Valami érthetetlen okból úgy alakult a magyar labdarúgás története, hogy sem a Kispest, sem a Honvéd nem játszott még bajnokit a Csákvárral. Sőt, a második csapatunk sem.
A Kispest erre egyébként nagyjából objektíve is képtelen lett volna, ugyanis Csákváron 1948-ig nem igazán létezett klubszintű labdarúgás, és mivel az önálló Kispest 1949 végén megszűnt, ráadásul az egykori Kispest település még véletlenül sem Fejér megyében található, ahol a születőben lévő csákvári labdarúgás bontogatta a szárnyait, a találkozás valószínűsége abban az egyetlen közös évben pontosan a rettentő és az iszonyatosan valószínűtlen közé eshetett. A matematika végül működött, és a két klub nem találkozott egymással.
A nem találkozás hátterének megkapargatása reményében ezért Pluhár Istvánhoz és a Magyarországi sportegyesületek története című 1942-es monumentális munkájához fordultunk – és pattantunk le róla. Idézem az egyetlen csákvári labdarúgáshoz kapcsolódó találatot:
Gántbánya Kultur és Sport Egyesülete, Gántbányatelep, u. p. Csákvár. Alakult 1937-ben. Működő szakosztályai: céllövész, labdarúgó. Igazolt játékosai nincsenek. Díszelnökök: Hilller József dr. és Braun Róbert. Elnök: Nemes Vilmos; szakosztály-vezető: Téczeli Béla lövészet, Benedek Endre és Ráczkevei József labdarúgó. Szakosztályai a megyei versenyekben eddigi működésével már több arany-, ezüst- és bronzérmet nyertek.
Pluhár, 407.o
Vagyis Csákváron 1942-ben, illetve pontosabban az adatfelvétel idején nem létezett egyetlen labdarúgással foglalkozó klub sem, és egyedül a szomszédos Gánt település utánpótlása volt jelen valamennyire. Túlzottan jelentős ez a jelenlét sem lehetett, ugyanis Pluhár tudomása szerint a gánti egyesületnek sem voltak állandó igazolt játékosai, és ebből következőleg vélhetően egyetlen bajnoki rendszerű tornán sem vettek részt. (Gánt manapság egy 850 fős falu, míg Csákvár egy 5500 fős város.)
A Honvédnak 1950 és 1991 között volt egy nagyon halvány esélye összefutni a Csákvárral, ehhez azonban nem sikerült teljesíteni a szükséges előfeltételt, és kiesni az NB I-ből, az NB II-ből, és így tovább egészen a legalsó, még Nemzeti Bajnokságnak nevezett szintig, miközben a Csákvár legalább egyszer feljön Fejér megyéből. A Honvéd és a Csákvár között ekkoriban legalább négy osztálynyi távolság éktelenkedett.
1991 után kicsit bonyolódott a helyzet. A Kispest 2003-ban például kiesett, azonban a Csákvár akkoriban a Fejér megyei harmadik vonalban, országos viszonylatban a hetedosztályban sínylődött. Pedig nem sokkal korábban, a kilencvenes évek közepén élte első fénykorát a klub (ennek alapjaira később még visszatérünk), és pár év NB III után, az 1997/98-as szezont az NB II Nyugati csoportjában tölthette. Az egyetlen szépséghiba, hogy ekkoriban a másodosztályt NB I/B-nek hívták, és az NB II a harmadosztály neve volt.
Egy életerős klubnak a hetedosztályból is létezik visszaút. Előbb hét idény alatt felszenvedték magukat a megye egyig, ahol aztán megfogták az isten lábát, és megérkezett névadó szponzornak az Aqvital. (Sajnos az aqvital.hu oldal jelenleg elérhetetlen, ami azért zavar egy kicsit, mert őszintén fogalmam sincs mivel foglalkozhat a cég. A nevének hangzása és a latinos műveltségem azt mondatja velem, hogy talán ásványvízzel.)
Alig két év telt el, és máris az NB II-ben találjuk őket, azonban az MLSZ – jó szokásához híven – ebben az évben is átszervezte a bajnoki rendszert, és a kétszer tizenhat csapatból kétszer nyolc kiesett. A Csákvár a kilencedik helyen végzett a csoportjában, így még a hat-nyolcadik helyezettek számára kiírt osztályozóról is lemaradt.
A visszajutás egy éven belül sikerült, és azóta, vagyis 2014/15-től a Csákvár fix NB II-es csapat. Pláne, hogy közben kinőtt mellettük a földből az a Felcsút, amiről Pluhár még csak nem is hallott 1942-ben, viszont pár év alatt rendesen rátelepedve a környékre, a Bicskéből és a Csákvárból is amolyan fiókcsapatot csinált. Hogy most pontosan mi a két klub viszonya, azt a fene tudja. Egy hete mondjuk pont együtt edzettek a Felcsút kettővel, és a honlapjukon található csapatbemutató alapján a keretből tizenegyen is megfordultak korábban Felcsúton.
Vasárnap tehát új ellenfelet avatunk, sorrendben a franc tudja hányadikat.
(Komoly sporttörténészi vita van egyelőre arról, hogy például a sok egymásból alakuló, egymással összevont, majd szétszedett szegedi csapatot hánynak számoljuk? És nyugalom, nem csak a Szeged a problémás, elég csak az ország különböző pontjain feltűnő Balaton FC-kre, Auto-Traderekre és Lombardokra gondolni. Őket vajon hova és hogyan számoljuk?)
Valahol a Csákvár is egy Honvéd
1994-ben a Csákvár egyesült az Óbudai TSZ-ből lett Szentendrei Honvéd Petőfi akkoriban harmadosztályú csapatával, és máris magyarázatot kapunk arra, hogy a megye egy nyolcadik helye a következő idényben miként érhetett NB III-at.
Sokan csak a folyosón hallgathatják Sárvári Istvánnak, a megyei szövetség elnökének megnyitóját, amely azzal a jó hírrel kezdődött, hogy mivel a Duna-csoportban szereplő szentendrei Petőfi Honvéd együttese fuzionált a Fejér megyei Csákvár csapatával újabb NB III-as klubbal gazdagodott a megye. Vasárnap már Csákvár-Szentendre Petőfi Honvéd néven lép pályára az Elektromos elleni fővárosi találkozón. A fúzió azért jött létre, mert a szentendrei csapat szponzora nem vállalta a Pest megyei városban a drága létesítmény bérletét. Csákváron viszont természetes, hogy a nagyközség, mint eddig, úgy a jövőben sem kér bérleti díjat a labdarúgócsapattól. A mérkőzéseket a jövőben a festői környezetű csákvári sportcentrumban játsszák majd.
Nemzeti Sport, 1994. augusztus 10. || A szomszédos cikkben Oroszhegyi Károly jelenti Párizsból, hogy a Vác FC-Samsung rendben megérkezett a PSG elleni BEK-selejtezőre. Csank János szerint: „Nehéz dolgunk lesz.”
A sztori ennél is kacifántosabb, ugyanis az akkoriban a Pest megyei kettőben játszó Szentendrei Petőfi 1992-ben egyesült a Honvéd Osztapenkóból átnevezett Honvéd Hargitával, és tőle örökölte a harmadosztályú indulási jogot, amit aztán megtartott, és vitt le Csákvárra.
A Honvéd Hargitának ekkoriban az a Kiss László (is) volt az edzője, aki a következő évben Kuusela segítőjeként már a Kispesttel nyert bajnokságot, és olyan játékosai voltak, mint a Fradiból ismert Szűcs Mihály és Vanicsek Zoltán, a Csepelből Tyukodi Zoltán, vagy a III. kerület-BVSC-vonalon mozgó Kiss István. A klub veszte végül az lett, hogy bár kiskatonákat foglalkoztatott, a nevében a Hargita egy Kft. volt, és annak tulajdonosa, Magyar Ernő 1992 tavaszán, amikor simán vezették a csoportjukat, egyszerűen mellőzni kezdte a játékosok fizetését. Magyar később a Fraditól is fizetés nélkül lépett le.
Az első csákvári fénykor tehát egyáltalán nem nevezhető önerősnek, sokkal inkább egy korábbi budapesti Honvéd-egyesület kalandos történetének záró fejezete.
Fontos, hogy a Szentendrei Honvéd Petőfit még véletlenül se keverjük össze Szentendre hagyományos Honvédjával, a hetvenes években egészen a másodosztályig jutó, majd a nyolcvanas években teljesen eljelentéktelenedő Kossuth KFSE-vel, leánykori nevén a Szentendrei Honvéddal.
*_ helyreigazítás
2014-ben a Ligakupában volt egy Csákvár-Honvéd, tehát a stadiont csak bajnokin avatjuk.
címlapkép: 2020. augusztus 16., Csákvár-Ajka 0-5 (adatbank meccsvideóval)
megjegyzés a címlapképhez: A meccsre véletlenül keveredtünk, mert az eredeti terv az volt, hogy reggel lemegyünk csobbanni Velencére, kultúrprogramként megnézzük drMáriás tárlatát Kápolnásnyéken, majd valahol ebéd, és este Felcsút-Kispest. A felcsútiak azonban – igen sportszerűen – holmi koronavírusra hivatkozva lemondták délelőtt a meccset. Haza nem akartunk menni, és szerencsénkre a környéken egyetlen meccs volt, az akkoriban a Felcsút fiókcsapatakét működő Csákvár és a Honvéd kvázi fiókcsapataként működő Ajka meccse. A Rossinál bemutatkozó Nagy Mihály Krisztián négyet lőtt, Soltész Dominik egyet, de ismerős lehet a később szintén NB I-ig jutó Kovács Nikolasz, Tóth Péter és Irimiás neve az Ajkából, ahogy a korábban nálunk játszó Heffler Tiboré is.
megjegyzés a megjegyzéshez: A Felcsút elleni meccset végül novemberben kellett lejátszani, és mi, természetesen a koronavírus miatt talpig ifiben, egy 90. percben kapott góllal kaptunk ki. László Dávid és Kocsis Dominik először kezdett, Kerezsi és Keresztes először játszott, Eördögh és Kovács Dominik először ült a padon. Ha a tizenhat hiányzó játékosunk nem lett volna elég, akkor nehezítésként Bódog helyett Klausz ült a padunkon. Elképesztően unfair volt a Felcsúttól (és az MLSZ-től), hogy amíg ők lemondhatták pár órával kezdés előtt a meccsüket, addig nekünk erre nem volt lehetőségünk, pedig utólag kiderült, a Honvédnál nagyobb volt a probléma a meccs idején, mint augusztusban Felcsúton. Az egyik legundorítóbb meccs volt, amit életemben láttam.
🗣️ a hozzászólás // előmoderált.
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.
