Alig pár napig tarthatott az álmodozás a regionális nagyágyú magyar bajnokságról, de aztán jött egy kormányhatározat, és jelezte: lassan a testtel

A kiváltságok nem járnak automatikusan.

2. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a Magyar Labdarúgó Szövetség által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezet az általa labdarúgás sportágban
a) munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott hivatásos sportolót, illetve
b) munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott sportszakembert megillető rendszeres havi díjazást írásbeli nyilatkozatával egyoldalúan csökkentheti.
(2) Az (1) bekezdés alapján megbízási jogviszony esetén akkor csökkenthető a díjazás, ha a megbízási díj a számvitelről
szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre.
(3) Az (1) bekezdés szerinti csökkentés mértéke legfeljebb 70 százalék lehet.
(4) Az (1) bekezdés alapján csökkentett díjazás a veszélyhelyzet megszűnéséig érvényes.

Magyar Közlöny, a Kormány 142/2020. (IV. 22.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó egyes munkajogi szabályokról

Miközben egyes szereplők arról álmodoznak, hogy a közforintokból épített és fenntartott patyomkinfocinkat majd jól nem érinti a válság, hiszen ígéretük van arra, hogy a központi bevételek nem, vagy alig csökkennek, miközben várható, hogy a környező, de még a távolabbi országokban is jelentős megszorítások következhetnek, vagyis lehet majd halászgatni a zavarosban.

Alig pár napig tartott mindössze a kegyelmi állapot, mert tegnap kijött a 142/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet, ami egyértelművé teszi, hogy a futballban most nincs szükségünk sok olyan közpénzből felfújt klubra, mint a kézilabdában volt az Érd, vagy mondjuk a Siófok. Tehát ne reménykedjen az NB II-es Szeged, hogy a Juventusból fog csemegézni az őszre, és az angol bajnokságban is megtarthatja pozícióját Abramovic vagy Manszúr sejk, nem fogja elhappolni előlük a legjobb falatokat egyetlen Mezőkövesd sem.

Érdekes az egész. Egyik nap még megengedik, hogy a TAO-t szinte bármire elkölthesd, ami nem a nagycsapatod fizetése (azt oldd meg könyveléstechnikailag, ha tudod), majd következő nap lehetőséget biztosítanak a kluboknak, hogy egyoldalúan, akár 70 százalékkal csökkentsék a sportalkalmazottaik fizetését.

Nyilván létezik valamiféle társadalmi nyomás, ami valami olyasmi tartalmat hordoz, hogy bezzeg, a futballisták milyen jól keresnek, miközben home officeban gyakorolják a tolódást. Ráadásul a sajtó is mintha kicsit rájuk szállt volna, rendre kiemelt figyelmet kap, ha valahol nem fogadják el a játékosok a felajánlott fizetéscsökkenést.

Az NB I-ben és az NB II-ben eddig bejelentett fizetéscsökkentések mértékéről itt vezetünk egy táblázatot.

Van tehát egyik oldalról a kiterjesztett TAO, és másik oldalról egy kormányhatározat, amely szerint a klubok akár 70 százalékkal is csökkenthetik a játékosok fizetését (a vészhelyzet idejére).

Több kérdés is felmerül bennünk:

egy. Nevezhetjük a továbbiakban versenysportnak a magyar labdarúgást, ha az állam ilyen szinten avatkozik bele abba a működésbe, amihez eleve ő adja a pénz nagy részét?

kettő. Kinek szólnak ezek a hirtelen jött rendeletek valójában? Egy célzás a néhány kiemelt klubnak, amiket valószínűleg úgyis mérsékeltebben érint a jelenlegi helyzet, hogy nyugalom, a vezető szerepeteket bebetonoztuk, mindenki mást hagyunk elhullani? (Persze gondosan úgy beállítva, hogy maguktól buktak el, és nem azért, mert nekik nem akartunk adni, miközben másoknak talicskaszám jutott.)

Tényleg nem értem a helyzetet. A Kormány pár napon belül többször is foglalkozik a látvány-csapatsportokkal, azon belül különösen a labdarúgással, és miközben egyik kezével ad, a másikkal lehetőséget teremt a megmaradásra (l. a fizetéscsökkentési megállapodások egyoldalúsítása), azonban ezzel egy olyan léthelyzetre kényszerít, ahol már nem biztos, hogy van értelme a létezésnek. Megment a csődtől, mert lehetőséget biztosít elkerülni, vagy legalább kitolni az idejét, azonban a kezedbe helyez egy olyan eszközt, amivel egyértelművé teszi a megoldást és a felelősséget.

Vagy csökkentesz, mert fenn akarsz maradni, és kockáztatod, hogy az egyoldalú megállapodás miatt elhagyjanak a játékosaid; vagy nem csökkentesz, és csődbe mész – majd elhagynak a játékosaid. Ez van, ha nem vagy csókos. Mindenképp buknod kell, azonban megadjuk a lehetőséget, hogy bukásnemet válassz.


Valahol mélyen remélem, hogy csak túlkombinálom a dolgokat, és se Ördögi Terv nem létezik, se arról nincs szó, hogy jószándéktól vezérelve bénáznak össze-vissza, nem tudva mit tegyenek a kialakult helyzetben.

Nyilvánvalóan lesznek klubok, amelyek elbuknak, legyengülnek, és lesznek, amelyek felemelkednek, megerősödnek. Kifejezetten érdekes lesz pár hónap múlva tartani egy névsorolvasást.

címlapkép: lisa runnels/Pixabay