Meccstéma: hőség helyett jóságról

Fotó forrása: 1909foto.hu
Fotó forrása: 1909foto.hu

Annyira adná magát a meccstéma-glosszánkhoz az M4 és az MLSZ közös balfaxkodása a meccsidőpont variáláson és a napszúrásra ítéltetésünkön, hogy annál adekvátabb témafelvetést nehéz elképzelni – de egyrészt én is írtam már erről a beharangban, másrészt Hanta is gyalázkodott kétszer is (ekkor és ekkor) az ügy kapcsán, úgyhogy ha még egyszer leírjuk a nyűgeinket, akkor mi leszünk a blogszféra hegyiivánjai (a Mester ugye minden, de minden magyar bajnoki rajtkor elsüti statisztikus beharangját a csökkenő nézőszámokról és a “minden szar”-ról). Itt még nem tartunk.

Ott viszont igen, hogy találjunk más témát, és ezt nem is nehéz. A múlt évek sokszor grimaszolva nézett Honvédjai, fura kezdőcsapatai, követhetetlen légiós-.igazolásai (a feledhetetlen nonpluszultra-példa a Diósgyőr elleni 2013 őszi idegenbeli, ahol a második félidőben Rossi pályára küldött egy Thomas Job Iyock nevű arcot, akiről még mi, a magunkat a klubtörténésekről mindent kenő-vágó nagy lexikonoknak tartó fejek sem tudtunk semmit, csak annyit voltunk képesek kinyögni: “WTF?”) után végre van stabilnak tűnő, értelmezhető keretünk, sok-sok kispesti neveléssel, és ők eddig nem is teljesítenek rosszul.

De hogyhogy? Mi történt ahhoz képest, amin szenvedtünk itt sokáig, hogy nincs gerinc, ahova beépülhetnének a fiatalok… ilyen azért most sincs nagyon, ott van ugyan Szabi hátul, előtte Ignja, legelöl Gyula, plusz középütt Kamber… mondjuk ez már-már valami gerinc-szerűség, nem mondom, szóval rögvest meg is hazudtolom magam… de a lényeg nem is itt van.

Hanem -szerintem- ott, hogy addig siránkoztunk a gerincnélküliségen, ami nélkül nem tud beérni egy mély vízbe dobott fiatal, hogy a két-három gerincmentes idény alatt bizony egy Hidi Patrik, egy Nagy Gergő, és (rossz forma ide vagy oda, alaptudást tekintve remek) Báló, hátul Boti, szépen beértek, 2-3 éves meccsrutinnal az első osztályban… lassan ők lettek a gerinc. Csak ezt nehéz észrevennünk, hisz annyi rossz érte ezt a klubot és az első csapatot a pályán az elmúlt két szezonban, hogy a jövőt építő pozitív elemek csak csöndben erősödhettek a felszín alatt és erre kevesebb figyelem és energia jutott a publikum részéről…

Ha megfigyelitek, törvényszerű, hogy a bedobott fiatalok vagy üstökösszerűen robbannak be, és letolnak egy-egy remek idényt, utána jön egy nagyobb megfáradás, majd a beállás stabil szintre. Ilyen volt pl. a debreceni Máté vagy Varga Józsika, az MTK-s Tischler, az újpesti Simon Krisztián…  Itt Kispesten régen Németh Norbi, Bárányos, Mátyus… és most Vécsei, Baráth. Boti már túl is van a megfáradó részen, ő kész játékos lett, Bálintnál most van egy nagyobb gödör, de ő előtte több évig volt stabilan jó, ő továbbra is nagy értékünk. Botka Endi pedig a második generációs ilyen játékos, ő most éli a berobbanását, óriási a srác, meglátjuk, meddig tudja ezt (a kecsói kitérővel együtt most már egy éves) remeklést tartani. Proszi lenne még ilyen, ha játszatnánk. Gazdag Dani… Ja, és persze most Bobál Dávid is dinamitozik rendesen…!

A másik típus a nyögvenyelősen beérő fiatal,  aki ugyan nem bénázik vészesen, de sok apró hibát csinál eleinte, vagy önbizalma nincs meg, és kell neki 1-2 idény, mire üzemi hőfokra pörög, onnantól viszont stabil pontja a keretnek. Emlékeztek még Sanyikára, mikor első meccsei után Marcali kölcsönadásig ordította őt le az Esernyős a korzóról? Vagy az évekig gólképtelen, gyengusznak tűnő Kabát Petire? A szürke Pintér Zolira? És mi lett belőlük? Na most ilyen nálunk Hidi, Nagy Geri, Holender… nekik sem indult könnyen a dolog, de most egyiküket sem cserélném el senkire az NB1-ből.

Amit most írok, az azért nincs kőbe vésve, két jól sikerült meccsen vagyunk túl mindössze (plusz halovány jeleken a tavasz során, amik igazából most manifesztálódnak eredményben is). Csábító a lehetőség mélyelemzéseket gyártani az ország legjobb akadémiájáról, arról, hogy most aztán évekig élmezőny jön, mert a mostani keret a legtutibb. Ettől azért még messze vagyunk szerintem, ahhoz, hogy igazán nagyot robbantsunk, még mindig jól jönne a sokat emlegetett rutinos karmester és gólvágó, de a semminél bőven több a jelen állapot is, amit mutat a jó indulás is.

De vigyázzunk: pont a fiatalok nagy aránya és a kellő rutin hiánya okozhat gondot hosszabb távon, ha jön a menetrend szerinti, minden csapatot egy idényben elérő hullámvölgy, kérdés, ki rántja majd ki a szekeret a kátyúból, és a rövidnek tűnő kispad helyett mi pótolja ki a keret sekély mivoltát.

Meglátjuk.

De az biztos, hogy az elcsépelt “szerethető” jelző az most az egyszer adekvát fociban is, mégpedig nálunk, a mostani keretet tekintve. Egy kezdőcsapat, 3 légiós, egy közönség kedvenc kapus, és 7 saját nevelés.

Királyság!

  • Csaba Horváth

    Még a szebb napokat megélt 1909.hu-n mentek a vérremenő viták, hogy a fiatalok, idősebb és a légiósok milyen arányba képviseljék magukat ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, eredményes teljesítménye legyen a Csapatnak. Akkor többen úgy látták, hogy a fiatalok csak kiegészítő embereknek jók, óriási vakmerőség csak őket játszani (abból kiindulva, hogy nem közelítik meg Radó, Kovács teljesítményét), kizárólag Hemingway misztifikálja túl a fiatalok képességeti, voltak akik úgy látták, hogy igenis be kell dobni őket a mélyvízbe, és néhány gyengébb idény után már összeszokott, rutinos játékosokként fognak funkcionálni.
    De a legtöbbje egyetértett abban (ami koncepciót jómagam is képviseltem), hogy igazából kell 4-5 rutinos légiós (vagy magyar játékos), akik teljesítménye egyfajta gerincet ad, és rájuk lehet építeni az MFA-s fiatalokat (ahogy ez anno Illés idejébe az MTK-nál is zajlott). És úgy gondolom a fenti változatok egyfajta egyvelege hozta meg a gyümölcsét erre a szezonra (bár nem akarok semmit elkiabálni). Vagyis a régóta mély vízbe dobott fiatalok (Vécsei, Baráth, Holender), a tapasztaltabb régi motorosok (Hidi, Igna, Kemenes, Kamber, Youla) már egy olyan erős gerincet alkotnak, akik mellett az újabb generációk (Botka, Bobál, Prosser, Gazdag) sokkal gyorsabban, hatékonyabban tudnak beépülni, és remélhetőleg ez a tendencia még hosszú éveken keresztül fog működni. Persze ehhez kelleni fog Hemingway (bár tudom, hogy ezzel most sokak szemébe nem szerzek osztatlan elismerést), aki minden követ megmozgat az MFA jó szerepléséért, kelleni fog egy Rossi vagy hozzá hasonló edző, aki nem forgatja fel a Csapatot, hanem szorgalmasan építi be az újabb és újabb fiatalokat, kelleni fog egy kitartó Tábor, szurkolósereg, akik átlendítik a Csapatot a kritikusabb meccsidőszakokon. De úgy érzem, hogy a sok MLSZ szarság, ami első látásra a Csapat teljesítményét hivatott csökkenteni (kevesebb légiós, egyenlőtleg légiós játszatás, stadionépítési húza-vona, stb,) inkább összekovácsolja a Klubot és a Szurkolókat, mintsem bomlasztó hatás érződne (ellenbe pl. a fradival, ahol az összes MLSZ döntés pozítivan sült el, de mégse sikerül konszolidált állapotokat teremteni a klubbon belül).
    Szóval én továbbra is bizakodó vagyok, egy olyan folyamat beindulását látom Kispesten, ami ugyan nagyon sérülékeny, de ha mindenki azon van, hogy ne sérüljön ez meg, akkor egy nagyon pozítiv kicsengésű valami sülhet ki belőle. :) CS.A.K.

  • apostata

    Nagy öröm a sok saját
    nevelés, pláne, hogy jól is játszanak, de legyünk fairek és ismerjük el: az
    MLSZ zsigerből szidott (és valóban inkorrekt módon bevezetett) légiós kvótája
    nélkül nem világosodott volna meg senki a klubnál és nézhetnénk továbbra is
    Kosnicokat, Bozovicokat, meg Job apókat…

    • Csaba Horváth

      Alapvetően nem a légióskorlátozás a probléma, hisz valóban 7 légiós mellett jobban érvényesülnek a fiatalaok. A probléma az egyszerre pályára lépő légiósok számának egyenlőtlen szabályozásával van. Mert így – minőségi légiósok esetén – egy nemzetközi kupába indulásra nem jogosult egyből hátrányba kerül. A vérlázító pedig az, hogy ez a szabály akkor lett bevezetve, amikor az MLSZ tudta, hogy kik indulnak nemzetközi kupába. A pofátlanság része pedig az, hogy kiesés után is ugyanúgy fennáll a szabály…ezen sajnos mindig fennakadok…mert ellentmond minden fair play szabálnyak….pedig ha az MLSZ ilyen idióta, legalább a Csapatokban lenne annyi gerinc, hogy szembemennek az MLSZ-szel és engedélyezik az ugyanannyi pályára lépő légiósokat. Még szerencse, hogy enélkül is verjük őket! :D