Mastodon

Tovább a simeonei úton

Azért még nem egészen =, de az irány be lett lőve…

…és ez most nem RW szokásos mindenben Atletit látó hülyesége (dehogynem, mondja az olvasó). Rossi újdonsült nyilatkozataiban egyre többször bukkan fel a matracos mániákus kispadvezér credójának nem egy eleme (mi csapatként vagyunk nagyok; meccsről meccsre kell haladnunk; a mi keretünk nem tud rotálni, nem pihentetek; nincs különbség bajnokság és MK között; megyünk előre, stb.), ami örvendetes, hát ha még mindehhez a cholói pedagógiai képesség is társulna, már most megtenném magunkat az év meglepetésének. Így még azért vannak fenntartásaim…

„Tovább a simeonei úton” bővebben

A Hidegkutiban árazhatjuk be a kispesti tavaszt

Mi holnap avatjuk (fotó: nepszava.hu)

Sose jön be a nagy patetikusan monumentális beharang, akármikor próbálkozok is ilyennel, így most sem teszek így. Ennek ellenére hajlok a címben foglalt ítéletre: én úgy érzem, sok minden, ha nem is eldől, de legalábbis irányba áll holnap. Hát, meglátjuk. „A Hidegkutiban árazhatjuk be a kispesti tavaszt” bővebben

Holnap indulunk, kérdés, hova jutunk?- gondolkozik RW és közben mindenkit ölel

Csodásan (és vörös-feketén) zárult a tegnapi és indult a mai napom is, ennek örömére pont átbillent bennem a posztírói indíttatás mutatója, főleg, hogy tegnap este ezeket a papírdarabokat is beszereztem, amiket a fönti képen láttok. Beharang a hajtás után. „Holnap indulunk, kérdés, hova jutunk?- gondolkozik RW és közben mindenkit ölel” bővebben

Ilyen is régen volt már: beharang!

Van kikért kijárni és van kinek kijárni - ez ám a remek dolog. (1909foto.hu)
Van kikért kijárni és van kinek kijárni – ez ám a remek dolog. (1909foto.hu)

Húzós időket élünk (élek) mostanában, amit az is mutat, hogy már megint alig posztolok, ráadásul az olyan ziccereket, mint a korábbi években a szülinapi posztok, is elfelejtem megírni, pedig imádok cikkben érzelgősködni valami futurisztikus göteborgi muzsikát betéve a hifibe, és sokadjára leírni, hogy nem hittem volna 2010 őszén hogy ez lesz, de szerencsére van a Hanta úr, aki tavaly meg idén (meg tavalyelőtt is) észnél van, vagy csörög a smartphoneja vagy mittomén és mire feleszmélek már meg is van a poszt, nekem meg marad a beharang, de hát már azt is régen írtam, úgyhogy örvendek mint Guie-Guie Gnkei Abraham az ajándéklabdának, míg bele nem veri a kapusba.

Szóval beharang. „Ilyen is régen volt már: beharang!” bővebben

Szombati munkanapon mi mást csinálnánk, mint dolgozunk?

Ezért ha nem lesz időnk, akkor rendes Újpest előtti beharangozó sem, viszont egy kibeszélőt illik kitenni.

Bár mondjuk a tévé megint nem találta közvetítésre érdemesnek, ahogy például a Vasas-MTK-t sem, cserébe újra lesz Gyirmót-Mezőkövesd, és Diósgyőr-Videoton, ami legalább valahol érthető. Szegény Fradit sajnáljuk egyedül, mert szegény szurkolóik a pórnéppel együtt vagy a stadionban, vagy az m4sport.hu streamjén kell nézzék a csapatukat.

Továbbra is felfoghatatlan ez a közvetítési rend és darabszám.

„Szombati munkanapon mi mást csinálnánk, mint dolgozunk?” bővebben