#Mancini10 @ Békéscsaba. Vagyis még nem, de nagyon akarják :D #nb1 http://t.co/5ttRQZpC6j
— Gazsó István (@cikoria) August 10, 2015
Címke: Mancini
Napi bornírt
Egykori kedvencünk, a Torz újabban már nem csak a Cor$-istálló házi website-jainak, de az nso-nak egyre gyakrabban megnyilvánul, áldassék érte a neve. Ha egyszer kiadnánk egy nagy Bohóc wtf-annalest, Máncsó minden magyarországi rezdülése is helyet követelne benne, az biztos, természetesen az olyan sztori-nagyágyúk mellett, mint a 2012 téli Matyi-Supka affér, a friss Lengyel-Szűcs szavazós sztori, vagy ha már KukásLajos, akkor a cerberus nicknév-adó momentuma, de hát a Balaskói videótéka-látogatástól kezdve a krémeri félidős kicsekken át a párhuzamosan két kerettel az NB1-ben indulni kívánó DVTK-ig van itt bőven alapanyag. Riszpektes tehát, hogy a Zoknis még ezen belül is igyekszik élre törni. “Napi bornírt” bővebben
Új kedvenc képem van: #mancini10
A Haladás bejelentette Máncsót :D
És – szerintem sajnos – Alcibiadét is. (via haladas.hu)
Az InStat adatai szerint Mancininél egész pontosan NULLASZOR volt a labda 16 játékperc alatt a Haladás ellen
Megint besült az RW-jóslat…
Megmondtam, hogy esőben ázunk majd a korzón, sokak között én is, egy iszonyat tré meccsen.
Nos, eső nem volt, én meg a nagy lelkesítő werkliposztom után úgy hajoltam meg egy klasszik őszeleji vírus előtt, mint kismáncsó a terhes atyai örökség alatt, így otthonról, ágyból, gyógyteákkal felszerelkezve szenvedtem végig a meccset. És a meccs tré volt. Ja, ezt eltaláltam.
Apró örömök? Á, dehogy. Ellenben sokadjára is beigazolódott, hogy TV-n keresztül nézve az élőben, meccs-haverokkal még csak-csak kibírható “foci” bizony élvezhetetlen. Sőt. Katasztrofálisán ótvarul pocsék. “Megint besült az RW-jóslat…” bővebben
▶ Ligakupa: Győr – Honvéd 3-3
Nem várok a vasárnaptól semmit, de azt nagyon
Amikor Gyuri barátom a kis szurkercsoportunkból elolvassa ezt a posztcímet, jó eséllyel rögvest a fejéhez kap majd, hogy ez nem igaz, ez a pesszimizmus már fáj. Pedig nem egészen ez a helyzet, mondom ezt az ő megnyugtatására is, de mindenkinek. Én tényleg nem várok semmit a holnaptól – nincsenek elvárásaim. Azazhogy vannak – egy jó túra, egy nézhető meccs, és ennyi. Az elmúlt hetek sok kétsége után, az ad-hoc jellegű keretösszeállításunkkal, edző- és gálameccseken 60 perceket kapó és végigalibiző Máncsóval, kezdőkörnyékre várt fiatalok elengedésével olyan nihilista hangulat csapott meg minket, hogy félünk ettől a szezontól – és bár a Dunaúj elleni nyitány vége egész szép lett, hogy kerek-e az a labda, az csak a következő hetekben dől el. És most nem vagyok pesszimista, sem pedig optimista, inkább kivárok. Szóval Győrtől igazából nem várok sokat – de azt a keveset annál jobban! “Nem várok a vasárnaptól semmit, de azt nagyon” bővebben
Egy napja azon hüledezem, hogy Mancika hatvan percen át középcsatárt játszott, és
bár már ez önmagában van annyira abszurd, mint Széles Gábor félelme a gravitáció kikapcsolásától, de még azt is meg kell jegyeznem, volt két szép mozdulata.
Persze ettől még az egész jelenség elképesztő. Tényleg hihetetlen volt. Ott álltunk, és két harmadon át (hatvan perc) néztük. Vakuljak meg ha még egyszer, de komolyan. Sőt, kérek mindenkit, ha még egyszer ilyen lesz, lőjjön hasba, szenvedjek sokáig és fájdalmasan, de haljak meg valahogy, a bíróság úgyis felmenti, elég csak annyit mondani: “Mancika”.
“Egy napja azon hüledezem, hogy Mancika hatvan percen át középcsatárt játszott, és” bővebben
bevallom
bevallom, én is mancsóztam mancsó becserélésekor, mancsó szinte minden labdaérintése után és helyett. mancsóztam akkor is, amikor sárgát kapott, és mancsóztam akkor is, amikor az öltözőfolyosó felé indult. mancsóztam, mert mancsózni kellett.