mert célunk csak egy van
Lassan már unalmas lesz ez a rovat, de most sem tudok másra mutatni, „az egész csapat anblokk tré volt” bonmot-t pedig most egyszerűen nincs kedvem elsütni. Márcsak azért sem, mert voltak olyanok, akikkel én (mondjuk nem egy szigorú mérce szerint, bevallom, de) elégedett voltam. Mondjuk, nem sokan. Bobál, Nagy Gergő és SztenderdGyuri. Meg egy kicsit maxiKing. „Meccsarcgyuri” bővebben
#Meccsarc rovatunkban a vereség ellenére többen nyújtottak be értékelhető pályázatot játékosaink közül a szombat délutáni produktumra alapozva, ami örömteli, mert azt jelzi: tényleg voltak értékelhető teljesítmények a sártengerben. Hogy messzebb ne menjek, két új igazolás is bemutatkozott és egyik sem betlizett! A győztes azonban nálam idén sokadjára ismét a balkáni perpetuum mobile. „Gyuri bán verhetetlen” bővebben
Ha RW visszatért, akkor visszatér a meccsarc rovat is, mondhatjuk, és mondjuk is! Hajtás után örömködök. „Meccsarcok: Dani, Ignja és a Bán” bővebben
Igazából konkrét meccsarcot most sem választok, de nem a Vasas elleni indok okán, amikor egységesen szürkült mindenki… Most is egységeset hozott ugyan, de ezúttal inkább kalapemelésre késztető teljesítményt, a csapat. No, azért nem minden tökély, ez a kalapemelés inkább amolyan tisztelgés a hozzáállásért, semmint az igazán klasszis produkciókért, mert abból most nem igazán jött egy sem, inkább sok majdnem-et láttunk, csak mindig hiányzott az e sok majdnem-et teljes egésszé tevő korona.
Azért pár játékosról így is megemlékeznék, pont a majdnem-ek kapcsán. „Meccsarc: a sok majdnem” bővebben
Az első félidő közepéig azt hittem, Nagy Geri lesz az MVP. Aztán úgy a 60. percig biztos voltam benne, a tékozló fiú megtérését hozza a mai este, és annyi kritika után Rikkárdó homlokára helyezhetjük fel a virtuális babérkoszorút. Erre jött a 92. perc… „Meccsarc: Gyuri bán és két alvezére” bővebben
