mert célunk csak egy van
Újpest után, szünet előtt
Szép támadásokkal fűszerezett győzelmet izzadtunk ki az Újpest albérletének vendégeként, és ahogy az szokott volt lenni, a kommentszekció túlteng az örömtől, ugyanúgy, ahogy az elmúlt hetekben az öntemetéstől. Régi jó kispesti szokás szerint nem tudunk egyenesen ülni ennek a rozoga vörös-fekete csataménnek a nyergében, de hát mikor tudtunk?
Az új kispesti korszakot kritika nélkül imádó kollegák nyugodtan lapozzanak a következő #napikispest posztig, mert vigyázat, nem a feltétlen örömködésről fog szólni a poszt – igaz, nem is a korábbi időszak visszasírásáról, de jobb a békesség.
„Ízlések és pofonok” bővebbenDélután négykor egyébként Honvéd-Kecskemét (NB III.) Csepelen, ha valaki arra járna.
„Osztályozókönyv az angyalföldi Újpestre” bővebbenAz Újpest ellen ugyan a három pont a legfontosabb, de közben történések is vannak.
Azt mondják az emberek, hogy ki fogunk esni, hogy rosszak vagyunk, hogy minden hiába, ez nem csapat, ez nem edző, ez nem sportigazgató, és így tovább. Négy vereség kihozza az emberből a hőbörgőt.
Erre két nappal a meccs előtt elment minden jegy a Fáyba, és ha kétszer ekkora lenne a vendég, talán még azt is megtöltenénk.
Aztán az is van, hogy igazoltunk orrba-szájba a nyáron, erre a héten, a semmiből megjelenik egy újabb balhátvéd (akiről természetesen azonnal kiderült, hogy komoly erőnléti lemaradása van, és az elmúlt években alig játszott meccset), belebegtetnek még két esetleges igazolást (vagy hármat frissítés: nem), valamint, és ismét állítólag, többen kikerülnek a keretből.
Vajon mi a francot csináltak akkor tavasszal? Rendben, hogy eladta a klubot közben az Öreg, de nem tervezett senki a télen? Nem tervezett senki az áprilisi tulajdonosváltás óta? Mi a francra ment el a nyár, ha most esnek be az emberek? És miért esnek be, ha állítólag azonnal mennek is?
Bazz, a poszt írása közben, ezen a ponton került ki a klubhonlapra, hogy Hefflerrel és Morettivel szerződést bontottunk. Morettit maga Sannino kérte, Heffler pedig állítólag nem akart beállni egy olyan sorba, ami ugyan formailag nem létezhet, de mégis van. Engedjétek meg, hogy hatalmas tapsikolásban törjek ki.
„Próbálom követni az eseményeket” bővebben
