Álmomban igazolóbizottságosat játszottam

Elképzeltem, ahogy A-tól Z-ig betűrendben felsorakoznak a Honvéd (FC Kft.) alkalmazottai, játékosai, állandó szerződéses partnerei az ajtóm előtt, és én egyenként hívom be őket az irodámba.

Kedvesen leültetem, kávéval, teával, üdítővel, amit kér, azzal kínálom, majd megkérem arra, hogy:

egyetlen, legfeljebb bővített mondatban mondja el nekem, hogy pontosan mit csinál a klubnál.

Ha nem tudja megfogalmazni, akkor vége a beszélgetésnek: viszlát!

Ha átment ezen az egyszerű szűrésen, akkor kezdhetünk beszélgetni.

Mondjuk azt mondja, hogy ő a takarító. Rendben, akkor vizsgáljuk meg a tisztaságot. A munkaköri leírása szerint ugyanis azért felel. A vizsgálat után neki is megköszönjük a részvételt, majd értesítjük. A jegyzeteinkbe beírjuk, hogy ha műteni nem is lehet a férfi mosdó padlóján, azonban elsőre minden látványosan tisztának tűnik. A takarítót a környezete kedves, segítőkész embernek tartja, igazi csapatjátékos, aki nem gondolja túl a szerepét. Később a méréseinket összevetjük a ráfordításokkal (fizetés, anyagköltség, stb.), és megállapítjuk: vagy másik takarítóra van szükségünk, vagy mindent összevetve elégedettek vagyunk a jelenlegivel.

Vajon egy ilyen vizsgálatot követően mennyien maradnának a klubnál?

Szerintem kapásból az első feltételnél, amikor meg kellene fogalmazni, hogy pontosan mit csinál, mi a dolga, szerintem ott elbuknának nagyon sokan. És ekkor még egyetlen szó sem esett a teljesítményükről, vagy arról, hogy miért hasznos, hogy egyáltalán hasznos számunkra a jelenléte.

Látom magam előtt, ahogy toporognak a folyosón. Néhányan magukban motyognak, próbálják kitalálni a Mondatukat. A marketing (…); A scouting, vagyis a játékosvadászat területén (…), A táplálkozás tudományos (…), Talán az utolsó évem játékosként (…), Hatalmas kiugrási lehetőség, amit meg akarok ragadni (…).

Hiába erőltetem a képzeletem, valahogy egyiknek sem hallom a végét.

---

Ne szerénykedjünk

Ha egyszer belekezdtünk, akkor ne csak a mostaniakon menjünk végig, hanem az elmúlt évek összes figuráján. Senki se maradjon arctalan, névtelen, hanem vállalja a felelősséget a tetteiért.

Tudtátok például, hogy csak játékosmegfigyelőből, vagy ahogy mostanában hívják scoutból, és egyéb súgókból mennyi volt/van a klubnál? És mégis Enninek meg Plakushchenkók jönnek, vagy Craciunok három évre, Drazicok fél évre, Mayron George szintén kölcsönbe, Talys, Csodarturmix és a többi kókler. Meg Klagenfurt edzőnek. Miközben mondjuk Banó-Szabót elzavarták, Batikot kicsinálták, és bárkit elküldenek, ha a kérlelhetetlen szakmaiság ezt mondatja velük. Lefordítom: a Linkedinen szép profilja van az ajánlójának, valamint a Wyscout és hasonló rendszerekben megnézték a játékos számait, esetleg pár házalóvideót a Youtubeon, miközben a jelölt semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint a már itt lévő, esetleg saját nevelésű játékos. Tehát jöhet. Ha más nem, akkor az igazolás környékén csurran-cseppen pár euró valakinek.

Ki a felelős ezekért a játékosokért?

Neveket tessék mondani, hadd lássa a többi klub, kiket érdemes alkalmazni.

Vagy a másik nagy kedvencem volt/van a klubmarketingtől független stadionmarketing, vagy mi a fene. Komolyan, tényleg létezett egy külön osztály és több alkalmazott arra, hogy a stadiont – tényleg nem tudom, hogy fogalmazzam – felfuttassa? Megbrandelje? Megtöltse tartalommal? Miközben értelmesen egyedül az Üllőit lehet használni sporteseményen kívül másra, és azt is inkább állami, félállami, és erősen az államhoz köthető bérlők teszik, hogy úgy tűnhessen, legalább ez a stadionberuházás megtérül. Valamint nagy ritkán koncerteket is tartanak benne, mert a stadion bent van a városban, jó a közlekedése, és lakóövezet sincs nagyon a környékén. A Bozsikba mit sikerült összehordani két év alatt? Néhány pártpolitikai rendezvényt, esetleg egy politikus gyerekének a szülinapját. Komolyan, ezért megérte a fél tucat embert alkalmazni, akiknek a bérezése jóval több volt, mint amennyit egyáltalán kitermeltek.

Legalább azt a sok gyereket nekik köszönhetnénk*, akik mostanában ellepték a stadiont, de nem, még azt sem. Inkább néhány lelkes szülőnek, akik az iskolákban, és a partneregyesületek dolgozóinak, akik a klubjukon belül szervezik meg a látogatásokat. A Honvédnak mindössze annyi dolga maradt, hogy rábólintson a nullás jegyekre, és kinyomtassa azokat. Esetleg megkérje a kabalaoroszlánt, fusson pár kört a gyerekek között.

(* Csak egy példa: a klubot hosszasan kellett baszogatni, hogy legalább a Kispest városi rendezvények egy részén megjelenjen, mert az vicc, hogy a kerület talán legnagyobb, de mindenképp legismertebb szervezete egyáltalán nem vesz részt a környék életében. A városünnepre sikerült eljutniuk, a wekerlei, és az egyéb helyi programokra azonban még nem. A kispesti focit ezeken a rendezvényeken egy társadalmi egyesület, a Futball Házat is üzemeltető KLTE szokta képviselni.)

Hosszan lehetne sorolni a neveket és osztályokat, akik mind-mind felelősek az elmúlt évekért, kezdve a klubvezetéstől, a sportszakmai oldaltól a kommunikáción át, egészen a legalsóbb szintekig, a mindenféle kisegítő személyzetig.

A világ minden pénzéből, ráadásul komoly hátszéllel ezt a romhalmazt összehozni igazi bravúrnak számít még Magyarországon is.

---

Neveket!

Nagyon bennünk van, hogy tételesen nyilvánosságra kéne hozni a neveket, akik ebben a folyamatban részt vettek, akik idáig züllesztették a klubot. Az egyetlen félelmünk, hogy kihagyunk valakit, mondjuk egy szerződéses scoutot, vagy egy valóban nagyon fontos témában tanácsadónak hozott emberkét.

A másik nehézség, hogy ha sorolnánk is neveket, akkor nekünk kellene melléjük írni azt a mondatot, amit álmodozásunk közben tőlük szerettünk volna hallani. Maradva a scoutoknál és a stadionmarketingnél:

• Megfigyelő Béla (Linkedin, 2020-22) – az ő dolga, hogy (…), és neki köszönhetjük (…) játékos megtalálását.
• Kolbász Mária (Instagram, 2021-22) – ő gondozta a stadion Instragram-profilját, valamint (…) az esetleges rendezvényeken*, illetve külső helyszíneken**.

(* A Bozsikban gyakorlatilag nem tartottak rendezvényeket, vagy amit nagy ritkán, az nem volt nyilvános, és ha mégis, akkor pártpolitikai célokat szolgált. || ** A külső helyszínekkel másik osztály foglalkozott, már ha lettek volna külső helyszínes rendezvények. Pontosabban egy ideig voltak, majd a Mindenre Alkalmas Ember alatt elhaltak, és azóta se nagyon törik magukat a felélesztésén.)

Egészen biztosak lehetünk benne, hogy az innen elzavart, esetleg magától távozó arcoknak ugyanúgy lesz állásuk a magyar fociban, ráadásul ugyanazon a poszton, vagy még magasabban, mint nálunk. Nyilvánosan soha, vagy csak nagyon kevesen fogják vállalni a nevüket*, mert ők is tudják, bár a munkakörük egy valóban létező dolog Európában, viszont amit ők csinálnak az a világ vicce, és nem szól többről, mint a klubok ordenáré lehúzásáról.

Konkrétan egymásnak szerveznek(!) tanfolyamokat, konferenciákat, meetupokat, workshopokat, ahol egymást erősítik a másik húdekurvajóvagy szakmaiságában. Kicsit olyanok, mint az óvodások, akik közül az egyik indiánnak, a másik seriffnek öltözött, és a várnak mondott homokozó körül teljes átéléssel vadnyugatosat játszanak. Ha te is indiánnak, vagy seriffnek öltöztél, nyugodtan beszállhatsz, a közeg végtelenül befogadó, legfeljebb megkérik az óvó nénit, hogy a rakétás mászókából is hadd legyen vár.

(* Kispesten a scoutok közül például egyetlen ember vállalta a nevét, a klub mégis mindössze egyszer említette, pedig két és fél évig volt nálunk: Koppányi Gergely. Mi itt írtunk tavaly télen a scout brigád remek teljesítményéről, itt a Telexnek nyilatkozott, itt pedig a Teljes Terjedelemben beszélt arról még 2020-ban, hogy mi egy scout dolga, és mit keres egyáltalán Kispesten.)

---

Gerinc dolga

Ne várjuk, hogy a klub nevében valaha ki fog állni egy valódi vezető, vagy tulajdonos és elismeri: ezt elk*rtuk, nem kicsit, nagyon. Négy év kevés volt hozzá, meglepő lenne, ha most kezdenék el.

Ahogy azt se várjuk, hogy egy háttérember valaha kimerészkedik a fényre, mert akkor nyilvánosságra kerülne a neve, akkor lekáderezhető lenne, akkor meg lehetne kérdezni tőle: bocsi, te pontosan mit is csinálsz? Az ilyen létforma túléléséhez egyáltalán nem szükséges a gerinc, sőt, egyenesen káros számára. Ugyanígy a felelősség szót sem ismerik, mert akkor nem mondhatnák – a scoutnál maradva -, hogy ők kifigyeltek legalább két tucat játékos, azonban akik igazolnak, másokat hoztak el. Kérdem én: akkor minek vagy, ha csak olyat tudsz ajánlani, akit úgysem igazolnak le? Ha azt látod, hogy semmi hasznod, ha nem veszik figyelembe a munkádat, akkor állj fel nyugodtan. A baj azonban itt kezdődik, mert alanyunk egy megoldhatatlan problémával néz ebben a pillanatban szembe:

ahhoz ugyanis gerinc kellene, hogy fel tudjon állni, és ahhoz felelősségvállalás, hogy egyáltalán képes legyen felfogni a tettei következményét.

---

címlapkép: Pixabay/Pexels.com