Az eső csöndesen szemerkélt, a mediterrán tél jellegzetes csapadékos énje természetesen a Dél-Balkánt sem kímélte. A delphoi jósda bejárata előtt álló kis csoportosulás ennek nem örült, de hát ezen nincs mit csodálkozni. Nekik már a magyar télből is elegük volt – noha az is igaz, hogy nem nyaralni jöttek ide. – Az elmúlt 20 év legesősebb napja Delphoiban a wikipedia szerint, elképesztő – mormolta maga elé a csoport leghosszabb hajú, amúgy helyre kis golfsapkát viselő tagja, miközben okostelefonját babrálta. A mellette álló, Bayern mezben feszítő, ám hozzá old school Kispest sálat kötő társa egyetértően bólogatott. … – Hol van már a bátyád? – fordult oda a negyedik, a laptopján épp az új blogfejlécet formázó archoz egy, a fotófelszerelését lóbáló, “You’ll never walk alone, Cibalija Vinkovci” pólót viselő fiú. – Már egy órája várunk rá. –Nyugalom, itt jön. Ez az RW-féle pontossága, ezt tudjuk szeretni. Ezt, meg a sörtippjeit.- intett a kijáratban feltűnő sovány alak felé a golfsapkás.
Hogy e fura jelenetsort megmagyarázzuk, sokat nem kell írnunk. A történések mögött mindössze annyi áll, hogy a csakblog csöppnyi szerkesztősége elzarándokolt a híres orákulum-intézményhez, kikérve kedvenc csapatuk tavaszi esélyei kapcsán a szentélyben trónoló, Apollón-papnők és önjelölt Sybillák véleményét. – Jól mentek dolgok – fordult az őt megrohanó többiek felé RW, kezében egy nagy A4es formátumú borítékkal. – Amikor beléptem a szentélybe és megláttam, hogy a 7 papnőből 3 a klasszikus ’81-es Mészöly videót nézi youtube-on, 2 a labdabiztos blogot olvassa, egy pedig afelől érdeklődik a többitől, hogy mikor lesz a következő Hemy-chat, már éreztem, hogy szakértőkkel állunk majd szemben. –És mi van a borítékban? – kérdezte kíváncsian a Bayern mezes kollega. –Hát a predikcióik. 4 verziót készítettek, pesszimistát, optimistát, realistát és álomszerűt. Püthia, a vezető jósnő amúgy nagy Honvéd-fan, még Détári miatt, akiért rajongott az Olympiakoszban.-válaszolta RW, majd a közeli, ouzót és gyengusz görög sört árusító kioszkhoz vonulva az egyik talponállóra terítette a 4, egyenként 1 fehér lapból álló szöveges transzkriptumokat. A csoport azonnal rávettete magát az irományokra, melyeket a következőkben változtatás nélkül közlünk.
1) Pesszimista forgatókönyv – összeszokás és védők nélkül nem megy.
“A kezdővédő-deficit alaposan rányomja a bélyegét a kispesti idénykezdésre. Tandia és Ignja hiányában Lovrics pótolna középen Pascariuval, ám a horvát védő 148-as buszt idéző fordulékonysága miatt 5 gólt is beszed a csapat a Győr elleni MK-meccseken, ill. a Vidi és a Fradi ellen. Lovrics helyére Alcibiade érkezik, ám kiállíttatja magát első meccsén, Rossi Remesre szavaz középen, majd az MTK ellen már Hidi kerül hátra, 3 Csiki gólt eredményezve ezzel a Hungárián. A gyors kupakiesést követően a Ligakupa egy darabig gyógyír, ám a döntőben az új portugál trénerrel már csak ebben a kiírásban álló Videoton megsemmisítő, 4:0-ás vereséget mér a csapatra a váci döntőn. Lanzafame egy meccset játszik vörös-feketében, az MLSZ precedens nélküli, az olasz ítéletet megelőző szankciója nyomán, így március végén ő már ismét Cataniában állomásozik. Rossi így előbb rendszeresen megnyújtja meccsutáni fürdéseit a sajtótájok előtt, majd mikor ez sem segít, a felkészülés spártaiságát és Cordella hozzáértését kezdi ostrozni, ami viszont összetűzésekhez vezet a klubvezetéssel. A klub a nyári alapozást már Donato Fabbrizionével, a Serie F középcsapatának számító Rovereto Rossonero exvezetőedzőjével kezdi meg. Cordella újabb olasz igazolásokat ígér, ám az nso újabb cikkét követően egész nyáron nem látják őt a kispesti sorompók mögött“.
2) Realista forgatókönyv – a végére áll össze a legó, de minek?
“Akadozva indul be a gépezet Kispeten. A foghíjas védelem és az átvariált támadósor haloványan kezd, az MK és a Ligakupa hamar elszáll, mégha az utóbbiért nem is hullajtanak krokodilkönnyeket a délpesti sorompók mögött. A bajnokság első, “hegymeneti” szakasza a Vidi-Paks-Fradi-Debrecen-MTK sorból 1 döntetlennel kerül abszolválásra, a szurkolók távolmaradásukkal tüntetnek a játék és a beléptetőkapuk ellen, minden sötét. Aztán amikor már senki sem vár semmit, jön a Kispest-faktor. A csapat kezdi hozni a gyengébb ellenfelek ellen a pontokat (“pontot-pontokat”, jegyzi meg szabadúszó szakkommentátorként Supka a III. félidő stúdiójában), a halovány légiósokat (Martinez, Albiciade, Pascariu, Odia) egyre inkább az őszvégi kezdővel és a közben visszatért védőkkel váltja Rossi mister, így az évvégi, már bajnok Győr elleni hazai 2:2 a 300 néző ellenére igazi remek kis meccsé avazsál, a Kemenes-Lovrics, Tandia, Ignja, Baráth-Vécsei, Ivancsics, Nagy G. (Ikenne)- Délczeg, Tchami (Diaby), Lanzafame csapat az olasz duplájával 2:2-t ér el, de a helyzetek alapján 7:2 is lehetne a vörös-feketéknek. Az utolsó meccset követően Lanza és Albi elköszönnek, Pascariunak, Odiának, Martineznek pedig sok sikert kíván közleményében a honlap, a szurkolói fórumokon sokan keseregnek, hogy miért is nem így kezdte a gárda a tavaszt, ahogy befejzte. Kemenes az utolsó 6 meccsen zsinórban 7-eseket kap az NSO-tól, Sinkovics zsurnaliszta portréja (“…és Kemenes Szabolcs csak edz. Arca eltökélt, szíve kemény. Csak az a fránya válogatott behívó nem jön. Ó te férfiszív, menyit bírsz te még? De ő csak edz…”) már a válogatottságot pedzegeti. Lanza a Haladás elleni idegenbelin a szezon gólját is meglövi. Szóval minden jó, ha jó a vége, csak RW kesereg évvégi összgzőjében, hogy nem elég, hogy a meló miatt nincs ideje írni, de még a csapat elszalasztott lehetőségei is piszkálják a csőrét.”
3) Optimista forgatókönyv – csak a pont nem kerül fel az i-re, de amúgy remek tavasz.
“A Győr kötelezően letudandó feladatként tekint az MK oda- és visszavágóra, egy védelmétől megfosztott Honvéd ellen, gyerekjáték. Nos, nem így történik. A kispesti első felvonáson Ivancsics megtalálja az öltözőben 2007-es tavaszi csukáját, aminek örömére 2 remekbeszabott szabadrúgásgólt heggeszt a győri cserekapus hálójába. A visszavágón Rossi catenacciózik, 1:0-ás győri siker, de csak a 93. percben betuszkolt Stresník góllal. 4 között a Kispest! A bajnokságbeli kezdés is erősen vállalható. Otthoni vereség ugyan a Vidi ellen, ám Pakson már 1 pont a termés, a Fradi és a Debrecen elleni hazaiak jó hangulatban behúzásra kerülnek, az MTK elleni idegenbeli 0:0-on azonban nemcsak Garami Józsi bácsi alszik el, de a tévénézők is. A sporttévén Mészöly Kálmán (“Így van, ez kell, csak semmi izé, ez a Budapesti Honvéd ugye, úgy játszik mint mi, haddnemennyek messzebre, ’67-ben a chilei Hexagonál kupán, vagy Svejcben, most nem emlékszem pontosan“) és Nyilasi Tibi (“igen, Hemingway úr, minden tiszteletem, elérte hogy nyílt tekintetű, tisztaszívű gyerekek játszanak a tájjellegű italokat kóstolgató légiósok helyett, akit meg hoznak külföldről az tényleg minőség, lásd Lanzafame“) is dicsérik a csapatot, ami ugye nem általános.
Az MK elődöntőben a Vasas az ellenfél, csakúgy, mint 6 éve. A párharc ezúttal simább, a kispesti 2:0-át Angyalföldön 4 gólos Lanza-gála, Vécsei asszisztok nyomán pedig Dél és Marshal gólok követik (6:0). A döntőben a Videoton az ellenfél, a meglepő módon Székesfehérvárra vitt egymeccses fináléban aztán a Vidi bár simán nyer (3:0), igaz, ehhez kell két véleményes tizenegyes és 2 kiállítás a vörös-fekete sorok közül. Rossi tajtékzik, a kispesti tábor hazafele átrendezi a felcsút közeli dűlőket, kisebb botrány, a Bozsikot 4 meccsre bezáratják, de a kupaezüst így is szépen fénylik (ellenszélben? hogy a viharba’ ne?!). A bajnokság hazai zárómeccsén a Győr kispesten veszíti el a bajnoki címet, miután az MTK nyer, ők viszont 3:2-re kikapnak a Puskás Ferenc utcában, Lanzafame, Délczeg és Vernes góljaival. Fieszta Kispesten, 4.000 ember búcsúztatja a kupaezüstös, a szezonban végül 4. helyre befutó alakulatot. Hanta évvégén mémek sorát gyártja le Lanzafaméről, Babar a Lovitól kapott signature Böde mezét “Go Alcibiade Go” pólóra cseréli, Sunnyboyt pedig sikerül elhelyezni ételhordó futárként a Hungaroburger Kft.-nél, így a Bozsikbeli házibohóc sorsa is jóra fordul. Öröm-bódottá, az átigazolási szezon kezdetéig“.
4) Álom-idény forgatókönyv – Dream with us!
“Az olasz hatóságok gyorsított eljárásban tárgyalják Lanza ügyét és soron kívüli ítélettel felmentik a taljánt. Az örömhírre Cordella is visszatér kispestre, zsákjában a beharangozott nagy fogással, Legrottaglie-vel, aki 35 évesen vállal még egy fél évet Kispesten. A média- és szurkolói érdeklődés nem kicsi, a Videoton elleni nyitányon 6000-ren szoronganak a lelátókon, érkezik is a Hemingway-poszt “Jó hangulathoz kiváló előadás” címmel, a fehérváriak elleni 1:0-ás sikeren örömködve. A Magyar Kupában a Győrt kettős győzelemmel (2:0, 1:0) búcsúztatja a bepörgött Kispest, mely a Vasason két könnyed 2:0-val lép tovább a döntőbe, Zalaegerszegre, ahol 11-esekkel verik a Videoton gárdáját. Mikor a mindent eldöntő büntetőt Lanzafame panenkázza be Bozsovics hálójába, elszabadul a lelátói pokol, jó értelemben véve, és ‘egerszeg hajnalig hallgathatja az utcáin karneválozó kispesti tábort.
A bajnokságban a legnagyobb sikerek a Fradi elleni hazai 1:0 Legrottaigle fejesével, illetve a Debrecen 5:2-es szétszedése, ahol Lanza, Legro és Dél mellett Vernes és Nagy Geri is jegyeznek 1-1 gólt. A bajnokságban a megkergült kispesti alakulat nem áll meg a bronzéremig, a félidény során 7(!) tizenegyest értékesít Ivancsics, aki Délczeg Győr elleni, február végi hibáját követően veszi vissza az ítéletvégrehajtói szerepkört (majd júliusban Genclebirgilibe igazol). A meccsek előtt már 2 órára is rúg a sorbanállás. A klub a nyomásnak engedve egyeztet a BKK-val, hogy meccsnapokon extra 42-es viliket állítsanak csatarendbe. A bejárat fölötti plakátra visszatér a “Büszkeségeink” tematika, Lanzafamével, Szuri bával és első körben Odiával, akit azonban a köz hangjának engedve hamarosan Vécseire cserélnek.
Az igazolásai miatt növekvő népszerűségű Cordella celebbé válik és beiratkozik Schobert Norbi fogyasztótanfolyamára, ahova azonban adminisztrációs hiba folytán véletlenül Schmuck Andort iskolázzák be helyette, marad hát az MFA konditerme… A Győr elleni zárómeccs már fieszta, a Győr bajnok, a Honvéd bronzérmes, barátságos döntetlen lenne a meccs nyilván, de erről senki sem szól Odiának aki irtózatos gólt ver 30-ról a 90. percben. Odi egyébként Hemy úr jóslatát beteljesítve a tavasz meglepetésévé avazsál, rendre csereként pályára lépve a bajnokságban 4, a kupában 4, a ligakupában 3 asszisztig jut és elhalványítja Genito emlékét is. A III. félidőben Gianni spagettit főz Alcibiadéval és Legrottaglie-val, Lanzafame NSO címlapsztár, és hogy, hogy nem, a zsurnaliszták most már ajnározzák a február elején még dehonesztált taljánt. Vernes, Nagy Geri, Vécsei és Baráth rendszeres résztvevőivé válnak az U21-es összetartásoknak, Baráthot Egér bá még a válogatottba is behívja Kemenessel együtt a Tonga szigetek elleni júniusi barátságos mérkőzésre.
Az utolsó hazai meccsen Holé úr akciósan árusítja a kakaóscsigát és a lekváros buktát, mely utóbbit maga GFH minőségellenőrzi. Szezon közepétől a Hootersben “Olasz hetek” címszó alatt új burgerek jelennek meg, melyeket “Lanza“, “Alci” és “Legro” menüben is lehet kérni. Hegyi Iván a szezon végén “Laza fáma: egy talján művész Kispesten” címmel ír vasárnapi jegyzetet a Népszabi sportrovatba, Hanta már nem Zelenka mez után sír, ellenben dedikáltatja kupadöntőn elázó golfsapkáját Marshal Mufival, KrisWarzycha pedig új design-t heggeszthet fel a blogfejlécbe, egy alumíniumra emlékeztető küllemű kupával és azt markoló kezekkel a fotón.”
* * *
Az anyagok elolvasása után az 5 blogger zúgó fejjel nézte a lapokat. – Hát, mit nem adnék az utolsó kettőért…- hümmögött RW, a többeik szótlanul bólogattak, Hanta pedig csak annyit mormogott: “Ez egy RW posztért kiált, Faterom.”
Így is lett.
…kívánunk minden kedves olvasónknak, kommentelőnknek, Honvédosoknak és Kispestereknek, korzó-lakóknak és Kanyar-tagoknak, tribün-arcoknak és fotelszurkolóknak, egyszóval mindenkinek, akiket valaha is megérintett a főváros XIX. kerületének legendás klubja.
Csak egy? Pedig hosszabbnak tűnik az időszak, legalábbis nekem. Pontosan egy éve, november 4.-én dobta ki Hanta az 