Mastodon

Szerző: vh

Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. ||

Békéscsaba, Kecskemét, értekezlet, Nagy Geri

Nekünk a Kispest podcast S01E10

A válogatott- és kupaszünet után visszatértünk a normális kerékvágásba, bár az furcsa, hogy ezúttal két győzelelem mellett egy verségről is beszélni kellett, és ahogy az várható volt, újra előkerült a középcsatár kérdése. Az elmúlt hét másik nagy történése a klub által szervezett NB II-es értekezlet volt, amint szintén bőven kiveséztünk. A végén még nagygeriztünk egy kiadósat, mert őt tényleg nagyon szeretjük, majd megtippeltük, hogy mennyire verjük hétfőn a Karcagot.

„Békéscsaba, Kecskemét, értekezlet, Nagy Geri” bővebben

Nem az igazi, de legalább győzelem

Honvéd–Békéscsaba 2–1

Legalább nyertünk.

Simán benne volt, hogy már az első percektől futnunk kell az eredmény után, ahogy az is benne volt, hogy az utolsó percben elbukunk két pontot. Viszont cserébe azt sem mondhatjuk, hogy legalább a kettő között miénk volt a meccs, mert nem. (Érdekes, hogy mindhárom gól úgy született, hogy előtte a kapusok nagyot védtek, és a kipattanót lőtték be.)

„Nem az igazi, de legalább győzelem” bővebben

Nyomokban Békéscsabát tartalmazó poszt

Honvéd–Békéscsaba @ Bozsik, 19:00

_személyes rész

Van az úgy, hogy épp szar minden. Mostanában valahogy rosszul jöttek ki a dolgok. Ilyenkor jön a legjobb pillanatban egy meccs, ahol ki lehet ereszteni a gőzt, ahol el lehet felejteni az elmúlt hete(ke)t. Mégis, furcsa az egész.

Nem először hat át a végtelen világfájdalom, mégis, ha visszaemlékszem, akár a klub legszánalmasabb időszakaira, egy-egy hétvége valahogy mindig ünnep volt nekem. Szinte boldogan kaptam fel a hátizsákot, héveztem ki akár Csepelre, és ültem ki sokszor egyedül a lelátóra, hogy másfél órán át átadjam magam a pályán történteknek. Amit akkor ott láttam, annál nehezen képzelhető el minőségégileg szarabb élet, szóval rendre feltöltődve jöttem el. A végén pontot menteni egy Siófok ellen? És? Meccsnap, boldogság, kiszakadás a hétköznapokból.

„Nyomokban Békéscsabát tartalmazó poszt” bővebben

Best of Kispest-Honvéd

Nekünk a Kispest podcast S01E09

Kihasználva a szünetet egy kifejezetten generációs adással jelentkezünk, vélhetően főleg a mai negyven-ötvenes korosztály szívét megdobogtatva, ugyanis nem másra vállalkoztunk, mint összerakni a legkedvencebb csapatunkat a klub Kispest-Honvéd nevet viselő korszakából.

A szabályok egyszerűek voltak: mindenkinek legalább húsz meccset kellett játszanaia, a felállás a rugalmas 4-4-2, a korszaknak megfelelően lehetett két cserét nevezni, valamint ki kellett jelölni egy edzőt. Nem volt kötelező a legjobbakat betenni az egyes posztokra, azonban azt fontosnak tartottuk, hogy a személyes kötődések megjelenjenek, ezért figyelem, erősen szubjektív csapatok következnek!

Játék: ha van kedvetek, tőletek is szívesen várunk kommentben álomcsapatokat a fenti szabályok mentén.

Megjegyzés: igen, a fotó kissé (nagyon) elmosódott. Nem ellenőriztem az elkészítését követően.

„Best of Kispest-Honvéd” bővebben

Mondjuk én nem értek hozzá, de azért megpróbálkoztam volna azzal, hogy helyzeteket alakítok ki, mert

Kecskemét–Honvéd 1–0

úgy tudom, de javítsatok ki, ha tévednék, hogy helyzetből (és lövésből) lesz a gól. Nem a gólya hozza, nem a Mikulás teszi az ablakba kitett csizmába, nem az önkormányzatnál kell igényelni, és így tovább.

Az tök jó, hogy feljutóként, feljutásra esélyesként akarunk viselkedni, azonban az nem abból áll, hogy eljátsszuk a külsőségekben, hanem van egy igencsak fontos része, mégpedig a pályán nyújtott teljesítmény. Márpedig ez a kecskeméti, még úgy is, hogy felszabadultak Gera edzősége alól, szóval ez a kecskeméti másodjára is szörnyű volt.

„Mondjuk én nem értek hozzá, de azért megpróbálkoztam volna azzal, hogy helyzeteket alakítok ki, mert” bővebben