Elsőre azt mondtuk az új Bozsik árképzésére, hogy húzós. Aztán aludtunk rá egyet és kimatekoztuk a belső arányait, majd megállapítottuk, hogy ha így maradnak az árak, akkor az új bérlet csak a második évtől éri meg, valamint az emberek többségének jelentősen drágább lesz a meccsrejárás, mint eddig volt (plusz ugye, a megváltozott tájolás miatt unalomig ismételgetett szembe sütő nap problémája).
Később rákérdeztünk az egyéni stratégiáitokra, és az jött ki, hogy bár kevesebben terveztek bérletet váltani, mint legutóbb, viszont örömhír, hogy többen járnátok ki legalább párszor a stadionba.
A mostani poszt reményeink szerint a témában az utolsó lesz, és azt vizsgáljuk benne, hogy az új Bozsik árképzése hol helyezkedik el a többi NB I-es stadionhoz képest. Tehát nem a belvárosi sör- és capuccinók árával vetjük össze, nem az állatkerttel, nem egy csúszdaparkkal, hanem a többi stadionnal. És igen, tisztában vagyunk vele, hogy a futballban nincs olyan, hogy ha az egyik klub drága, akkor majd a másikhoz, az olcsóbbhoz szoknak át a fogyasztók.
megjegyzés: a poszt írásakor a kisvárdai bérletárak még nem voltak ismertek.
Az új Bozsik stadion (Bozsik Aréna) és a Fradi stadionjának árazási megoldása kísértetiesen hasonlít egymásra. Mindkét stadionban
- külön kategória a tábor helye;
- a táborral szemben lévő, szintén kapu mögötti szektorokba nem forgalmaznak bérletet;
- a fejépülettel szemben lévő oldallelátó három részre oszlik: közép, szél és sarok (a sarkok az oldallelátókhoz tartoznak);
- mindkét stadionban két-két szektort jelöltek ki az oldallelátón (illetve az Üllőin inkább a lelátó kanyarulatában) családi szektornak, ahová családosoknak szóló kedvezményeket adnak;
- a fejépület oldalára nincs klasszikus jegy- és bérletértékesítés, az mindenféle magasabb kategóriáknak van fenntartva;
- a Fradinál a bérletújítás 15, a Honvédnál 20% engedmény.
Ezzel szemben az NB I-es stadionok döntő többségében a fejépület (nevezzük tribünnek), ami a kötelező észak-déli tájolás miatt egyben a délutáni mérkőzések idején az árnyékos oldalt is jelenti, elérhető az átlag jegyvásárlók számára. A Videotonnál például a tribün nagy része az A nevű szektor, és csak ezen felül van az ún. Fresh Corner Lounge. A Fradihoz hasonló méretű debreceni Nagyerdei stadionban a főlelátó közepe az A2-A4 szektorok, és ezen felül van a VIP.
Könnyen megfigyelhető, hogy a stadionok újsága, kategóriája és a bérletárak között nincs nemhogy egyenes, hanem semmiféle arányosság. Minden azon múlik, hogy az üzemeltetőnek milyen elképzelései vannak a szurkolók fogadásáról.
Egy mérkőzésre vetítve valamennyit sűrűsödik a mezőny, ugyanis amíg a Honvéd 16, addig a Ferencváros 17 mérkőzést játszik a következő szezonban hazai pályán.
A bérlet és a jegyárak viszonya
A Fradival való összehasonlítás egészen addig érvényes, amíg meg nem nézzük, hogy az egy mérkőzésre vetített bérletárak, valamint a meccsnapi, nem kiemelt mérkőzések jegyára között mekkora a különbség:
megjegyzés: meccsnapi normál jegyárak (nem kiemelt)
FTC: tartalmazza a meccsnapi 500 forintos kezelési költséget.
Videoton: a jegyárak az Európai Konferencia ligára vonatkoznak.
A grafikonról jól leolvasható, hogy amíg a mezőny legdrágább helyeire a klubok 30-40% kedvezményt biztosítanak a bérleteseknek a meccsnapi (nem kiemelt!) jegyárhoz képest, addig Kispesten mindössze 11-12%-ot. Igen, a grafikon messze legrövidebb négy vonala mind a Honvéd neve mellett látható.
Vagyis az új bérlet egyáltalán nem jelent valódi kedvezményt a meccsnapi jegyárakhoz képest.
Mivel az új Bozsikban az online és a helyszíni jegy között mindössze 5% a különbség az előbbi javára, így könnyen kitalálható, hogy az online elővételhez képest a bérlet még kevesebb kedvezményt biztosít: 4-8%-ra apad az árelőny. (Gondoljunk bele, ha nem lenne az MLSZ jegyrendszere, és a Jegymesteren keresztül menne ez is, akkor a jegyeket terhelő 360 forintos kényelmi díj miatt az elővételes jegyek konkrétan drágábbak lennének, mint a meccsnapiak.)
megjegyzés: online elővételes normál jegyárak (nem kiemelt)
Videoton: a jegyárak az Európai Konferencia ligára vonatkoznak.
Kispesten gyakorlatilag nincs különbség. Mivel azonban évente pár meccset kiemeltnek neveztek ki, és azokra 8-10 százalékkal drágább jegyárat állapítottak meg, így az idény végére nagy nehezen összejön mintegy másfél meccsnyi árelőny a bérlet javára.
Apró érdekesség, hogy Újpesten az A teraszra, vagyis tribün oldalán a pályához közelebbi székekre online elővételben olcsóbb lehozni egy idényt, mint bérletvásárlóként. Szóval nem csak nálunk vannak furcsaságok.
Az van viszont, hogy továbbra sem értjük
az új Bozsik árképzését.
A kanyarba az árak nagyjából rendben vannak, értelmezhető mértékben növekedtek, sőt, a bérletet hosszabbítóknak szinte alig. Az mondjuk furcsa, hogy ezekben a szektorokban a 6-10 éves korú gyerekért is fizetni kell, miközben van olyan szektor a stadionban, ahol az éves bérlet mellé egy 18 éven aluli gyerek bérlete nulla forintba kerül. Utóbbi szintén egy nagyon rendben lévő ötlet.
Szóval van pár értelmes és vállalható ötlet, miközben olyan furcsaságok színezik a rendszert, mint a tribün beszántása (elgroupamásítása), amit még a honlapon is elismernek:
Többen jeleztétek, hogy az A-lelátóra szívesen vennétek bérletet, a nem VIP-szektorokba. Dolgozunk a megoldáson (...)
Az A-lelátó épült a korábbi korzó és tribün helyére, ahol a pályához közelebbi A1-A6 szektorokból az A2-A5 közötti részt VIP Bronznak nevezték el, miközben fölötte egy másik VIP-et, a VIP Gold négy szektorát találjuk. Az A1-A6 szektorok mérete 1185 szék, ebből a VIP Bronz 633-at tesz ki. A VIP Golddal (458) együtt összesen 1091 VIP-kategóriás székkel számolnának Kispesten. Plusz a Skyboxok. (Ezeket a számokat inkább ne is vessük össze a korábbi nézőátlagunkkal.)
A bérleteknél menő a hosszabbításra vonatkozó 20% kedvezmény, viszont érthetetlen, hogy a bérlet miért nem biztosít valódi árelőnyt? Kispesten a hosszabbított bérlet sem akkora kedvezmény a jegyvásárláshoz képest, mint máshol a normál bérlet, ráadásul az eddigi vásárlókon kívül nem terel valódi tömegeket a bérletvásárlás felé.
És hát a fő érthetetlenség számunkra, hogy az új Bozsik árazása miért az NB I és a Fradi közé lett belőve? Magasan. Milyen számolás, piackutatás, érvrendszer, vagy bármi magyarázó erővel bíró dolog lehet a hátterében?
? a hozzászólás // előmoderált.
? az offtopicot // az offtopicba.
[…] csinálunk majd olyan rangsort, mint tavaly, hogy lássuk, a kispesti árak hol helyezkednek el a […]
Ne sopánkodjatok, valahol el kell kezdeni a felzárkózást. Jegyárban már dobogón vagyunk. :)
Hogy a megvásárolt „termék” minőségéről ne is beszéljünk, mert a fradisták azért egy egész komoly minőséget képviselő csapatot nézhetnek, év végén meg örülhetnek a bajnoki címüknek. Mi meg egy épphogy bent maradt csapat meccseiért fizethetnénk majdnem ugyanannyit.
„Az A-lelátó épült a korábbi korzó és tribün helyére, ahol a pályához közelebbi A1-A6 szektorokból az A2-A5 közötti részt VIP Bronznak nevezték el, miközben fölötte egy másik VIP-et, a VIP Gold négy szektorát találjuk. Az A1-A6 szektorok mérete 1185 szék, ebből a VIP Bronz 633-at tesz ki. A VIP Golddal (458) együtt összesen 1091 VIP-kategóriás székkel számolnának Kispesten. Plusz a Skyboxok. (Ezeket a számokat inkább ne is vessük össze a korábbi nézőátlagunkkal.)” Sosem a jelennek, hanem a jövönek epitkezünk :)
A szerző nem akarta minősíteni a bérletár képzést én viszont megteszem helyette: El lett baszarintva rendesen árazástól marketingig.
Történelmi lehetőség előtt áll(t) a klubvezetés, hogy megalapozza az új Bozsik szurkolói magját, bár félek ilyen cél nem is volt. Én, ha a klubnál dolgoztam volna ezen a feladaton, az alábbi döntéselőkészítő anyagot tettem volna a vezetőség asztalára:
– Mivel a jelenleg publikus bérletárak közül a legdrágábból vett 1000 bérlet is bevételben a klub költségvetésének kevesebb mint 5%-át fedezné, így kijelenthető, hogy nem ezek a forintok tartják lélegeztetőgépen a klubot. Ezt az évet bevételi szemponból beáldoznám és a most kihirdetett árak feléért toboroznék minél több bérletest. Kitűzném célul, hogy a bajnokság indulásáig a Honvéd dobogós helyen legyen az eladott bérletek számában. Előzetes kutatással feltérképezném, hogy mi az az összeg, ami átfordítaná a meccsről-meccsre jegyvásárlókat a bérlet irányába.
Olyan bérletet adnék, amin rajta van, hogy ez az új Bozsik Aréna első szezonjára érvényes bérlet (Személyes szösszenet: én egy szezonban voltam bérletes, amikor kiestünk az nb2-be. Úgy éreztem, hogy ez a minimum hozzájárulás a részemről, hogy vissza tudjunk egyből jutni, most is hasonló történelmi pillanatot élnék meg a bérletvásárlással.)
Az árérzékenyeknek lehetőséget adnék a féléves bérletvásárlásra kisebb kedvezményért.
A bérletesek között fordulónként extra ajándékot sorsoltatnék az ajándékbolt kínálatából, felhívva a figyelmet annak termékeire.
Az Újpesten működő 18 év alatti és 65 fölötti ingyenes jegyet átvenném, ebből valamekkora adminisztrációs díjért bérletes konstrukciót is csinálnék!
Hosszabb távon az idén behúzott bérletesek ugye 50% kedvezményt kaptak volna, jövőre „csak most, csak nektek” akció keretében már 40%-os kedvezményel, egy évvel később 30%-os kedvezménnyel adnám a bérletet, így közelítve fokozatosan a „piaci” ár felé.
Árazás. Az átlag, rendszeresen meccsre járó szurkoló a hazai meccsek 60-70%-n tud jelen lenni. Mindig vannak családi szülinapozások, vidéki kiruccanás, nyaralás, hosszú hétvége. Racionális átlagos szurkoló akkor vesz bérletet, ha nem bukik ezen a konstrukción. Árazási szempontból az a feladat, hogy megtalálni azt az árat, ahol a klub már nyer a bérleten, de a szurkoló még hajlandó megvenni a bérletet. Nem tudom mennyire fért hozzá korábban a klub a jegyvásálók adataihoz, de volt időszak, amikor csak névvel lehetett bemenni, így ebből is lehet elemezni + van/lehet adat a tavalyi, tavalyelőtti bérletesek számairól is (hány %-án voltak a meccseknek). (Tudom, GDPR, így valszeg ezek már nem hozzáférhetőek) Mindenesetre ezekből vagy korábbi elemzésekből ki lehet alakítani, hogy a szezonbérlet hány százaléka legyen a „minden meccsre online előre jegyet veszek” árnak.
A most meghirdetett árak magasak, Hanta számításai alapján nem adnak kellő kedvezmény mértéket, így várhatóan kevés bérletes lesz.. Jó lenne, ha lenne ilyen KPI-ja is a kluboknak, ez nem csak egy letudandó feladat lenne.
Long story short:
Van egy szigorúan árbevétel fókuszú megközelítés és egy hosszabb távú, szurkolói bázis építős stratégia. Véleményem szerint egyiknek sem sikerült megfelelni a bérletár-képzéssel, talán van még idő korrigálni!
Ha majd ténylegesen piaci alapon fognak működni a fociba a dolgok, és rá lesz kényszerítve minden csapat egy olyan szintű gazdálkodásra, mint ami mondjuk a Hemingway érába volt, akkor az általad leírt bérlet és jegyár képzésnek lehet lesz foganatja…ameddig fű alatt jönnek-mennek a tao pénzek, bújtatott támogatások, háttéralkuk, stb. stb, addig pusztába kiáltott szöveg minden általad posztolthoz hasonló stratégiai terv.
Az a baj, hogy az árképzéssel úgy tűnünk, mint aki el akarja játszani a piaci alapot, hogy legalább a fenntartás, üzemeltetés, rendezés költségei visszajöjjenek. Viszont a közel semmi kedvezményt biztosító bérletárakkal (a hosszabbítók száma potenciálisan véges, a két évvel ezelőtt kiosztott 100 ajándékbérlet talán kozmetikázott rajta valamennyit) pont ellentétes irányba terelik az embereket: a helyszíni jegyvételhez (online sincs jelentős kedvezmény a jegyekre) és az alkalmi meccsrejáráshoz, ami viszont többletköltséget jelent a kluboknak, hiszen nagyobb kapacitású helyi infrastruktúrát kell fenntartani, valamint nehezebben számolható, hogy mennyi emberre készüljenek, ami szintén veszteséget termel.
El van baszva az árazás, na. Nem is feltétlen a mértéke, hanem a módja. Ha azt mondjuk, hogy egy átlagos korzójegy legyen 3000*, és ezt vegyük alapnak, akkor:
– elővételben adok 10%-ot minimum (az MLSZ is ezt ajánlja): 2700
– meccsnapon, személyes vásárlásra simán rászámolok 10%-ot (fizesd ki az alkamazottat!): 3300
– bérletet odaadom az idény 70-75%-áért (máshol 60-70%-ért adják): 3000160,75=36000
– hosszabbítónak adok 10-15% kedvezményt: 33000
– gyerekre 10-14 fölött, nyugdíjasra 50-66%-ot számítok, ahogy az ismertebb szolgáltatók is: meccsnapi jegy 1500-2000 (és így tovább).
Tehát alapárral dolgozok, és abból hozok létre áttekinthető, egyszerű árakat kategóriától függően.
Ezzel szemben Kispesten az online elővétel értelmezhetetlen (5%), az új bérlet szinte nulla kedvezményt nyújt (1-1,5 meccset), agyonbonyolított jegyárak az elővételtől és a meccskategóriától függetlenül (egy Loki mitől kiemelt? eleve a kiemelt státusz is értelmezhetetlen egy bajnoki rendszerben), érthetetlen családi kedvezmények (egyik szektorba van, másikba semmi, 6 éves korhatár), satöbbi.
Oké, lehet, ez a piaci gondolkodás, és mi nem értjük, hiszen csak dobálózunk a légből kapott számainkkal, azonban ha a szurkoló racionálisan kíván dönteni, akkor egy nagy lfszt mutat a jegy- és bérletárakat meglátva a klubnak, majd lesz, aki úgyis megveszi, és lesz, aki lebeszéli magát róla, és alkalmi látogatóvá változik.
Egy új stadionnak nem lehet feladata a nézőlemorzsolódás elősegítése. Nagyon nem.
a hasamra ütöttem a 3000-es jeggyel. Ez is 50+ százalékos áremelés lenne a korábbi korzós árakhoz képest, viszont jól lehet számolni vele. Az már a magánvéleményem, hogy a hagyományos közegünkre nézve a 3000 forintos jegy valószínűleg drága. Pláne, hogy sokan vannak, akik nem akarnak a táborba menni ilyen-olyan okokból. Számukra semmilyen kedvezményes jegyvásárlási lehetőség nincs. Tehát vagy a táborban vagy és olcsó(bb), vagy fizess jóval többet.
de nem kellene piaci alapon se működni ehhez. igazából az a nonszensz, hogy ennek a ner-modellnek az lehetne az előnye, hogy ha már úgysem számít a jegybevétel, akkor legyen szociálisabb a klub. ha a közösből megy a foci, legyen nyitott, jusson be mindenki. ehelyett mi megy? vip-ben veretés, amit mi fizetünk, miközben vehetjük a kurvadrága jegyet oldalra tapsolni. szocializmus a vip-nek, kapitalizmus mindenki másnak
Apropó büfé: a beharangozott repohár nagyon nem tetszik, a letét helett adandó zseton miatt sem, de ráadásul ez a fajta pohár mindig iszonyúan büdös műanyagszagú, élvezhetetlen belőle a sör. Mintha egy gumicsónakból innám.
az eldobhatóból is élvezhetetlen, meg hát a stadionsör eleve élvezhetetlen. és iszonyat környezeti terhelése van az eldobható szaroknak, tök jó, hogy repohár van. ráadásul lehet a dizájnnal is bohóckodni, régi nagyok stb.
Az ígéret szerint nem stadionsör lesz. :-) A dizájn ügyében igen, ez az előnye megvan a repohárnak, de én eddig még csak büdös műanyagízű repohárral találkoztam, félek tőle.
A stadiontúrán járóktól Borsodi Mesteres pletyit hallani, ami nem jó, viszont nem is iható. Olyan közepeske legjobb esetben is az ismert lehetőségek közül. Untappd-on például 2,75 pontos: https://untappd.com/b/borsodi-sorgyar-mester/2563065 Ratebeeren pedig 2,58: https://www.ratebeer.com/beer/borsodi-mester/609562/
A magyar, csapról ismert nagyüzemiek sorrendje egyébként ez volna az Untappd szerint:
– soproni 2,88
– dreher gold 2,86
– borsodi 2,81
– arany ászok 2,7
– kőbányai 2,63
ÉD azt mondta a túrán, hogy 5%-os Borsodi lesz. Nem a klasszik vizezettt „fesztiválsör”, hanem egy iható, finom változat.
A Borsodinál a mennyiségi sörök között az IPA és a Mester 5%-os: https://www.ratebeer.com/brewers/borsodi-soergyar-molson-coors/1475/
Tehát még egy érv a Mester mellett. Jajj.
Meglep, hogy a Sopronit a Borsodi elé sorolják. Szubjektív persze, de szerintem sokkal szarabb a savanyú utóízével, ha választani kell a két gyenge sör közül, akkor részemről inkább a Borsodi. Viszont állítólag lesz magasabb minőségű dobozos sör is – nyilván drágábbért is. Ha Horizont, akkor már jó. :-)
Van egy fontos összetevő: a főszponzor hiánya. Gondolom, az árképzésben ez is benne van – tudniillik hogy égetően kell a bevétel. Remélhetőleg a szurkolói visszajelzések alapján ez még formálódhat.
A bérletnek az árelőny mellett a kényelem is előnye.
Kíváncsian várom a büfészolgáltatás milyenségét, az is jelentősen befolyásolja részemről a belépők, bérletek ár-érték-arányának megítélését.