mert célunk csak egy van
Ha három kulcspillanatba akarjuk sűríteni az újpesti 1-1-et, akkor egyértelmű, hogy Zsótér gólját, Kassai hülyeségét és Dark bénázását kell kiemelnünk.
Ha pedig nem kulcsillanatokról beszélünk, akkor kopaszozni kéne, mert valahogy nem akart működni a játékunk, iszonyat beszariak lettünk a második félidőre. Pedig nem rossz ez az erőltetett 5-3-2, megadja a nyugalmat a kivárós focinkhoz. Csak nem kéne ennyire szétesni.
„Zsótér, Kassai, Dark feat. KC & The Sunshine Band” bővebben
Annyira megnyomott a szombat, hogy muszáj volt valami jó fociélménnyel lehiggasztanom magam, így vasárnap reggel felcsaptam az NB3-mas menetrendet. ESMTK idegenben, áhh, BKV itthon, hm, érdekes. NB2? Na! Sori-Békéscsaba rangadó. Egy meccs, ahol nem kell izgulni, ahol csak focihangulatért (magyarfoci- hangulatért) megyek, más nem is kell. Így hát elindultam. „Dél-pesti focikalandok III.: Vasárnapi búfelejtő” bővebben
Kavarogtak a gondolataim rendesen a kocsiban hazafele, s most, hogy kivételesen nem én vezettem, volt is alkalma azoknak a gondolatoknak kavarogni. Valljuk meg: nem jöttünk ki jól ebből a hétből, egyelőre pünkösdi volt a listavezetőségünk, és csúnyán megszórt minket a Videoton – mégsem egészen gyászos a hangulatom, pont a Fradi meccs után leírtak miatt. De egyvalami azért nagyon elszomorít. Mindjárt mondom is, hogy mi. „Csak az idő volt szép, az eredmény nem” bővebben
Ennyit tudok mondani ítéletként a tegnap estéről. Ám nincs most helye a vereségekkor szokásos ostorozásoknak, úgy hiszem. Bár nem játszottunk jól, főleg a második gól után nem, nyilván, de egy percig nem éreztem, hogy a csapat beleszarna/kishitű lenne/gyengébb volna ellenfelénél. Utóbbit egyáltalán nem éreztem, ezért is fájó a kupabúcsú, úgy látszik, idén nagyon nem megy nekünk a Fradi ellen, lehetnek akármilyen tré formában, a Sors nem nekünk írja a forgatókönyveket. „Ez most nem jött össze” bővebben
Tovább íródik a hihetetlenbe hajló kispesti hőstörténet a Bohócliga 2016/17-es kiírásában. A nagyok előre lebeszélt játékába belekotnyeleskedő külvárosi outsider csak nem akar leszakadni, ráadásul a korábbi évek kifutott jó eredményei után idén már egész tartósan egész markáns produkciókat szállít a kispesti kompánia. Szóval még mindig nem biztos semmi, és még mindig messze a vége, és bármikor véget érhet az idei álom, de a posztcímben leírtakat már én sem tudom eltagadni. „…és a 85. percben már én is elhittem, hogy ez nem lesz egy rossz szezon” bővebben