcsa volt már azt is megélni, hogy tavaly egy lipóti edzőmeccset ki kellett hagynom. A törökországi edzőtáborok egyenesen megőrjítenek, évek óta tervben van, hogy legközelebb oda is ki kéne utazni.

Szombaton azonban a televízióban fogom nézni a meccsünket.

Mert ez az egyetlen racionális döntés. Nem kocsmában, nem haverokkal, hanem otthon, egyedül.

Gondoljunk bele, különböző tereken, különböző emberekkel érintkezünk, majd összefutunk sokan, hogy pár óra múlva újra másokkal, máshol, a családunkkal. Egy meccs miatt, ahol amúgy sem lehetünk jelen.

Ha most valami felesleges kivagyiság, akkor az a Fáyhoz kimenni és kintről szurkolni; vagy sokan összegyűlni egy kocsmában és együtt nézni.

Soha nem hittem volna, hogy le fogom írni ezt a mondatot, mégis: kivételesen kérnék mindenkit, a Kisvárda elleni meccset otthonról, a saját tévéjén nézze.

Vannak az életben fontos dolgok, amelyek közül sokunknak pont a Kispest az egyik legfontosabb, és éppen ezért, hogy minél előbb véget érhessen ez a rémálom, ami miatt üresek maradnak a lelátók, minden tőlünk telhető apróságot meg kell tennünk – magunk, a szeretteink és a klubunk érdekében.

Ha ehhez az kell, hogy otthon, családi körben nézzünk meg egy mecset, akkor otthon, családi körben nézzük meg azt a meccset. Ezzel egymásra és másokra is vigyázunk.

Köszönöm, hogy meghallgattatok.

ps: a legkevésbé sem tartom szurkolóbarátnak, hogy az MLSZ nem a bajnokság felfüggesztése mellett döntött.

A poszthoz kivételesen bekapcsolva hagyom a kommentelést, azonban kérek mindenkit, csak felelős hozzászólások miatt ragadjon billentyűzetet.

címlapkép: StockSnap/Pixabay


Frissítések //

🗣 A poszthoz itt lehet hozzászólni: