Mastodon

Harmadszor is: [elköszönés], Lanza

A törökök bejelentették.

„Harmadszor is: [elköszönés], Lanza” bővebben

Lanzafame ismét távozhat vol. nagyon sok

csak azért nem #napikispest a cím, mert Lanzafame története annyit még megérdemel, hogy külön megemlítsük a lehetséges(?) távozását.

  • Lanzafeme // az NSO saját infóként adja el a Tuttomercatoweb anyagát, vagyis, hogy Lanzafeme a török kettes Adana Demirsporhoz szerződhet.
  • Moutari // neve is szerepel egyébként az anyagban, akiről szintén úgy tudják, hogy távozhat Kispestről.
„Lanzafame ismét távozhat vol. nagyon sok” bővebben

Három meghívót postáz Rossi Kispestre

  • Baráth, Tamás és Gazdag Kispestről;
  • Botka a Fradiból érkezik.
  • Holcsika most kimaradt.
„Három meghívót postáz Rossi Kispestre” bővebben

Egy egészen új és egyelőre szokatlan Honvédot láthattunk // osztályozókönyv

MTK – Honvéd 3-1

Egyébként pedig meg lettünk alázva, kérem alásan. Olyan gólokat egyszerűen nemhogy a magyar enbéegyben, de a grönlandi fókák rehabilitációs tornáján is kifejezetten ciki kapni, amilyeneket tegnap sikeresen benyaltunk két ártatlan szögletből.

Tudom, ismeretes, azonban már nem elfogadott a régi mondás, hogy a szöglet fél gól, azonban az a futball, amikor a mondás keletkezett, még egészen másról szólt. Akkoriban minden szöglet jó helyre ívelődött, és nem térdmagasságban, vagy a túloldalon taccsra. A jó helyre beívelt szögletekre pedig egyszerre emelkedett támadó és védő, majd attól függően, hogy kinek sikerült belefejelnie, gól (védés), vagy felszabadítás lett a szöglet eredménye.

Az MTK ellen közel sem ilyen szögletekről beszélhetünk, hanem nettó bénázásról.

„Egy egészen új és egyelőre szokatlan Honvédot láthattunk // osztályozókönyv” bővebben

Az olyan dolgok, mint a Kispest, csak úgy nem történnek az emberiséggel

Egyértelmű a feladatunk: megfelelni a saját nagyságunknak.

Gusztus 20., ‘kotmányunk ünnepe, miazmás. Az Egészséges erotikánál nem sok tökéletesebb szatírája készült a kisemberi Magyarországnak. Sokáig azt hittem, a létező (szocializmus) a történet kötőszövete, nélküle értelmezhetetlen lenne, azonban sokadik újranézésre, harmincöt évvel a forgatás után, azt kell megállapítsam, hogy a létező csak az aktuális ragasztó márkaneve volt, maga a ragasztó pedig nem más, mint a magyar társadalom működésének rendszereken átöröklődő finom logikája és szövete.

Tegnap, Estván napján újranéztem, ahogy termelnek, halmoznak, tevékenykednek, munkálják a fát, és közben volt időm kicsit elmélázni a valóban fontos dolgokon. Most is valami ilyesmi poszt lesz, egy átlagosan bugyuta gondolatkísérlettel a normaszöveg mintegy kétharmadában.

Kefirem?

„Az olyan dolgok, mint a Kispest, csak úgy nem történnek az emberiséggel” bővebben