Mastodon

Kategória: Beharangozó

Nem szoktuk ilyen későn bedobni a valahogy „mentsük meg az idényünket” című fejezetet

Debrecen – Honvéd @ 17:30, tv: M4 Sport

Ha a vesztett pontokat nézzük, és az idény közben szokásos tabellaszerkesztési elveket, akkor  gólkülönbséggel szorulunk csak le a dobogóról (pedig az egymás elleni eredményünk jobb a Paksánál), mégis valamiért a kupát neveztük meg, mint fő célt. Mondjuk nem baj, mert az emberek szeretnek címeket nyerni, én is ember vagyok, vagyis a logika azt diktálja, hogy én is szeretek címeket nyerni, ami természetesen igaz, szóval jó lenne a kupa, tényleg.

Zárójelbe azért hozzáteszem, hogy én a bajnokságot sem engedtem el, mert ahogy tanult kollégáimmal átbeszéltük, az ilyen években a bronz az új arany, mert a Fradi és a Vidi más ligában játszik. Nagyon más ligában.

„Nem szoktuk ilyen későn bedobni a valahogy „mentsük meg az idényünket” című fejezetet” bővebben

Egy jó Debrecen, egy jó Húsvét, egy jó nap? Sajnos nem ilyen egyszerű

Egy jó Nagyerdő. Legjobb. Remélem nem fürdünk be (DIRR).

Ha itthon játszanánk, már tölteném is be a sablon húsvéti RW-beharangot, amit kb. minden, de minden évben leírok, hogy ugye, HA Húsvét és HA itthon, akkor etc, etc.. Na most a keresztény ünnepkör jeles eleme pipálható, de hazai meccs az nem, és hát a körülmények, azok sem a tuti irányba mutatnak. Nem mintha az említett Húsvétoknak a tuti lett volna a lényege: mármint a győzelem persze tuti volt, de az esélyeink pont hogy nem, mégis mindig nyertünk, szóval ez alapján akár bizakodhatnék is most…mégsem teszem.

„Egy jó Debrecen, egy jó Húsvét, egy jó nap? Sajnos nem ilyen egyszerű” bővebben

A végén pedig azt mondja Boncz Géza, hogy „Há’ most má’ mehetnénk az úton egyszer hosszába is!”

Bp. Honvéd – Haladás @ Bozsik, 17:00

Nyugodt éjszakám volt.

Tényleg.

Az egész napos esőzés elállt késő délutánra, este egy jó mozi (Harry Palmer és a Temetés Berlinben), vacsira lapcsánka, tisztes polgári begubózásnak lehettem mind tanúja, mind szenvedő alanya. Könnyen aludtam el. Reggel a lepedő decenses-feszesen, szinte élére vasalva arról árulkodik a matracon,

hogy hiszek Supkában és a józan észben.

„A végén pedig azt mondja Boncz Géza, hogy „Há’ most má’ mehetnénk az úton egyszer hosszába is!”” bővebben

Annyit szeretnék elérni ma, hogy a Loki elleni kupameccs még ne az idény megmentéséről szóljon

Honvéd – Debrecen @ Magyar kupa, 16h, M4 Sport és m4sport.hu

Egészen nagy amplitúdójú hullámvasút a Honvéd elmúlt másfél éve. Sőt, nem csak az amplitúdó két csúcsértéke közötti távolság hatalmas, hanem a hullámhossz is megjósolhatatlan.

Tavasszal tartósan megragadtunk a pozitív tartományban, a következő szezon még onnan indult, azonban augusztus-szeptember környékén valami megzavarta a rendszert, a begyűrűzésre váró problémák begyűrűztek, és elindult az állandóvá nemesülő hektikusság.

„Annyit szeretnék elérni ma, hogy a Loki elleni kupameccs még ne az idény megmentéséről szóljon” bővebben

Na akkor vegyünk egy nagy levegőt, és fussunk neki másodszor is: MOST indul a tavaszi szezonunk

A posztcímben feldobott ukáz két szinten is igaz: a csapat sem úgy rajtolt idén, ahogy szeretett volna. A télbe csúszó tavaszkezdésben volt itt minden, amit nem szeretünk: nagy zakó az Üllőin, nyögvenyelős majdnem-önsorsrontás a Sió ellen oda-vissza, elmaradó meccsek sora. A nagy tervekkel indított tavaszt tehát ideje igaziból megkezdeni. És igaz ez az egyéni szintemen is: a siófoki és fradipályás végigfagyoskodást követően egy héttel később a tél utolsó megfázáshulláma úgy tett a torkommal, mint Budovinszky szeretett volna a Debrecennel 2005 február végén – ám a bacilusok ezúttal eredményesebbek voltak az egykori kispesti bombázónál. Kihagytam a hólapátolást a Vidi ellen, majd az MK-gyötrődést, de ma visszatérek, hogy számomra és a csapat számára is elkezdődjön, most már igazából, a tavasz. „Na akkor vegyünk egy nagy levegőt, és fussunk neki másodszor is: MOST indul a tavaszi szezonunk” bővebben