Kerezsi: négyből három

Honvéd – Mezőkövesd osztályozókönyv

Legalább a fiatalok játszottak, és nem Ennineket, Dokákat, meg Plakushchenkókat kellett nézni – és gyűlölni.*

És nem is feltétlen őket, mert nem tehetnek arról, hogy ennyit tudnak, nem lehet mindenkis szívsebész, vagy Einstein, kellenek a világ egyensúlyához rossz labdarúgók is. Azt viszont lehet gyűlölni, aki idehozta ezeket, aki gazdagodott ezeken, akit nem érdekelt, hogy ilyenekből fog állni a keretünk, és azokat, akik játszatták őket.

És akkor a lazsáló, szarokbele trógerekről még nem is beszéltünk. Ők tudnának futballozni, ha akarnának, csak éppen nem akarnak.

//* amúgy nektek nem tűnik úgy, hogy a klub próbálja gyorsan és csendben eltakarítani azokat az arcokat, akire dühösek lehetünk az idény miatt? Nem feltétlen jelentenek be mindent, de például Mitrovicot, Kepciját és Dochertyt igen, Ennin kiderült, Doka és Plakushchenko erős tipp, és még a nehezen értelmezhető pozíciót/pozíciókat betöltő Nagy László neve és portréja is eltűnt a honvedfc.hu-ról .

“Kerezsi: négyből három” bővebben

Kettő inkább érdektelen, mint bármennyire is érdekesnek tekinthető adat következik

Amennyiben Debrecenben Klafuric ül a Honvéd padján, akkor beállítja a Sannino rekordját a Metalcom-érában, és ő lesz a második edzőnk, aki egy idényen belül 19 NB I-es meccsen dirigálhatja csapatát a helyszínről.

És ha már statisztikák, akkor itt egy másik:

Szevasztok.

“Kettő inkább érdektelen, mint bármennyire is érdekesnek tekinthető adat következik” bővebben

Kösz megint a semmit

Kisvárda – Honvéd 2-2

Eddig azt hittem, érteni vélem Klafuricot, azonban Kisvárdán nagyon sok minden összezavarodott. Ez az ember vagy egy komplett idióta, vagy dróton rángatják mindenféle háttéremberek, vagy tényleg nem tudom mi van.

Télen végignéztek a keretet, és kialakítottak egy 3-4-3-as (5-4-1, 5-2-3, mindegy) felállást, ahol a három belsővédő mellett a két szélsőhátvéd jóval magasabban játszik. Ha van közel egy tucat szélsőd, egy vagon belsővédőd, viszont nincs csatárod, és a középpályára is inkább védekező játékosaid vannak, akkor a döntést könnyen lehet reálisnak nevezni.

“Kösz megint a semmit” bővebben

Megéri Kispesten edzőt váltani idény közben?

Ha azonnali eredmény kell, akkor: nem.

Az utolsó edző, aki első meccsén győzött: Pisont @ 2020.05.31. Honvéd-DVSC 3-1

Az utolsó nem beugró edző, aki első meccsén győzött: EvdM @ 2017.07.15. Honvéd-Haladás 2-0

Az utolsó idény közben kinevezett nem beugró edző, aki az első meccsén győzött: Morales @ 2009.10.31. Nyíregyháza-Honvéd 0-1

Igen, tizennégy éve nem fordult elő velünk olyan, hogy idény közben hosszabb távra kinevezünk egy edzőt, és az megnyeri az első meccsét.

“Megéri Kispesten edzőt váltani idény közben?” bővebben

Most akkor tényleg az a mesterterv, hogy kiesünk a g*cibe, és mindenki mehet, amerre lát?

Komolyan, mi a francnak lézeng a pályán olyan játékos, aki látványosan képtelen koncentrálni, aki fel sem fogja, hogy hol van? Amit Tamás és Samperio művelt, főleg az előrejátékban, pláne helyzetbe kerülve, az egyenesen rémisztő. Oké, hogy Tamás például a rosszabbik lábával ismételhetett, de, és engedtessék meg az egyáltalán nem píszi megjegyzés, azt a helyzetet talán még Deák Bill is berúgta volna a rosszabbik lábával. Ennyire nem lehet valaki távol fejben a meccsektől, mint Tamás hetek óta.

A helyzetet súlyosbította, hogy szökőévente egyszer Lovric is belefut egy ordító pechszériába, mint Hahn gólja előtt, amikor annyi esélye volt csak, hogy belekapjon a labdába, irányítani, vagy erőt beletenni már nem tudott. Vagy az a kacska mozdulat Varga kihagyott tizenegyese után, mielőtt sikerült volna felszabadítania.

Aztán végül mégis Capanról sikerült eldönteni a meccset. Pedig Böde semmi extrát nem csinált, csak vitte, majd ellőtte, szinte találomra, laposan, lesz, ami lesz. Gól lett.

“Most akkor tényleg az a mesterterv, hogy kiesünk a g*cibe, és mindenki mehet, amerre lát?” bővebben

Egy csomót számoltunk a szinte semmiért

Négy edzőt is megnéztünk, és sajnáltuk kidobni a posztot, mert hátha ti többet olvastok ki belőle.

Most, hogy mindkét mesternek ugyanúgy 12-12 meccse volt, érdemes lenne pár összevetést grafikonon is ábrázolni. Például rögtön az

előnyben-hátrányban perceket,

vagyis azt, hogy összeszámoltuk az összes olyan játékpercet, amikor a csapat előnyben focizott, amikor hátrányban, és amikor egyikben sem, tehát praktikusan döntetlenre állt a meccs.

“Egy csomót számoltunk a szinte semmiért” bővebben

Minden azon múlik, hogy Domingues meddig, és Kocsis Dominik mikor, miközben Lukic mostanában hozza az állandóságot

Azt nem is merjük remélni, hogy egyszerre működjenek.

Lement két teljes kör a bajnokságból, itt az ideje, hogy kicsit ránézzünk a játékoskeretre.

Tavasszal egyértelművé tette Klafuric mester, hogy 3-4-3-as (5-2-3-as, 5-4-1-es, mindegy) felállásban gondolkodik, mert amikor körbenézett az öltözőben szinte csak szélsőket és belsővédőket látott. Ebből lett hétvégére Samperio úgy jobbhátvéd, hogy vele együtt négy szélsőnk volt fent a pályán. Helyet kell neki csinálni. A padon közben Átrok, Benczenleitner, Doka, Ennin, Jonsson és a téli edzőmeccseken balhátvédet/szélsőt is játszó Eördögh. Nem sok variációs lehetőség, pláne, ha azt nézed, hogy középre Mitrovic, Plakushchenko, a tartósan sérült Zsótér, Gomis és a most visszatért Bocskay maradt, valamint a pofátlanul fiatal Keresztes Noel.

Ebből kell kihozni a legtöbbet. Lássuk, mit sikerült.

(Az adatok ömlesztettek, tartalmazzák Courts 12 meccsét, Klafuric 4 őszi és 6 tavaszi meccsét is.)

“Minden azon múlik, hogy Domingues meddig, és Kocsis Dominik mikor, miközben Lukic mostanában hozza az állandóságot” bővebben

A végén Klafuric úgy örült a győzelemnek, mint egy igazi kisgyerek, és meg tudom érteni miért

Honvéd – Felcsút 3-1

Rohant ki a szurkolók elé, hogy srácok, izé, bazzz, nyertünk, hát végre, velünk is megtörtént! Itt vannak a játékosok, hajtottak, küzdöttek, jogos a taps, még akkor is, ha az NB I. legrosszabb formában lévő csapata ellen játszottunk. Nyertünk, és ez a lényeg, meg az, hogy nem szakadtunk le véglegesen.

Tizenegy forduló van hátra, meg kell próbálni. A különbség mínusz kettő a Videotonhoz és az Újpesthez képest, valamint mínusz egy győzelem. Ennyit kell fogni valamelyiken.

De előbb a tömény bevezető kifejtése.

“A végén Klafuric úgy örült a győzelemnek, mint egy igazi kisgyerek, és meg tudom érteni miért” bővebben

Klafuricnál rosszabb mérleggel évtizedek óta nem rajtolt edző Kispesten

Valamint a pontszámok és a kiesés összefüggéseire is kitérünk pár szóban.

  • 8 meccsen 1 győzelem, 2 döntetlen, 5 vereség, 8-16-os gólarány,
  • meccsenként alig 0,625 pont.

Jogos a taps.

A hajtás után megnézzük, hogy a feljutás (2004/05-ös szezon) óta a legalább nyolc meccsre kinevezett edzők milyen mérleggel rajtoltak, és hozzájuk képest hogyan lehet értelmezni Klafuric objektíve szinte értelmezhetetlen 0,625 pontját.

“Klafuricnál rosszabb mérleggel évtizedek óta nem rajtolt edző Kispesten” bővebben