Ha nem fog esni, akkor #ÉLŐ Bp. Honvéd @ Soroksár
Kettőkor kezdünk Soroksáron a kupában. Élőzni elméletileg itt fogunk, ha nem cseszik ki velünk az időjárás és a technika.
Mastodon
mert célunk csak egy van
Kettőkor kezdünk Soroksáron a kupában. Élőzni elméletileg itt fogunk, ha nem cseszik ki velünk az időjárás és a technika.
Idézzük meg a jó finnt azzal a szóval, amit állítólag elsőként tanult meg magyarul, majd háromszor adta vissza Béláéknak:
M.U.N.K.A
„Ma 70 éves az utolsó bajnokcsapatunk mestere: Martti Kuusela” bővebben
A tévéközvetítéseket elnézve könnyen mondhatjuk: az MLSZ és a köztévé a magyar futball két legnagyobb ellensége.
Kezdjünk egy igencsak szomorú számmal: 11 forduló alatt mindössze 28 mérkőzést adott le élőben (a lehetséges 66-ból) a közvetítéseket nyáron államosító köztévé. Tavaly, amikor a Sport1 és a Duna közösen birtokolta a jogokat, akkor nyolcból hat-hét meccs ment le, ami 75-87,5%-os sugárzási aránynak felel meg. Ez változott idén 42,4%-ra, és romlik fokozatosan, mert szeptemberrel a hétvégi három meccs kettőre csökkent, vagyis fokozatosan konvergálunk a 33,33% felé, fölötte a ponttal, ahogy általánosban jelöltük a végtelen tizedes törteket.
„Számokban a Megújult Magyar Futball – A televíziós közvetítések” bővebben
Harmadánál tart a bajnokság, ami egy fontos línea, mert most néhány évig az van, hogy ebből fogunk hármat rendezni, közte kissé megpihenve, még ha nem is napokban mérhető szünettel, csak úgy elgondolkodva, honnan indultunk, hova jutottunk, mi történt, mi vár még ránk? Természetesen télen ugyanúgy lesz három kimaradó hónap, de az egy teljesen másik szünet. Az MLSZ a futball összes problémáját tervezi megoldani, az időjárás, az ország fekvése számára vis maior, hiába ígérte, a 2015/16-os bajnokságban minden csapat fűtött pályán játszik majd.
„Számokban a Megújult Magyar Futball – A fegyelmi bizottság” bővebben
Tegnap a meccsposztban már jeleztem, hogy nem gyenge komplikációkkal jutottunk fel a különbuszokra, amik végül mégsem a Határ útról 7kor, hanem a Kökiről 3/4-kor mentek (erre lehetett számítani, oké, de ha Hanta nem telózik nekünk a Kökiről a Gurigába, hogy mégis előbb lesz a Határ út, aztán visszafele Köki, és utána egyből Groupama, akkor ebből nem meccsnézés lett volna szombat este, hanem értetlenkedő anyázás az Europark előtt…), és mindez jó fél órával korábban a megbeszéltnél, nos ezt fel nem fogom, hogy ki találja ki – organizálja össze, de hogy nem egy logisztikai császár, vagy fogyasztóbarát arc, az tuti. „Meccstéma: a szervezés magasiskolája” bővebben

Igazából konkrét meccsarcot most sem választok, de nem a Vasas elleni indok okán, amikor egységesen szürkült mindenki… Most is egységeset hozott ugyan, de ezúttal inkább kalapemelésre késztető teljesítményt, a csapat. No, azért nem minden tökély, ez a kalapemelés inkább amolyan tisztelgés a hozzáállásért, semmint az igazán klasszis produkciókért, mert abból most nem igazán jött egy sem, inkább sok majdnem-et láttunk, csak mindig hiányzott az e sok majdnem-et teljes egésszé tevő korona.
Azért pár játékosról így is megemlékeznék, pont a majdnem-ek kapcsán. „Meccsarc: a sok majdnem” bővebben

Sajnos bejött az a babona-megérzésem, hogyha a Fradi nem 100%-osan fordul ránk, akkor baj lehet. Nyilván nem ez a fő ok persze, de valahol én is kapaszkodókat keresek, mert nem vagyok vidám. A Fraditól sosem jó érzés kikapni, nem egy felemelő dolog látni a VIP-ben pöffeszkedő divatharcosok kéjes mosolyát, ahogy gúnyosan táncolnak a 2:1-es „hősies” győzelem után a vendégtábor felé. És mégis, ráadásul pont ezért, no meg a csapat miatt, aki megtettek mindent, amit lehetett, meg a vendégtábor miatt, akik annál is többet, a szomorúságon kívül nincs rajtam a szokott világvége-hangulat. Így tényleg ki lehet kapni.
Csak persze szar érzés. „Utálom ezt írni, de így ki lehet kapni…” bővebben