mert célunk csak egy van
Osztályozókönyv, stadionmizéria, edzőrajtok, Lovric, Gazdag
[8:30] osztályozókönyv // apró elmaradásban vagyunk, azonban most mindent pótlunk:
Szülinapi levelek landoltak postaládánkban. Örültünk.
Ma cseten rám írt Hanta, hogy Attis, holnap 10 éves a blog, kaparsz valamit? Merthogy ő is tervez, de ha van mondanivalóm, ne fojtsam magamba. És mivel ma épp túl lettem egy húzós munkanapon, ki nem hagynám a kedvenc műfajom, a hol szívszorító, hol keserédes visszaemlékezést, gondoltam elsőre… Aztán rájöttem, hogy azt már százszor megírtam, a keményvonalas kollegák pedig kb. annyira örülnének neki, mint egy meghatott visszaemlékezésnek az 1919 tavaszi hadibajnokságról… A törzsközönség is már százszor elolvasta ezt tőlem…
Úgyhogy csavarjunk kicsit a dolgon, saját ömlengés helyett átadom a szót másoknak. A 10 éves születésnap ugyanis mégiscsak 10 éves születésnap, és az elmúlt évtizedünk meghatározó arcai közül többen is e-mailben, táviratban, levélben, vlogban jelentkeztek a csak@taccs.hu címen, elküldve nekünk jó vagy rossz kívánságaikat, gondolataikat rólunk. Mi pedig nem vagyunk szégyenlősek és ezeket közzé is tesszük!
“Happy birthday, Győztesek!” bővebbennem szeretek kényszerből posztot írni, most mégis az van, hogy napok óta szenvedek. mutatom miért:
Igen, tíz évesek lettünk, illetve leszünk holnap, november negyedikén.
“Egészen frappáns címadás következik: boldog tizedik szülinapot, Csakblog!” bővebben