KryzWarzycha megint coub-olt nekünk egyet, mégpedig a legnemesebb videóemlékek egyikét loop-olta formába.
“A legmélyebb bugyrokból – 4. rész: Sztenderd sérültek” bővebben
A legmélyebb bugyrokból – 3. rész: Csak a szokványos
KryzWarzycha fáradhatatlan, minivideói közül egy újabb klasszikus esett be a héten a postaládánkba. 1998 őszi idényzáróján szegény Csertői Reli brutális lábtörésére ki ne emlékezne a Fradi ellen? Természetesen nem vagyunk aberrált blog, hogy magát a krachot nézegessük végtelenítve, viszont az elkövető magyarázata a meccs végén megér egy misét.
“A legmélyebb bugyrokból – 3. rész: Csak a szokványos” bővebben
Proszi az U21-ben, Liechtenstein ellen
11101110110011, tá-ti-ti-ti-tá-tá, .—…—–…——.—–.——….
A korunk Einsteinjének kikiáltott Stephen Hawking nemrég azt mondta, egy fekete lyuk lehet, hogy mégse nyel el minden anyagot, energiát és információt, hanem előfordulhat, hogy az információ igazából nem is kerül bele, inkább helyette megreked az eseményhorizonton, kissé szétesik, majd dekódolhatatlanul ott ragad, elvesztve önnön információtartalmát.
A lényeg, ha jól értem, hogy egyszerre ott is van, meg nincs is ott az információ. Pont, mint nálunk. A Puskás Ferenc utcai Fekete Lyuk környékére is bejut minden, hogy onnan aztán semmi se jöjjön kifelé. Egészen máig, amikor is a hawkingi új paradigmára úgy cáfoltunk rá visszakézből, hogy az ide betolható bármelyik hasonlatot egészen ciki lenne belefűzni ebbe a mondatba.
“11101110110011, tá-ti-ti-ti-tá-tá, .—…—–…——.—–.——….” bővebben
A legmélyebb bugyrokból – 2. rész: Entrée!
Múltkor indult új sorozatunk alapját az jelenti, hogy KryzWarzycha blogdesignerünk unalmas perceiben elkezdett coubokat gyártani, és ebbéli fölbuzdulását szerencsére régi Kispest-vonatkozású videóklasszikusokhoz társította. Első epizódunkban Benkő Laci bácsi gyalázta földbe az akkori csapat zalai első félidejét 1999-ből, most pedig szűk fél évvel később már az általa idehozott Reszeli-Soós mester kezd be egy kőkemény bohócliger modorral a kispesti öltözőfolyosón a Vác ötgólos legázolását követően. (Mindehhez kötelezően UMBRO gallérlogós ing! Sírok!) A két rokonértelmű kifejezés 2 mp-en belüli elsütése, főleg, hogy ebből az egyik idegen nyelvű, annyira csodás, hogy elolvadok. Akkor amúgy azt hittem, ez a csapat dobogós is lehet, ilyen rajt után, a Komorát váltó Reszelivel.
Idén valami végleg megváltozott
Az van, hogy Gyula az első olyan játékosunk, aki már úgy számít öregnek, miközben egyáltalán nem az, hogy fiatalabb nálam. Szóval nem elég, hogy öregebb lettem a csapat legöregebbjénél (amit a jó Tóth Iván tolt ki egészen Bonazzoliig), mert az várható volt, hogy egyszer be kell következzen, hanem az is van, hogy akinél már öregebb vagyok (H halmaz szuprémuma), azt esetleg én, vagy a közvetlen környezetem akár, de a lényeg, hogy öregnek tartja valaki, aki velem nagyjából egykorú.
Meccstéma: “szurkolói… nincsenek”
Meccstémának most rövid leszek. A futball általában a szurkolókért van. Klubokat normális esetben a köz alapít, a helyi közösség, lokálpatrióták vagy sportbarátok, vagy a kettő együtt. Maguknak, szenvedélyből, a saját örömükre. Ők termelik ki az első éra játékosait, és mindenkori szurkolóit. Nos, ezek az úgynevezett futballklubok.
Aztán van olyan jelenség, amit nem ért az ember. Vannak fura képződmények. És a fura képződménynek minden nyúlványa, kelléke is fura. Például a szurkolótábora. “Meccstéma: “szurkolói… nincsenek”” bővebben
Osztályozókönyv vs. Felcsút
Csak a szokásos.
Csak a szokásos.
“Osztályozókönyv vs. Felcsút” bővebben
Meccsarc: szürkék között szűrő a király
Meccsarcnak választani valakit most sem könnyű. Békéscsabán a bőség zavara okozott nehézségeket a sok jó teljesítmény közepette; most egységesen szürke volt a csapatunk.
Én mégis kiemelném Nagy Gergőt, aki amíg pályán volt, nem nagyon hibázott, viszont hetek óta tartó megalkuvás nélküli és fáradhatatlan középpályásjátékát most is változatlanul hozva, tegnap ezzel kiemelkedett a mezőnyből a mi oldalunkon. Tegnap is írtam, hogy én nem is cseréltem volna le őt, de lehet, hogy tényleg megfáradt, ezt a szakmai stáb csak jobban érzi. “Meccsarc: szürkék között szűrő a király” bővebben
Nem jött össze, de van ez így: közhelyes, de tényleg így gondolom
Megint egy Kretens idézet jut az eszembe, mint a csabai beszámolóban, úgy látszik most ilyen kretén időket élünk, ez már csak így megy. Egy ’97-es WigWam-os koncertfelvételen szól le Hemü énekes a mindenféle (ám persze jellemzően gyors) dalokat berendelgető punkoknak, hogy “…nem lehet mindig géppuska vázzeg“. Hát sajna ez ránk is igaz ebben a szezonban, nem lehet mindig géppuska, pedig ha valamikor, ma kellett volna egy gyorstüzelő. “Nem jött össze, de van ez így: közhelyes, de tényleg így gondolom” bővebben