Van egy csoportos beszélgetésünk, amit eredetileg még a niksici túrára hoztunk létre, és a neve is beszédes, mindössze ennyi: túrabusz. Pár hónapja tettem be egy statisztikát, hogy srácok, a Földet nagyjából kétszer körbeutaztuk a Kispesttel. A Lacettiben, Laci kocsijában volt, hogy egy naptári évben egy naptári hetet eltöltöttünk együtt, a csapat után gurulva.
És mindig röhögtünk. Vagy a hátsó ülésen aludtunk, aki épp amit.
Valahogy mindig minden szép és jó volt, és ha nem, akkor azzá tettük. Álltunk a varsói pékség előtt, Vilniusból hazajövet, bureket ettünk, és Montenegróról beszélgettünk, hiszen mégis burek. Vagy valami másról, nem tudom.
A képen, itt fent, Laci, a varsói pékség ablaka, a burekek, és az ablakban a tükörképem.
Volt egy szabad délutánunk Izraelben, elszaladtunk fürödni a Holt-tengerben, meglátogattuk a Siratófalat Jeruzsálemben, és vodkáztunk a szállásunkon. Belefért.
Széntablettát szereztünk hirtelenjében Szkopjéban, Korda Györgyöt hallgattunk az Ohridi tó partján, olcsósított ajvárra vadásztunk a határ előtt.
Harcsapaprikás talán Tiszaújvárosban, fagyoskosdás a dupla edzőmeccseken, melegedés a boltban félidőben, mit adnak a Netflixen (HBO-n), van valami érdekes?
Putnokról, egy kupameccsről hazafelé jövet megíveltük Szlovákiát, mert füstölt sajtot akartunk venni. Egy csomagtartónyit. Később, egy másik túrán az autó is elfüstölt.
Labdáztunk helyi gyerekekkel Kotorban, az Adrián halakat néztünk a tengerben, mert mi inkább a kavicsos partokat szeretjük.
Hantám, te mióta vagy szemüveges? Képzeld, Laci, tegnaptól újra. Csodálkozom is, mennyire gyenge a foci, most, hogy rendesen látom. Tényleg ennyi a játékunk? Ennyi, Hantám. – beszélgettünk egy random edzőmeccsen a műfüves mellett, miközben rájöttem, nem a játékért járunk meccsre, hanem egymásért, a Kispestért.
És nem volt pillanat, amikor ne éreztük volna, Laci egy a Kispestből, és a Kispest valamennyire egy Lacival. Néha egyenesen féltem a kocsijában, amikor a volán mögött felvette a telefont: – Halló, tessék? (…) Ne haragudjon drága, de ma meccset játszik a csapat, és mi épp az autópályán vagyunk. (…) Igen, ilyenkor nincs senki a boltban, hiszen meccsre megyünk.
Közben pittyeg a Sofascore, vezet a Liverpool.
Hányszor, de hányszor.
És mindig röhögtünk.
Hiányozni fogsz, Laci.
Nagyon.
Semleges Vidi Norbi is megemlékezett Laciról a mai ST-ben. Ha jól értettem az ifjú Babar egyetemi évfolyamtársa volt.
:(
Isten Veled Laci!
Döbbenetes. Bár ismerősként nem tekintettünk egymásra, de amikor a boltban voltam mindig beszélgettünk egy jó 20-25 percet. Legutóbbi sztorim Vele kapcsoltban, ha jól emlékszem 2020 nyár végén esett meg. Az egyik meccsen Tujvel egy citromsárga – már új címeres – kapusmezben feszített, ami nagyon megtetszett. Azonnal csörögtem Babarra, hogy ugyan nincs a bolt kínálatában, de szeretnék egyet és tudna-e ebben segíteni. Két hét múlva hívott, hogy mehetek a mezért. Nyugodj békében Babar!
Cimborám lelkes vásárlója volt pár évig, ott hagyott a boltban egy kisebb vagyont, néha bementem vele én is meccsek előtt, meg a Hungárián folyton ott ücsörögtünk a Babarék és Hantáék közti sorokban… Én pár köszönésen kívül több szót nem váltottam vele, de láthatóan nagyon szimpatikus srác volt, mindenkihez volt pár kedves szava vagy mosolya… Sajnos általában a legjobb emberek távoznak fiatalon.
A túrabuszban, írja Hanta. Jaja, a „túrabuszban”. ami valóban csak néha volt busz, legtöbbször Old Babar kocsija, mindenkinek kialakult a ( igaz, legbelülről jövő) szerepe. Fanta az összefüggéstelenül szürreális megjegyzéseket tevő fószer, aki állandóan éhes és pipikélni akar, Gyuri, aki rengeteget tud beszélni gasztrocsodákról és nem egy külföldi utunkon ezeket meg is főzte nekünk, nekem külön menteset is (mert egyben ő a legfigyelmesebb fazon), Ábelbébi úr a mestertroll, aki annyira posztmodern, hogy már követni se tudod, de egyben történelem- és irodalomszakértő, aki mellett még én is kisebbségi komplexusos leszek, pedig…; Salvatore, aki taktikailag elemzi szét a meccseket egyik pillanatban, másik minutumban pedig sírsz mellette a röhögéstől, valami közös baromságon; kisBabar, a fotós, aki kicsit pesszimista, RW az ecetmanus, aki pedig sokszorosan pesszimista és KW, aki jókat derül az egész társaságon.
És LACI ÚR, ÖregBabar, vagy csak simán Babar. Azt hiszem, a „túrabusz” egyik lelke.
Ő volt az, aki Hantát leszámítva a legtöbb úton ott volt, általában vezetve, ritkábban a buszon ülve, és ő aztán nem volt pesszi-miska. Még a legkilátástalanabb Hemy idényekben vagy Bódog/Feri ámokfutáskor (jó, az utóbbi alatt kevésbé) is mindig tippelgettünk meccsek előtt, „mit érzel Atikám?” „Sima vereség, Laci. Te?” „Szerintem győzünk, jók leszünk Atikám”. Aztán győztünk. Vagy nem. De legalább, ahogy Hanta írta, röhögtünk.
A „buszból” ki-kimarad néha némelyikünk. Munkaterhelés. Egyetemi vizsgák. Bohemians meccs inkább az egyiknek. Atletico meccs inkább a másiknak. Kiégés. Új barátnő. Család. Covid. Valami. Laci viszont valahogy sose, évi 1-1 hétvégét leszámítva, de mindig ott volt, általában vendégben is.
Volt egy bevett évődésünk évek óta. Mióta vigyáznom kell a kajákkal meg az alkohollal, a többiek évek óta ezzel húznak. Minden nagy vidéki túra előtt ment a zsibbasztás, hogy hova, milyen szilsárkányi koleszterinlebujba ülünk be, ahol az étlapon a legdiétásabb kaja 10 kiló pacal. Ilyenkor írta be mindig Laci: „Atikám, még van hely a kocsiban, csak 200 EUR/fő most akciósan, de van hozzá grátisz lazacos szendvics, szilveszteri megmaradt készletből”. Nyilván március vége volt ekkor. :)
Pár hete volt a szülinapja, mentek a cseten a körbeköszöntések, én is bedobtam, hogyha van még a lazacos szuprém szendóból, tegyen már félre, hisz még március sincs.
„Megoldjuk, Atikám, okosba”.
Ki a pék gondolta volna, hogy gyakorlatilag ez volt az utolsó beszélgetésünk? Előtte csak a január végi jattolások a Bozsikban.
**** *****…
Milyen év ez is?
Most ne légy pesszimista, RW :(
mongol tugrik, Atikám, mongol tugrik
: (
Hát ez megrendített. :-(
Isten veled, Laci! :-(
Nyugodjek bekeben! Szerettem nala vasarolni, es beszelgetni. Reszvetem a csaladnak es a baratoknak!
Ha van 100 dolog,ember, kép, helyzet, ami a Honvéd érzést előhozza bennünk, az egyik Ő volt.
Egy százalékkal megint kevesebbek lettünk… :/
Ha valaki egyszer is volt nála a régi boltban örökre megmarad a hely hangulata és 1 Babar kép.
ISten nyugosztalja… :(
2016 Október 26 : kupameccs itt a XVII.kerben. Rákosmente-Honvéd 1-6
Assszongya Babar a szünetben : Figyeljd meg hogy a Mister be fogja hozni Kabangut. És el is fog sülni a lába ! tuti vagyok benne !
64. perc : Kabangu megveri védőjét és a kifutó kapus mellett a hálóba lő ! ezzel megszerezte első gólját a Honvédban !
80. perc : Hemingway a kispad mellől kiszól a nézőtérre (csupán egy korlát választotta el) : Mi van Babar úr ? Meleg a söre ? Megkérném Buda, adjon egy kis jeget hátra.
Buda kinyitja az orvosi tatyót és máris dobja a nézőtérre Babarnak :)
Na a régi sztori mellett nagy dilemmában vagyok. Megígértem Babarnak hogy addig nem megyek a Honvéd új shopjába amíg ismét ő lesz az eladó… Nem is voltam még soha….most mit tegyek ?
Én amikor „elvették tőle” a shopot leírtam, hogy nem vásárolok az újban soha. Nem is vásároltam. Nekem nem hiányzik az új shop. A régi, kis „luk” Babarral viszont igen. És már sosem láthatom többé. A stadion eltűnt, és Laci elment.
Nyilván nem helyetted írom, csak neked: nyugi Lassie, neked sem fog hiányozni az új shop…
Én a Babar shop választékát annyira nem csipáztam, az új shop termékei közelebb állnak az ízlésemhez. Maga az új shop hangulata steril.
Viszont a régi kis „luk” a régi Bozsikban… Így visszagondolva minimum nosztalgikus :))
Ízlések és pofonok természetesen. Vitaképes nem vagyok, az új shop kínálatát nem ismerem (egyszer, még az elején ránéztem a neten, de benn tényleg nem jártam soha).
Azt hiszem inkább – Laci helyett talán- megsértődtem egy picit a vezetésre, mert úgy tudom sokáig hitegették őt, aztán gyakorlatig hipp-hopp másnak adták az üzemeltetés lehetőségét (sokat beszélgettünk a lakótelepi boltja előtt is).
Nyilván az eljárás nem volt jogsértő, de tökmindegy ma már :-(
:(((
Rákérdeztem pont erre,nem bánja-e a boltja átvételét.Azt válaszolta nem, ennek így kellett történni.
Bízom benne, hogy a klub és a tábor is megemlékezik róla a következő hazain. Amennyiben a megemlékezéshez anyagi támogatás szükséges, természetesen rész kívánok venni benne, még ha személyesen nem is tudnék esetleg részt venni. Babar CS.A.K. !!
Döbbenet…nagyon nem ismertem, de amikor a régi Bozsik ajándékboltjában voltam, mindig nagyon kedélyesen tudtunk egymással beszélgetni…igazi KISPEST érzelmű ember távozott, aki munkásságával hatalmas tiszteletnek örvend. Nyugodjon békében. :(
Vele mindenki találkozott és Ő mindenkivel kedves volt és segítőkész! Sokszor segített feleségemnek is aki ezzel azzal meg akart lepni. Tényleg különleges ember! Mindig az lesz mert köztünk örökké élni fog! Nagyon meglepődtem a híren, bár régen találkoztunk. Nyugodj békében, részvétem a családnak! OTT FENNT IS CS.A.K., vigyázz reánk!
Ez most nagyon szíven ütött, felfoghatatlan. Kedves, segítőkész, jó ember volt. A kispesti közösség ikonikus alakja. Őszinte részvétem a családjának!
Isten nyugosztalja a Shopost! Mindig volt beszélgetés, pletyka, amikor találkoztunk . Hiányozni fogsz Laci…
Nyugodjék békében! ?
Nem akarom elhinni, hogy Laci elment! Ő valóban egy volt szeretett csapatával és még oly sok meccset kellett volna látnia! Hiányozni fogsz Szőr! Nyugodj Laci békében!
Sokk. Nélküle is lesznek Kispest-meccsek? Egyelőre elképzelni sem tudom.
Nekem mindig is ő marad a Honvéd ajándékboltos. Nagyon sajnálom, nyugodjék békében :( :(
?