Nincs valami olyasmi szabály, hogy ha valaki többször is alkalmatlannak bizonyult, az nem lesz bíró többet?

Ha másról nem, Karakó sporttárs egészen elképesztő ámokfutásáról mindenképp emlékezetes marad a Honvéd-Debrecen. Összesen tizenegy (11!) sárgát osztott ki a két csapatnak egy olyan meccsen, ahol a hármat-négyet talán lehet indokolni, de durva, alattomos, rugdalózós meccsről semmiképp sem beszélhetünk. Alig volt olyan testkontaktos fault, amit ne lapozott volna fel azonnal, és ha valami, akkor az ilyenfajta hozzáállás nyilvánvalóan megöli a meccseket.

Már az ötödik percben egy tizenegyessel indultunk, aminek a jogosságán lehet lamentálni, azonban Nagy Geri kiállítása mellett talán a másik értelmes és komolyabb ítélete volt a sporinak, amibe nem nagyon lehet belekötni. Bényei még véletlenül sem egyenlő testhelyzetben használta a vállát, hanem szögből érkezve, simán fellökte Holcsikát, teljesen jogos. A tizit szerencsére berúgtuk, mert volt olyan debreceni, aki szinte előbb ért a tizenegyes pont magasságába, mint az ítéletvégrehajtó, és amilyen napja volt Karakónak, még visszafújta volna valahogy ezt is a kárunkra.

Egyszerűen vicc tizenegy lapot kiosztani. Tizenegy lap egy huti-tuszi meccsen sincs, pedig ott a gépkarabély, a bozótvágó és az egymás iránti gyűlölet ugyanúgy hozzátartozik a meccsfelszereléshez, mint nálunk a sípcsontvédő.

Megjegyzem, pár nappal azután vagyunk, hogy Karakót, hogy fogalmazzak szépen, mert tartalmilag az történt, hogy hazugságon kapta az MLSZ fellebbviteli bizottsága. Az általa írt jegyzőkönyv szerint Király letetűzte, és egyéb válogatott sértéseket (hiszen ő a rekorder, ugye) vágott hozzá, majd kiderült, az egészre semmi, de semmi bizonyíték sincs, az írói szabadság része legfeljebb, azonban a leányregényeknek és a westerneknek nem a fegyelmi bizottság előtt van a helyük. Király büntetését tehát mérsékelték, Karakó neve pedig újra bekerült a köztudatba, és történt bármi, akár igaza is lehetett, az emberek csak valami hazudozós sztorira fognak emlékezni.

Egyébként arról az sporiról beszélünk, aki tavalyelőtt még azt a hülyeséget is megcsinálta, hogy belefújt a meccsbe, majd az utána lőtt gólt megadta. Elképesztő, hogy még vezethet az NB I-ben. Az átlagban kiszórt 5,33 sárgáját pedig nem is kommentálnám. Illetve csak annyit, ha valaki ennyire erélytelen alak, vagy ennyire döntésképtelen, akkor mi a francot keres itt, miért nem gyakorol önkritikát, és megy vissza a megyébe? Vagy fél, hogy ott megkergetnék egy ilyen meccs után?

Mindegy, nem Karakón ment el, ő csak szimplán szerencsétlen volt, és fújt mindent össze-vissza, színtől függetlenül.

Inkább Nagy Sanyin, aki Kispestről távozása óta nem először mutatja meg pont ellenünk, mekkora hiba volt lemondani róla. Ismét mindent fogott, és csak azért nem mindent is, mert a tizit Holcsika gondosan betette a bal alsóba.

Harmadik meccsünk sorozatban, ahol ha nem is játszunk feltétlen jól, látványosan a mi akaratunk érvényesül, inkább nálunk fedezhető fel valamiféle elképzelés. Kövesden 70, a Videoton ellen 90 percig bírtuk, azoknak vereség lett a vége, ahogy most is majdnem, hiszen a Loki a 89. percben kapufát lőtt egy szabadrúgásból úgy, hogy előtte helyzetük se nagyon volt a meccsen.

Nem tudom mi lehet az oka, de valaminek lennie kell, hogy képtelenek vagyunk megnyerni ezeket a meccseket. Talán a gólképtelen középpálya? De közben az van, hogy megteremtik a helyzeteket, a csatársorunk pedig elég jó ahhoz, hogy berugdossa. Vagy a szerencsétlen védőink, akik előtt meccsről-meccsre ott vannak a lehetőségek, de vagy a kapus véd, vagy pár centivel mellé, vagy csak szimplán lekésnek a pillanatról.

Tényleg nincs szerencsénk.

Meccsvideó egyelőre az m4sporton.

Osztályozókönyv //

címlapkép: 1909foto

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. || vh összes bejegyzése