Mastodon Mastodon

A Honvéd nem csupán csúsztatott, hanem valótlant is állított a Cirkovic-ügy kapcsán kiadott közleményében

Nem akarunk kötekedni, de ez a magyarázkodás már nekünk kellemetlen.

man wears white vr headgear

Vettük a fáradságot, és ha már a hivatalos (az ún. ebből élő) sajtó nem tette meg, akkor mi utánajártunk a Honvéd kontra MLSZ nyilatkozatcicaharc tartalmi részének. Milyen pontokat is kifogásol a Honvéd a valóban kötelező szerződésmintából? Kötelező egyáltalán a minta?

Pár kattintás volt az egész, és bár sokkal okosabbak nem lettünk, sikerült tisztáznunk pár kérdést.

A Honvéd közleménye

Az egész 2023. december 13-án, az esti órákban kezdődött, amikor a Sportálon megjelentekre reagálva a Honvéd kiadott egy közleményt. Ebben a klub elismerte, hogy a FIFA valóban kizárta az átigazolásból. Azt is elismerte (új elemként), hogy Lazar Cirkoviccsal nem sikerült megállapodniuk a nyáron, és ezért az ítélet. A közlemény további részletei viszont egészen furcsa irányt vettek.

  1. A Honvéd mindössze annyit ismert el, hogy kizárták az átigazolásból. A FIFA valóban kizárhat egy klubot az átigazolásból, akár határozott időre is, azonban a kizárás szinte kizárólag mellékbüntetésként jelenik meg a gyakorlatában. Magyarul: a Honvédnak van egy fizetési kötelezettsége, amit nem teljesített, és a kötelezettség fennállása mellett, illetve a fizetés teljesüléséig kizárták az átigazolásból. A játékossal szembeni fizetési kötelezettségét a Honvéd a kiadott közleményben nem említette, ami minimum csúsztatás.
  2. A Honvéd azt állítja, hogy „a Magyar Labdarúgó Szövetségtől kapott kötelező szerződésminta alapján szerződött a védővel és ugyanezen mintában foglalt klauzula alapján mondta fel a megállapodást (…)”, ami egész egyszerűen nem igaz. Nagyon könnyen kideríthető, hogy a kötelező szerződésminta mindössze egyetlen évig, 2016 nyarától 2017 nyaráig volt érvényben, majd törlésre került, és az MLSZ elfogad bármilyen, a klubok által készített megbízási szerződést, amennyiben az megfelel az MLSZ mindenkor hatályos szabályzatainak.
  3. „(…) döntést nem tartjuk jogosnak, ezért a Budapest Honvéd minden lehetséges jogorvoslati lehetőséget megvizsgál, a FIFA legmagasabb fórumai felé is jelezzük az aggályainkat a határozat kapcsán.” A FIFA október 30-cal zárta ki a Honvédot az átigazolásból, ami azt jelenti, hogy a klubot elmarasztaló ítélet legkésőbb október 30-ig megszületett. A magyar sajtóban december 11-én szellőztették meg a kizárás lehetőségét, majd 12-én, a FIFA közleménye alapján tényként közölték. A Honvéd 13-án elismerte, és figyeljük meg, amennyiben nincs a sajtókényszer, akkor valószínűleg nem teszi meg, valamint azt is, hogy még csak most vizsgálódik és gondolkodik azon, hogy jelezze az aggályait. Petkovic kapcsán láthattuk, hogy mit jelent ez a gondolkodás.

A Honvéd közleményének vitathatatlanul legjobb része az utolsó két mondat:

Továbbá megítélésünk szerint szükséges lenne összehangolni a MLSZ-től kapott, kötelezően alkalmazandó szerződésmintát a nemzetközi szövetség jogalkalmazási gyakorlatával, hogy elkerülhessük az ehhez hasonló helyzeteket. Ez utóbbit hivatalos formában is kezdeményezzük a szövetségnél.

A közlemény december 13-án, kora este jelent meg, vagyis kilenc nappal az MLSZ elnökségének 4-i ülése, és öttel az MLSZ hivatalos értesítőjének 8-i megjelenését követően. Márpedig az elnökség 4-én a következő döntést hozta az egyébként nem kötelező szerződésmintával kapcsolatban:

Az MLSZ Elnöksége elfogadta a Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzat módosítását. A javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Szabályzat jelen határozat elválaszthatatlan mellékletét képezi és 2024. január 1-jén lép hatályba.

ELN-126/2023 (12.04.) számú határozat

Hogy pontosan mit jelent a határozat, azt két (három) dokumentum összehasonlításával könnyen megállapíthatjuk. Az egyik a 2024. január 1-től hatályos Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzat, a másik a jelenleg hatályos, és harmadiknak vegyük ide a Cirkovic szerződtetése idején hatályost is, bár az utóbbi kettő között nincs lényegi eltérés. A munkaszerződés sablonja először 2016 nyarán jelent meg a szabályzatban, akkor még kötelező jelleggel, és a jelenleg is hatályos szövegezéssel, majd 2017-től a kötelezőséget eltörölték.

A 2023 decemberében törölt pontok:

IV. A munka díjazása

(16.) A felek megállapodnak, hogy amennyiben a sportszervezet kiesik abból az osztályból, ahol a szerződéskötés időpontjában szerepelt, akkor a Munkavállaló személyi alapbérét a Munkáltató az Egyéni Feltételekben meghatározott százalékkal – de legfeljebb 50 %-kal – csökkentheti azzal, hogy amennyiben az alapbér-csökkentés mértéke meghaladja az eredeti alapbér 30%-át, abban az esetben a Munkavállalót megilleti az azonnali hatályú felmondás joga.

XI. vegyes rendelkezések

(43.) A Munkavállaló elfogadja, hogy amennyiben a Munkáltató első csapatába nem kerül be, vagy a szakmai vezetés döntése alapján átkerül a Munkáltató második vagy további csapatához, alapbére a döntést követő hónap 15. napjától kezdődően a 15. pontban meghatározott összeg Egyéni Feltételekben meghatározott százalékára – de legfeljebb 50%-ára – csökken.

Igen, pontosan az a két pont, amelyek alapján Petkovic (43.) és valószínűleg Cirkovic (16.) ügyét is elveszítette a Honvéd. Petkovic esetében a vitarendező bizottság úgy ítélte meg, hogy a szerződés kérdéses pontja ugyan lehetőséget biztosít az átsorolásra és a jelentős bércsökkentésre, azonban nem tartalmaz feltételeket, és ezért a klub egyoldalúan, önkényesen élhet vele, ahogy ebben az esetben is történt. A szerződés ezen pontját a körülmények (önkényesség, indokolatlanság) miatt nem lehet figyelembe venni a játékos ki nem fizetésének igazolására.

Azt nem tudjuk, hogy Cirkovic melyik pont mentén fogta meg a Honvédot, azonban hajlunk arra, hogy a kieséssel. Mivel a másodosztályban légióst szerepeltetni nagyon drága az MLSZ jelenlegi pénzosztási gyakorlata miatt, ezért az NB I-ből kiesett Honvédnak valamit kezdenie kellett a keretét ellepő légiósokkal. Ami felmerülhet ilyenkor:

  • lejárt pont a szerződése, és nincs mit tenni, viszlát,
  • közös megegyezéssel szerződést bontanak, és legfeljebb a Honvéd kifizet pár hónapnyi fizetést,
  • a Honvéd értékesíti a játékost,
  • a Honvéd kölcsönadja a játékost,
  • megtartja a játékost, fizeti tovább, azonban nem nevezi a bajnokságba,
  • keresnek valami kapaszkodót a játékos munkaszerződésében.

Cirkovicnak 2024 júniusáig élő szerződése volt a Honvéddal, vagyis nála mindenképp kellett valami megoldást találni, hogy ne terhelje tovább a klub költségvetését a hatalmas fizetése. Nyilván a legegyszerűbb a kiesésbe kapaszkodni, és bízni abban, hogy a bércsökkentés hatására a játékos saját maga mondja fel a szerződését.

Azt sajnos nem tudjuk, hogy pontosan mi és hogyan történt, ugyanis a Honvéd június 28-án bejelentette, hogy szerződést bontott a játékossal.

Az MLSZ cinikus válasza

A Csakfoci megkérdezte az MLSZ-t, hogy mi a véleménye a Honvéd közleményéről. Ezt a választ kapta:

“A szerződésminta alkalmazását az UEFA írta elő, melynek tartalmát a klubok a HLSZ-el közösen dolgozták ki és javasolták elfogadásra az MLSZ-nek. Az MLSZ az elmúlt időben kétszer kezdeményezte a szóban forgó pont törlését, de azt a klubok elutasították. 2023 végén az elnökség saját hatáskörében törölte a pontot a szerződésmintából, azaz a Honvéd esetleges levele felesleges. A módosított szabályzat természetesen nyilvános, mely megtalálható az MLSZ honlapján.”

A Honvéddal közleményével szemben az MLSZ sem a hatályos szabályzatában, sem a Csakfocinak adott válaszában nem állít olyasmit, hogy az általa nyilvánosságra hozott szerződésminta használata kötelező lenne a klubok számára. Ilyesmit egyedül a Honvéd közleményében olvashattunk.

És ha ennyi nem lenne elég, az MLSZ finoman jelzi az olvasónak, hogy a Honvéd, bár tisztában volt azzal, milyen pontok alapján bukta a FIFA előtt az ügyeket, azzal már nem volt tisztában, hogy amit kifogásol, amire mutogat, és amin változtatni szeretne, azt a szövetség idő közben már elrendezte.

Mérhetetlenül kellemetlen

A Honvéd képes volt kiadni egy olyan közleményt, ami egy komoly csúsztatás mellett egy konkrétan nem igaz állítást tartalmaz, másrészt olyan jövőbeli terveikről írnak benne, aminek semmi értelme, hiszen nyilvánosan elérhető, hogy már mind tárgytalan.

Érdekes összefüggések

2023 májusában, a Petkovic-ügyben egy bizonyos Bajáky Tamás ügyvéd képviselte a Honvédot. Egy gyors kereséssel megtalálható, hogy Bajáky 2010 novembere és 2014 szeptembere között az MLSZ Igazolási és Átigazolási Bizottságának, majd egy névváltás követően az Igazolási és Vitarendezési Bizottságnak az elnöke volt.

Ugyan a Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzatba csak 2016-ban, tehát Bajáky távozása után másfél évvel került bele akkor még kötelező jelleggel a játékosokkal kötendő szerződésminta, és amíg a FIFA (mert mástól nem várhatjuk) nem publikálja a Cirkovic-ügy részleteit, addig nem tudhatjuk, hogy ebben az ügyben is Bajáky képviselte volna a Honvédot, azonban ha igen, akkor különösen vicces az egész történet.

Vagyis adott egy ügyvéd, aki pont annak a bizottságnak volt az elnöke éveken át, amelyiknek a munkásságát most közleményben hibáztatja a Honvéd, és akit pont a Honvéd kér fel, hogy képviselje egy korábbi játékosával szembeni ügyben.

Gyanús

Gyanús, hogy Petkovicot simán csak elb*szták. Nagyon hittek a játékossal kötött munkaszerződés egy pontjában, és úgy gondolták, azt a pontot érdemi indoklás nélkül is alkalmazni lehet.

Cirkovic esete érdekesebb, mert egyelőre nem ismertek a részletek. Úgy tűnik, a munkaszerződésének 16. pontja alapján jelentősen csökkenthető a bérezése osztályváltás esetén, azonban a Honvéd a kiesés után egy hónappal szerződést bontott a játékossal, ami viszont nem következik a hivatkozott a pontból. Kicsit böngészve azonban a Cirkoviccsal kötött szerződés idején hatályos szabályzatot, a munkaszerződés sablonjában belefuthatunk a következő részbe:

IX. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

(36.) A Munkáltató a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti

c) ha Munkáltató csapata kiesik abból az osztályból, amelyben a szerződéskötés időpontjában szerepelt, vagy onnan bármely okból kizárják, vagy nem kap licenszet az adott bajnokságban a következő évi induláshoz. A Munkáltató a jelen alpontban rögzített felmondási jogát a bajnokság utolsó hivatalos mérkőzésétől számított 30 napon belül jogosult gyakorolni.

Tisztának tűnik. Ha kiesünk, szabadon fel lehet bontani a szerződését. Viszont a helyzet valószínűleg annak ellenére sem ilyen egyszerű, hogy ez a pont nem került törlésre a 2024. január 1-től érvényes szabályzatban található szerződésmintából sem. Ha egyszerű lenne, akkor kiesés után mindenkinek viszlátot lehet mondani, és nem kellene senkivel egyezkedni. Ehhez képest a Honvéd a közleményében a következőt írja:

A 2022/2023-as szezon végén búcsúzott csapatunk az első osztálytól, amely után 12 légiós távozott a Budapest Honvédtól. 11 labdarúgó esetében mindkét fél számára elfogadható megegyezés született, és mindössze egyetlen játékos volt, aki végül nem fogadta el a klubunk által felkínált feltételeket.

Vagyis úgy tűnik, a szerződés 36. pontjának c) bekezdése valamiért mégsem alkalmazható automatikusan kiesés esetén. Pontosabban nem alkalmazható automatikusan úgy, hogy a klubot nem terheli onnantól semmiféle további fizetési kötelezettség. (Azt nyilván fel sem merjük tételezni, hogy a Honvéd a 30 napos határidőt nézte volna el. A kieséssel záruló utolsó fordulót május 27-én rendezték, a Honvéd pedig 32 nappal később, június 28-án jelentette be, hogy szerződést bontott Cirkoviccsal.)

Azt feltételezzük, hogy a Honvéd a kiesést követően megpróbálkozott valamiféle kárenyhítéssel, és az élő szerződésű külföldi játékosokkal nem azonnal bontott szerződést, hanem megpróbálta értékesíteni a játékjogukat. A többséggel végül mégis szerződést bontottak, kivéve Lukicsnál, ahol lehívták a szerződésében foglalt opciót és Kínába adták el, Doka Albániába igazolt, Dominguest pedig eladták a Debrecennek.

Egyelőre ennyit tudunk

Amint kijön a Cirkovic-ügy anyaga a FIFA-nál (ha kijön), akkor okosabbak leszünk. Addig azonban próbálunk megkeresni egy sportügyekben járatos jogászt, hátha tud valami okosat mondani. Például arra a kérdésre, hogy miért nem lehet csak úgy felmondani egy szerződést osztályváltás esetén, miközben van erre vonatkozó pont a szerződésben, amit a klub és a játékos is aláírt?


címlapkép: Bradley Hook/Pexels.com

🗣️ a hozzászólás // előmoderált.
✉️ kapcsolat // itt írhatsz egyenesen nekünk.
💳 támogatni // pedig így tudod a munkánkat.

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz a Twitteren, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor a Telegramon keress. ||