Kölcsönvettünk egy jónak tűnő támadót, és lett végre edzőnk – alig fél nap alatt

A Slovanból érkező szélső, Dejan Drazic egyáltalán nem friss pletyka, viszont legalább nem siették el a leigazolását. Talán, ha korábban jön, akkor nyerünk a Gyirmót ellen, és akkor még mindig Feri az edzőnk. Mondanám, hogy jobb ez így, de nem, mert a három pont nagyon hiányzik.

A lényeg, hogy egy, még a közeli közelmúltban is futballistának tűnő játékos érkezik nem ismert időre és nem ismert feltételekkel kölcsönbe. Viszont azzal, hogy alapvetően szélső, valamennyit javul a helyzetünk a Nagy Dominik, Bőle (tényleg, vele mi lehet? rendre elfelejtem, hogy egyáltalán a játékosunk), Zsótér, Kerezsi, Májer, Balogh Norbi (van? nincs?) vonalon, vagyis akár ketten is bevethetőek lesznek egyszerre, ami nem feltétlen baj, mivel szélből egy pályán általában pont kettő van.

Középcsatár viszont az egy szem Lukicon kívül nincs. Legutóbb konkrétan a padon sem volt senki, akit be lehetett volna hozni érdemben előre. Egyedül Májer és Kerezsi járt valaha egy ellenfél térfelén a cseréink közül.

Sőt, ha továbbmegyünk, akkor a vitatott státuszú Traoré (GBD), illetve a fakóban játszó Németh Barna számít jelenleg a második és harmadik számú középcsatárnak az egész Felnőttprogramban. Plusz ugye, Tóth-Gábor Kristóf (TGK), de ő kölcsönben van a Halinál, és ott nem játszik.


Vagyis nem lesz egyszerű dolga az új edzőnek: Vignjevicnek. Kapásból ott a feladat, hogy bent kell tartani a csapatot (és a klubot) az NB I-ben, átmenetileg meg kell mentenie a vezetők seggét (amióta itt vannak, minden edzőnek ez a feladata), és mindezt egy kiherélt, erősen poszthiányos kerettel. Plusz az önbizalomhiány, az irgalmatlan és tartós balszerencsénk, satöbbi, satöbbi, vagyis Feri.

(Nyugalom, nálunk nem lesz még tizenkét év múlva is Ferizés, de ami valóban hozzá köthető, azt hozzá is fogjuk kötni, mert ez is hozzátartozik egy edző felelősségéhez.)

Vignjevicnek amúgy részemről tudok örülni, mert azért az ritka, hogy egy edző hét éven át kihúzza valahol a magyar bajnokságban, ráadásul általában stílusos focit játszik a csapata, plusz ugye, az 1,53 pont/meccses mutatója a hét évre valami egészen parádés TurbóSupkát jelent. Van egy olyan érzésem, hogy nem fogunk vele bajnokságot nyerni (2023 nyaráig írtunk alá, vagyis azért kap erre egy teljes szezont), és attól sem félek, hogy a kiesés réme állandóan ott keringene az epszilon sugarú környezetünkben. Egy jó harmadik-hatodik hely, vagy még inkább negyedik-ötödik, amit belelátok, hiszen az 1,53 ppm, valamint a szerbsupkaság nagyjából ezt jelenti. A nagy kérdés inkább az, hogy mennyire fog kiigazodni és alkalmazkodni a kispesti helyzeten-helyzethez?

Rég voltam ennyire bizakodó. Sanninóban legfeljebb halványan mertem reménykedni, Bódogtól egyenesen rettegtem, mert nem tartottam és tartom most sem többnek egy érdemtelenül felfújt kommunikációs lufinál, majd jött Horváth Feri, akire talán a kókler volt a legelismerőbb jelző, amit előzetesen ki mertem mondani. Az edzőválasztásokkal (és itt most Sanninót elengedem, neki legalább volt némi pedigréje) Bódog óta elpazaroltunk legalább másfél évet, de egyet tutira Ferivel. Komolyan, melyik vezető gondolta komolyan azt, hogy Ferivel képesek lehetünk szintet lépni?

Vignjevic sem feltétlen előremutató, azonban fixen polcra teheti, beárazhatja a Honvédot valahol felsőházban. Erre bőven alkalmas lehet, és talán, ha megfelelő kémia alakul ki közte, a klub és majdani csapata között, akkor talán, szóval akkor talán lehet reménykedni valamiféle éremfélében is.


Egyetlen lépés maradt hátra: a klubházat rendbe tenni. Mert jelenleg mindössze annyi történt, hogy szereztek egy edzőt, akit a következő córesznál ki lehet rúgni – saját maguk helyett.


? a hozzászólás // előmoderált
? az offtopicot // az offtopicba.