Tegnap előjött egy gondolat, hogy mennyiszer kerültünk hátrányba az ősszel, és az milyen rossz, mert alapvetően kontracsapat vagyunk, és annak alapfeltétele, hogy a vezetést mi szerezzük meg. Most kiszámoltam, és keményebb, mint azt hittem.
Szerző: vh
Egy lőrinci kispesti Kőbányáról. Megtalálsz Blueskyon, emailt itt tudsz írni nekem, ha pedig üzennél, akkor Signalon vagy Telegramon keress. ||
Lefocizni már tudunk, nyerni még nem
A Kecsó elleni meccsről egyszer már írtunk, és elmondtuk, hogy milyen érzeteink vannak, most viszont következzenek a kőkemény számok. Előre szólunk, a legtöbb adat minket igazol majd, ami
- egyrészt nyilvánvaló, mert látjuk a meccseinket,
- másrészt pedig nyilvánvaló, mert gondolkodunk a dolgokon.
Azt most hagyjuk, hogy a statisztika egy olyan műfaj, amit bárki a saját kedvére tud olvasni, terelni fogjuk a figyelmedet, és úgy vezetjük, hogy bizonyítsuk, nekünk van igazunk.
Ilyen márpedig VAN!!!
Tizenkettőből semmi. Nulla, nyista, zéró, lófasz se. Pedig már kezdtem elhinni, hogy most végre. Sőt, Daud már az első percben eldönthette volna az egészet, de nem tette, így a végén Bekőnek volt képe lenyilatkozni, hogy amíg ők tizenöt veszélyes kontrát vezettek, addig nekünk helyzetünk sem volt.
„Ilyen márpedig VAN!!!” bővebben
Már megint itt van a Kecskemét
Gyűlölöm őket. De tényleg. Miközben imádom őket, és azt is tényleg.
Az van, hogy a kecsói bloggerek régi pajtások, imádni való figurák, nem tudok rájuk úgy tekinteni, hogy az általam egyik leggyűlöltebb csapat szurkolói. Mert a KTE-t gyűlölni kell, igaz, mostanság ez az érzet is foszlóban van.
Ayub Daud a liga 157. legjobb játékosa
… a Nemzeti Sport szerint. 176-ból.
Az most mindegy, hogy nyolc meccsén lőtt öt gólt és adott egy gólpasszt, valamint az InStat indexei alapján az egész NB I. egyik leghatékonyabb csatára, sőt a Honvéd legjobbja ősszel.
Tegnap a Pécs ellen is gólt szerzett egy igazán sistergős bombával, igaz, mellette folyamatosan azt játszotta, amivel minden pillanatban megérett a saját cseréjére.