
Keresd a hibát!
Megint fejek fognak hullani az MTVA-nál.

Mastodon
mert célunk csak egy van
Megint fejek fognak hullani az MTVA-nál.
Gyirmót – Bp. Honvéd 0-4 (0-0) gól: Prosser, Holender, Kamber, Hidi
Akkor megtettük, amit el lehetett várni magunktól: simán behúztunk egy kötelezőt, ráadásul Lanza sem játszott (lázas), pedig pont arról beszéltünk itt és a meccs előtt is, hogy pont ő kellett ahhoz, hogy az ilyen meccsek jöjjenek végre.
Sőt, továbbmegyek. Még Bobál sem játszott, ami azért elég jó, mert nálam ő az elmúlt másfél év egyik abszolút kedvence, aki most már tényleg nem azért van a keretben, mert pénzt ér az életkora, hanem mert egyértelműen a kezdőben a helye. Aztán most mégsem, pedig újra előkaptuk az ötvédős rendszerhez közeli valamit.
„Gyirmóton végre ki lett mondva egy nagyon fontos mondat” bővebben
Ismét stadiont avat a Kispest az NB I-ben, és ismét egy teljesen új csapat ellen. Otthon már találkoztunk, a kínkeserves 0-0-t próbáljuk meg elfelejteni (vajon nagyon fog hiányozni év végén?), inkább foglalkozzunk azzal, hogy kaptunk egy olyan esélyt, amilyet száz évente szoktak kapni a Leicester City-k, hogy van vagy egy tucat jobb csapat náluk, de amíg ők körbeverik egymást, addig jó kimaradni ebből a körből.
„Gondolom Alcufer volt a híres Alcufer-Perutz fedezetsorban az ész” bővebben
A lényeg, hogy Fradi-Honvéd a nyolcaddöntőben.
Cegléd (NB II)–DVTK (NB I)
ZTE (NB II)–Újpest (NB I)
Dorog (NB II)–Vasas (NB I)
Szentlőrinc (NB III)–Szolnoki MÁV (NB II)
Csákvár (NB II)–Soproni VSE (NB II)
Ferencváros (NB I)–Bp. Honvéd (NB I)
Érd (NB III)–Budafoki MTE (NB III)
Mezőkövesd (NB I)–Gyirmót FC Győr (NB I)
A meccseket jelen állás szerint 2017. február 11-én és március 1-én játsszák.
„Kösz, Nyilasi, de tényleg, miért hajnalban és miért ő sorsolja mindig a Magyar Kupát?” bővebben
Nagyjából ennyi volt Ménfőcsanak. Egy erősen felforgatott csapattal, ahol csak Lovric és Botka számít alapembernek a bajnokságban, szóval tartalékolva a szombati gyirmóti fontos meccsre is könnyedén hoztuk a remek hangulatú kupameccset.
Posztot felesleges írni róla, minden ott van a honvedfc.hu élőjében, kivéve a gólpasszokat, de az csak a statisztika miatt lenne fontos. Helyette inkább képek, hogy érezzétek.
„11. hónap, 30. nap, 135 kilométer, 105 szurkoló, 5 gól” bővebben
Kurva jók vagyunk, vagy kurva jók vagyunk? – annyira csábító, hogy ezzel a felütéssel kezdjek, főként, miután Rossi mister is szokatlanul elégedett nyilatkozatot kürtölt bele a világba a meccs után, de azért én most próbálok két lábbal a talajon maradni. Nem lesz könnyű.
Mondjuk arra már nem is mondok semmit, hogy pont az utóbbi 10 év legnagyobb slusszpoénját hozó meccsünkön legyek olyan szarul, végig sápadozva a korlát mellett, hogy annál tipikusabb RW sorsot nehéz még kitalálni is, de még ez sem tudott teljesen meggátolni abban, hogy a végén boldogan mosolyogva ki a fejemből tapsoljak a tiszteletkört toló játékosoknak. Másra mondjuk nem is nagyon futotta az erőmből.
Szép csöndben egy kis sorsfordító mérkőzéshez érkeztünk a ma délutáni pesti kisrangadóval. Tudom, elcsépeltnek is hathat(na) e fordulat, annyiszor írtunk már itt sorsfordító találkozókról e blogon (persze az NS magyar válogatott kapcsán ellőtt hasonló fordulatainak számától még mindig messzebb vagyunk, mint Dzsudzsák a Hertha öltözőjétől). Mégis leírjuk sokadjára is a sorsfordítást, megmondom miért.
Hat meccs, 17 gól, nem is rossz. Az majdnem hármas átlag. Ami viszont érdekes, hogy ebből öt, vagyis csaknem a harmada a 90. perc után született – négy különböző meccsen, és csak Ferenczi fejese miatt nem módosított négy végeredményt.
A kilencvenedik perc után nyert az Újpest, ikszelt a Debrecen, fordította meg a félidőben még bukó meccset a Diósgyőr, és balfaszkodta el magát döntetlenre a Fradi.
Nem volt egyszerű forduló.