Baromira nem kevés. Elég annyit, hogy Magyarországon 1901-től számoljuk a bajnokságokat, és mi vagyunk a harmadikak az Újpest és a Fradi után, akik megugrották ezt a létszámot. Egyedül az MTK van látótávolságban, mert amennyi többletük volt 1916 előtt a 8-16 meccses idényekben, azt bőven elégették a második világháború alatti megszűnésükkel, illetve azzal, hogy a nyolcvanas évek eleje óta többször is kiestek az NB I-ből, míg mi csak egyszer.
Egyébként nemzetközi összevetésben sem kevés a háromezer. Egy átlagos bajnokságban évente 30-38 meccset rendeznek, vagyis háromezer meccshez 79-100 idényre van szükség, és ugyebár Európában elég ritka az olyan ország, ahol ennyi ideje van egységes bajnokság. (Oké, papíron nálunk is csak 1926-tól, azonban közmegegyezés szerint a sporttörténészek mégis 1901-től számolnak.)
- Németországban mindössze 60. szezonját tapossa a Bundesliga.
- Olaszországban 1930-tól beszélhetünk egységes bajnokságról,
- Spanyolországban 1929-től,
- Franciaországban 1932-től,
- satöbbi.
- Oroszországban, Jugoszláviában a nagycsapatok jelentős részét eleve a háború után alapították, vagyis alig 70 éve.
Vagyis háromezret Európában nagyjából a klasszikus futballnemzeteknél, vagyis Ausztriában, Angliában, Belgiumban, Csehországban, Hollandiában, Skóciában és igen, Magyarországon lehet megugrani.
És itt sem egyszerű.
Eleve alapfeltétel, hogy szinte mindvégig az élvonalban kell játszanod, amire mifelénk nagyjából a Fradi, MTK, Újpest és a Kispest/Honvéd volt képes.
A következő probléma viszont egy számítási nehézség, hogy mit nevezünk egyáltalán első osztályú bajnoki labdarúgó mérkőzésnek?
Nos, többekkel, főleg az ún. szakmával egyeztetve végül a következőkben állapodtunk meg:
- minden lejátszott mérkőzés, amiről a jegyzőkönyv készült: számít.
- a nem befejezett bajnokságokban (pl. 1944 ősz, 1956) játszott mérkőzések: számítanak.
- az osztályozó mérkőzések nem számítanak.
- a félbeszakadt, viszont a bajnoki sorrendbe beleszámító mérkőzések: számítanak.
- a hadibajnokság csak akkor számít, amikor egyesül a két serleg, az Auguszta és a Ligabajnokság.
- a zöld asztalnál eldőlt meccsek nem számítanak (pl. 2008-ban a Sopron visszalépése miatt elmaradt Honvéd-Sopron, ami miatt Supkának nem 139, hanem csak 138 NB I-es meccse van a Honvédnál, és amivel a negyedik legtöbbször ült a padunkon id. Puskás (legalább 197), Tichy (193) és Komora (164) után.)
Ezeket mind figyelembe véve, az jött ki, hogy
szombaton, 2022. október 8-án a Bozsik stadionban a 3000. élvonalbeli bajnoki mérkőzésünket játsszuk a Mezőkövesddel.
Nem semmi.
Külön kiemelendő, hogy Tichy Lajos 320 mérkőzésen játszott játékosként és 193 meccsen edzőként szerepelt a jegyzőkönyvekben, vagyis az 517 mérkőzésével a klub összes élvonalbeli meccsének egyhatodán(!) szerepelt, és ezzel vezeti a rangsort Bozsik (447+47= 494), id. Puskás, Komora Imre és hasonló korszakos egyéniségek előtt. (A fenti példában említett Supkának a 138 edzői bajnokija mellé mindössze egyetlen meccse van játékosként. Megjegyzés: ezzel is azon ritka személyek közé tartozik, akik edzőként és játékosként is szerepeltek a Kispest/Honvéd meccseinek jegyzőkönyvében.)
Szóval, mit is kívánhatnánk ezek után?
Még legalább háromezret!
címlapkép: nem a Kispest, mindössze egy illusztráció.
[…] megjegyzem, a 3000. (háromezredik) NB I-es meccsünk következik, ami egy egészen elképesztő szám, és így, ebben a kontextusban extrán fáj egy […]
Nagyok vagyunk, ennyi.
Ha a nukleáris fenyegetettségtől, vagy más világvége események bekövetkezésétől eltekintünk,
30243023 (szerk.) tuti meg lesz. Aztán szerencsés esetben köv. szezonban tovább növeljük ezt a számot. Meglátjuk.(Tichy kurva nagy király!)
Csak remélni tudom, hogy ennek a számnak a rangjához méltó játékkal rukkolnak elő az aranylábúak.
Nagy unalmamban nézegetem ebből a 3000 meccsből az utolsó 114 eredményét, sírok néhány grafikon láttán .. Csak 1 a sok közül.. Eddig 1x voltunk a Metalcom éra alatt a 4. helyen, 1-3 közt még egyszer sem ..

Az első kb 1.3 szezon még valahogy elment (Supka után Sanninoval), aztán jöttek a projekt játékosok és edzők .. Vastaps!
MLSZ var gittegylet…
Vidi – ZTE, egyenlítés egyértelmű les, de nincs jó kamerakép 😂😂😂🤣🤣🤣🤣
így 1:1
Kicsit számolgattam:
– 2016 óta, amióta fixen rögzítem egy táblázatban, 200+ bajnokin voltam kint, vagyis alig párat hagytam ki,
– előtte öt éven át nagyjából hasonló az arány,
– 2010 előtt kb. 80 százalékos az arány,
– 2000 előtt inkább 60 százalék, mert nem engedhettem meg magamnak,
– a kilencvenes évek elején szintén 60-70 százalék, vagyis amit belefért, a család anyagi lehetőségeibe, illetve Nagyfater kapcsolatrendszerébe,
– a nyolcvanasban – kisgyerekként – viszont szinte csak hazaiak, és a budapesti meccsek, vagyis itt is inkább 50 százalék körül lehetek.
Ez összesen, ha jól számolom, és vegyük átlagnak, hogy egy szezon 32 meccs, akkor valahol 1140 környékén lehetek, plusz/mínusz pár százalék. Tehát az összes harmadán valószínűleg ott voltam. (Ilyenkor sajnálja az ember, hogy nem vezetett mindenről naplót gyerekkora óta, és csak mostanában, a digitális világban kezdte el rögzíteni a meccseit, kilométereket, miazmást.)
szerk.: Bocsánat, az egyik mezőt, amit kettéosztottam, véletlenül kétszer számoltam, vagyis az 1140 inkább valahol 920 és 940 között lehet (nb2-vel együtt).
/ csak csendben jegyzem meg, mert egyébként azonnal Hanta-bérenc lennék🤣 / Le a kalappal előtted a kb. 1/3 -ért!
Sokat polemizálunk itt azon, hogy ki is az ” igazi ” szurkoló!
Nos. Vegyük alapul azt, hogy a ” szíve mélyén ” mert ugye azt nem mérhetjük/láthatjuk objektíve, ezért ebben a szegmensben mindenki egyformán igazi szurkoló! Tehát, mi az ami mégis mint olyan, különbségként tényező lehet! Szerintem pont az, hogy hány db meccsen vagy személyesen jelen; mennyire vagy aktív a színfalak mögött a klub imidzsének fenntartása/emelése érdekében szemben, a fotelből -nekemmáranagyapámishonvédosvótbaszki-szurkerekkel szemben!
Nekem valami azt súgja, te ennek a 3000-nek akár a felén is kint lehettél, de még az is lehet, hogy többön.