Bírók, aki az elmúlt öt évben legalább tíz meccset vezettek nekünk

„faternak” szeretettel

Andó-Szabót valahogy sejtettem, Kassait is, ám a másik Szabón és Vad II-n meglepődtem, mert utóbbira valamiért nem úgy emlékeztem, mint akivel nagyon nem megy nekünk.

Andó-Szabó viszont tényleg érdekes. A legutóbbi tizenegy meccsén, amit nekünk fújt összesen öt döntetlent szereztünk, és még a bajnoki szezonunkra eső három meccséből is kettőt elveszítettünk (Vasas idegenben, Videoton idegenben). Utoljára vele Debrecenben, a teltházas bajnokavatón nyertünk, ami azért vicces, mert egy tizit legalább jogosan kérnek rajta számon a hazaiak. (Ha egy Dombi lepattan a 19 éves Bobálról, akkor az inkább rá nézve ciki.)

Az utóbbi öt évben mindössze 17 alkalommal fordult elő, hogy egy meccs mindkét félidejét külön-külön elveszítsük. Érdekesség, hogy ebből a 17-ből ötször Andó-Szabó, négyszer Kassai, háromszor Bognár Tamás volt a spori, míg a többi ötön egyenlően osztozik Vad II., Solymosi, Németh Ádám, Iványi és Szabó Zsolt.

Csak költőileg teszem fel a kérdést, hogy ha elég nagy időtávot nézünk, akkor a bírók mutatóinak nem igazán kéne eltérnie jelentősen a Honvéd eredményességétől, viszont mégis azt látjuk, hogy a sokat fújók 67 és 33 százalék közötti pontszázalékkal szóródnak a mi szemszögünkből. Biztos van rá logikus magyarázat.

A Honvéd eredményessége ugyanebben az időszakban: 166 mérkőzés, 67 győzelem, 39 döntetlen, 60 vereség, ami azt jelenti, hogy az összes pontok 48,4%-át gyűjtöttük be.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. || vh összes bejegyzése