Mastodon

Mint majom a farkának

Bp. Honvéd – Kisvárda 2-1 // osztályozókönyv

Első dolgom volt kikeresni Machach góljának előzményét a Médiaklikken, azonban csalódnom kellett, mert a közvetítésben nem szerepelt. Annyi látszik mindössze egy pillanatra, hogy Zsótér igazgatja a labdát, hogy Batik sűrűn magyarázva fut be a kapu elé, viszont amikor a rendező visszavált a szabadrúgásra, már csak Machach áll a labda mögött.

A helyszínen, illetve egyéb szemlélők megfigyelése alapján annyi történt, hogy Zsótér végezte volna el a szabit az utolsó percben, azonban a csapatkapitány (cséká!) Batik egyszerűen más döntést hozott a pályán, és Machachra bízta a dolgot. Arra a Machachra, akiről még Ferenc testvér is azt nyilatkozta, hogy edzésen sem látta szabadrúgást lőni. (Nyilván túlzott.) (Remélem.)


Ha van igazság a futballban,

akkor az mindenképp hosszú távon jön elő – ahogy az a futball egyik alapmodorossága, a dolgok egymást kiegyenlítéséről szóló ún. Egyensúlyi elmélet kimondja. Az egyensúlyi elmélet szépsége, hogy természetesen nem mindig vonatkozik minden csapatra egyformán, viszont a többségre kötelezően.

A futballban ugyanis nem lehet mindig szerencséd, nem lehet mindig veled a kapufa, az óra, a bíró, a gödrök a pályán, a nap, az időjárás, a Mindenség, illetve a Mindenség tetszőleges részhalmazai.

Ha 2021. március 7-én egy 92. percben kapott góllal veszítesz a Kisvárda ellen, akkor szinte adja magát, hogy 2021. október 1-én egy 93. percben lőtt góllal nyersz.

Az előző bajnokságban a 90. perc után ötször kaptunk ki, és mindössze egyszer, a Diósgyőr ellen volt szerencsénk, mert egy hülyebíró nem adta meg a diósgyőriek szabályosnak tűnő gólját. Ötször, baszod, ötször (hatszor) kaptunk ki a kilencvenedik perc után.

  • 11.04. Felcsút, 90. perc 0-1, -1 pont
  • 11.29. Felcsút, 93. perc 0-1, -1 pont
  • 02.13. Budafok, 92. perc 2-3, -1 pont
  • 03.07. Kisvárda, 92. perc 0-1, -1 pont 
  • 03.13. Diósgyőr, 91. perc 0-1 0-0, spori nem adta meg
  • 04.18. Videoton, 78. perc 2-2, 90. perc 2-3, -1 pont

Valamit most visszakaptunk.


Az emberelőny-kihasználásunkról viszont,

inkább ne beszéljünk.

Tegnap azonnal éltünk vele, amúgy pedig évek óta képtelenek vagyunk.


A meccsről egyébként

nem igazán érdemes hosszabban beszélni. Az első pár perc volt érdekes, valamint az utolsó. A kettő között ugyan történt pár apróság, viszont inkább fájt nézni, mint nem.


Apró fohász: egyszer az életben

tök jó lenne úgy visszajönni a válogatott szünetről, hogy utána képesek vagyunk meccset nyerni.


A rádiótelefonnal történő élményrögzítés,

sosem volt szokásom. Sokkal inkább szeretem megélni őket.

Ezért most csak elmesélni tudom, hogy aki tegnap a meccs után nem ordított és ugrált felszabadultan egy hirtelen feltekert hangerejű futballhimnusz hallatán elszabaduló őrületben, az nem tudja miből marad ki. A foci egy nagyon mély, szinte valódinak nevezhető átéléséből. Ezekért a pillanatokért megéri minden hétnyi, hónapnyi szenvedés.


Negyven pont

Évek óta, minden idényben vezetgetek egy grafikont: a hátralévő meccseken a negyven ponthoz szükséges pontátlag változása. Vagyis, hogy nyagyjából milyen átlagra van szükség a továbbiakban ahhoz, hogy jövőre is fixen NB I-es csapatunk legyen.

Amikor megvan a negyven pont (tavaly nem volt meg!), akkor apró ünneplés következik.

A sárga vonal azt mutatja, hogy az egész idény során mekkora pontátlagot (1,21 pont per meccs) kell hozni a 40 ponthoz. Ha a piros vonal alatta van, akkor 1,21 fölött hozunk, tehát jobbak vagyunk, ha pedig felette, akkor rosszabbak, vagyis magasabb pontátlagra van szükségünk, mint induláskor volt.


Osztályozókönyv


? a hozzászólás // előmoderált
? az offtopicot // az offtopicba.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||