Köszönjük szépen mindenkinek ezt a csodálatos évet! Történelmet írtatok, és büszkék vagyunk rátok mind egy szálig.

Honvéd – FTC 0-2

Utoljára pont húsz éve, a végül kieséssel záruló 2002/03-as szezonban telelt a Kispest kieső helyen, és ha ennyi nem lenne elég egy mocsokszar év lezáráshoz, akkor ott van a mi kedves hangosbemondónk, aki engedte, hagyta, mit érdekel engem, hogy mit csinált, azonban a felügyelete alá tartozó mikrofonba a meccs végén valaki bemondhatta, a rendszer pedig kihangosította, hogy: hajrá, Ferencváros! Ennyire még nem aláztak meg minket a saját stadionunkban, miközben valahol nem meglepő, hogy pont most történhetett meg, amikor minden szempontból, főleg morálisan elképesztően mélyen van a klub. Igazi szarokbele mentalitás.

A szpíker egy újabb név az egyáltalán nem rövid listán, aki nélkül jobb lenne nekünk. Részemről én nem akarom többet hallani a hangját a Bozsikban, mert ez nem egy apró hiba volt, hanem a helyszínen szurkoló emberek ezreit felháborító bunkóság.

Mondjuk manapság Kispesten bármiből elvi kérdést csinálni, vagy felelősséget vállalni valamiért, hahahahahha, én is tudom mekkora vicc. Szőnyeg alá lesz söpörve ez is, figyeljétek meg.


De túllépve a mocsokszar év még undorítóbb zárásán, játszottunk előtte egy mecset a Fradival, ami sikerült, ahogy sikerült.

Eleve Klafuric bevállalt egy full szélekre koncentráló ötvédős rendszert, ahol a szélsővédők is támadó felfogásban játszottak. Főleg Doka korai cseréje után, amikor Jonsson ment vissza jobb hátulra, és előtte Keresztes kavargatott.

Szappanos
Doka, Cirkovic, Prenga, Capan, Zsótér
Jonsson, Bocskay, Gomis, Domingues
Lukic

A 64. perctől:

Szappanos
Jonsson, Cirkovic, Prenga, Capan, Zsótér
Keresztes, Mitrovic, Gomis, Kerezsi
Kocsis

A félgőzzel játszó, felpörögni képtelen Fradi ellen ennyi bőven elég volt a biztos nulla-nullához félidőben.

Aztán szögletből kaptunk egy gólt. Pont a büfében álltam ekkor (már vagy húsz perce, hiszen ahogy minden más, a büfé is egy igazi sikertörténet Kispesten), a tévén láttam, és mivel hirtelen beugrott, mondtam is a mellettem állónak, hogy Kemenes Szabi idején volt, hogy éveken át nem tudtak szögletből gólt fejelni nekünk, mostanában viszont – áhhh, mindegy.

A hármas csere után egyrészt kicsit rosszabb lett, mert bejött Mitrovic, azonban valamivel jobb is, mert a Keresztes, Kocsis Dominik, Kerezsi támadóhármas legalább képes volt

  • hajtani – nem volt számukra elveszett labda,
  • bevállalni a cseleket – legfeljebb nem jön be,
  • lendületet vinni a játékba, labdát kérni és szerezni(!),
  • egyáltalán úgy tenni, mint aki Kispest-mezben játszik éppen.

Lehet, hogy jobb velük sem nagyon lett, azonban rosszabb sem. A statisztikákba persze az kerül majd, hogy – köszönhetően Capan flegma mozdulatának – velük a pályán ugyanúgy mínusz egyet hoztunk, mint előtte Lukicékkal. Azonban, ha lehet választani, akkor sokkal szívesebben nézem őket, mint a túlfizetett, szarokbele légiósokat.

Ha már kieső helyen kell állni, mert többre nem vagyunk képesek, akkor nem édesmindegy, hogy kivel tesszük? Legalább próbáljunk meg egy olyan jövőt építeni, ami mindig is jellemző volt a Kispestre: a csapat, még a legfényesebb időszakában is tele volt saját nevelésekkel.

Ettől függetlenül remek vezetői döntés volt idehozni egy Plakushchenkót (7 meccsen 295 perc), egy Ennint (12 meccsen 831 perc), Mitrovicról (16 meccs, 800 perc, 50 perc/meccs) nem is beszélve. Ahogy remek döntés volt megtartani Jonssont is (15 meccs, 720 perc, 48 perc/meccs), miközben nyáron szinte kompletten kisöpörték az öltözőt. Minőségi csere mind egy szálig. Velük legfeljebb az átigazolások után a sápot lehúzó managerek jártak jól, a Honvéd egyáltalán nem.

Plakushchenko 295 perce azt jelenti, hogy pont ennyi játékperc hiányzik Eördöghnek vagy Keresztesnek, Ennin 831 percét is simán szét lehetne dobni Kocsis és Kerezsi között, Mitrovic pedig rendre akkora emberhátrány, hogy helyette aztán tényleg játszhatna bárki. Legalább Szabó Alex kezd belejönni, pedig hol jobbhátvédet, hol belsővédőt játszatnak vele, bónusz, a mínusz hármas plusz-mínusz mutatója jelenleg a legjobb a stabilan játszó védőink között:

  • -3 Szabó Alex (10 mérkőzés)
  • -5 Tamás (13)
  • -7 Cirkovic (10)
  • -9 Doka (11)
  • -14 Prenga (13)

A Fradi ellen mondjuk nem játszott, mert Klafuric a széleket akarta megerősíteni, ráadásul ott akart támadni, és úgy érezte, Doka és Jonsson inkább megoldhatja ezt a feladatot. Sőt, amikor Doka megsérült, akkor sem Szabót hozta be, hanem Keresztest előre, és vitte vissza Jonssont. Ezzel mondjuk pont nem volt baj, Keresztes egy kibaszott nagy tehetség és lehetőség a Honvédnak, akit ha meg sem próbálunk felépíteni, akkor megérdemeljük a sorsunkat. Részemről #TeamNoel!


Mocsok egy évet sikerült lezárni, és csak remélhetjük, hogy télen Valódi Változások jönnek, mert ez a klubot alig három és fél év alatt sikerült teljesen szétverni, és szinte az alapoktól kell majd kőkemény munkával újraépíteni.

Kicsit izgulok is Paks2 miatt, ahol Mendelényi igazgatósági tag lett, viszont egyelőre csak azért nem kezdtem el készletezni itthon csutkára feltöltött powerbankból és petróleumból, mert az ország óriási szerencséjére Kun Gábor egyelőre még Kispesten ügyvezető.

Egyik sikertörténet a másik után.


Grafikon, tapsvihar


Osztályozókönyv


🗣️ a hozzászólás // előmoderált
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||